A levendula varázsa | Balatoni Futár

A levendula varázsa

Élőhely fejlesztési projekt Tihanyban

Közel egy évszázada immár, hogy Bittera Gyula, korának rangos gyógynövényszakértője levendula szaporítóanyaggal tért haza Franciaországból. S hogy neve és mentalitása napjainkban is ismerősen cseng honfi – társaink körében, az elsődlegesen a tihanyi ültetvény létrehozásához köthető. A félszigeten tizennegyedik alkalommal megrendezett Levendula fesztivál azonban nem csupán főhajtás a honosító szakember érdemei előtt – a tradíciók ápolásához rangos megnyitó és tartalmas programok is járulnak. A júniusi Szedd magad akció nyitányán, a Levendula hetek kezdő napján Nagy István agrárminiszter a kéttornyú templom tövében arról beszélt az érdeklődő publikumnak, hogy a hely szelleme magával ragadja a látogatókat. – A világon nincs hasonló csoda – Tihany a természet legszebb, legvarázslatosabb teremtménye, melyhez ezer szállal kötődnek honfitársaink. Szakrális és világi kincs, melyet elődeink is nagy becsben tartottak. A hagyományokat azonban – így a levendulához fűződő érzelmi és gazdasági kötődéseket is – ápolni kell. A Szedd magad akció példamutató szerepe ebben is tetten érhető: urbanizált világunkban e jelszónak markáns üzenete van, hiszen közelebb viszi az embert a természethez. Tósoki Imre, a település polgármestere köszöntőjében a fesztivál múltját idézte fel. Megtudhattuk, hogy a helyi kezdeményezéshez hat éve csatlakozott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, s az együttműködés új lendületet adott a rendezvénysorozatnak. Az itt élők számára a levendula nem csak látványelem – élő valóság, amely megszépíti a hétköznapokat, s egyben gazdasági hasznot is hoz. A levendulával borított terület egyre bővül, s a növényből készített kézműves termékek iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója felidézte az alapító emlékét, munkásságát, s hatását az utókorra. Mint fogalmazott: a levendula varázsa még bájosabbá teszi a települést és környezetét. Hangsúlyozta a nemzeti park szerepét a természetvédelemben – tevékenységük, feladataik azonban nem tiltást jelentenek, inkább partneri kapcsolatot. Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője azt a létező társadalmi modellt emelte ki, amelyet békesség, nyugalom és biztonság jellemez. Ez ad tág teret és morális tartást ahhoz, hogy az értékek felszínre kerüljenek. Így lehet Tihany a levendula fővárosa, s ezért keresik fel évente százezrek a félszigetet. A siker kulcsa a helybeliek kezében van, munkájukat, lokálpatriotizmusukat a gazdasági fellendülés igazolja. – A táj szépsége adottság, a levendula termesztése és feldolgozása lehetőség. A gyógynövény gazdasági érték, amely a turisztikai vonzerő mellett jó bevételt is eredményezhet – a támogatások, pályázatok sok jó ötlet és számos kiváló termék megvalósulását segítik elő, s ezzel tovább növelik Tihany hírét a nagyvilágban. Néhány órával később bemutatták azt a négyszázötvenmillió forint értékű projektet, amely lehetővé teszi a Tihanyi-félsziget és térségének komplex élőhely védelmét. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap mellett hazai

Nagy István miniszter, Tósoki Imre polgármester, Kontrát Károly országgyűlési képviselő, Puskás Zoltán, a BfNPI igazgatója és Kopek Annamária, a BfNPI osztályvezetője a megnyitón

központi költségvetési forrás is segíti a program végrehajtását. A cél a Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának kezelése alatt álló, védett természeti-, Natura 2000 területek és élőhelyek, a védett élettelen természeti értékek állapotának megóvása, javítása, valamint a hazai védett kiemelt jelentőségű fajok védelme és élőhelyük biztosítása. A munkálatok érintik a tihanyi Belső-tó rehabilitációját, a halállomány szabályozását, a gyepkezelés és a legeltetéses állattartás feltételeinek biztosítását, valamint a Lóczy Lajos tanösvény teljes rekonstrukcióját is. A projektismertetőn Nagy István miniszter így fogalmazott: védjük, s ezzel elérhető élménnyé tesszük a tájat. Ez a gyakorlatban három lépcsőt jelent – legfontosabb az élőhely védelem, ezt követően kialakítjuk a szükséges infrastruktúrát, s a feltételek biztosítása után várjuk a vendégeket. Mint mondta: a Balaton–felvidéki Nemzeti Park példaértékű fejlesztések helyszíne. Az agrártárca irányítójától megtudhattuk azt is, hogy a Nemzeti Park Igazgatóságok KEHOP keretből közel 38 milliárd forintot használhatnak fel fejlesztésekre, melyhez csatlakozik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program több mint 4,4 milliárd forintos forrása, amelyet az igazgatóságok ökoturisztikai fejlesztésekre fordíthatnak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a 2014 és 2020 közötti időszakban a KEHOP forrásait felhasználva 10 projekt keretében összesen 3,53 milliárd forintot fordíthat közvetlenül természetvédelmi célokra. Süli Ferenc Fotó: AM/Pelsőczy Csaba