Stoppal a Marsra?

Kőzetdarab a Bakonyban a vörös bolygóról

A Mars küldötte Bakonybélben

Megújult kiállítással várja látogatóit a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik leglátogatottabb intézménye, a bakonybéli Pannon Csillagda. A 2030-as évekre már most látszik a realitása annak, hogy ember tegye a lábát testvérbolygónkra, a Marsra. Addigra azonban számtalan nehézséget kell megoldania a tudós társadalomnak. Minthogy az átlagembert is fokozottan érdekli a világűr kutatása, így például a most éppen közelünkben lévő Mars, kézenfekvő, hogy – ha képletesen is -, mi is közelebb kerüljünk a hadisten bolygójához. Ennek igen szép, s Európában egyedülálló példája a bakonybéli Pannon Csillagda, ahol megújult, kicserélődött az űrkutatást reprezentáló tárlat, mely július vége óta látogatható. A kiállítás része annak az ökoturizmus- fejlesztési programnak, melynek régiónkban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BFNP) a motorja. Többek közt erről, illetve az ökoturizmus fejlesztési lehetőségeiről beszélt a sajtó munkatársainak a kiállítást megnyitó Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Hozzátette: több forrásból is jelentős pályázati pénzek állnak az ökoturizmus fejlesztésére. Mindemellett hatvanmilliárd forint az a keret, melyet a környezetvédelemre tud fordítani a központi költségvetés. Az örömök mellett gondok is vannak, hiszen mind a mai napig nincs szabályozva a fényszennyezés. Alig van olyan terület ma az országban, ahonnan akadályoztatás nélkül lehetne az éjszakai eget csodálni. Ezért is volt üdvös a Bakonyban felépíteni a csillagdát. Rácz András kiemelte a korábbi évek jelentősebb fejlesztéseit: Tihanyt (levendulaház- látogatóközpont a Belső-tó partján), Tapolcát (tavasbarlang). Utalt arra is, hogy a Kis-Balatonnál is új, a környezetébe simuló látogatóközpont épül egymilliárd forintnyi beruházással. Elismeréssel szólt a veszprémi Maxon Motor közreműködéséről:

Kopek Annamária, Rácz András és Puskás Zoltán

ez a magyar gyár készít olyan szerkezeteket, melyek a sokmillió kilométeres marsi utat is meg fogják tenni űrhajóval. (Megj.: a Marson portyázó robot „karjai” is Magyarországon gyártott motorokkal működnek.) A Pannon Csillagda szakmai vezetője, Sárneczky Krisztián (Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa) szerint bő egy évtized múltán ember vezette űrhajó is leszállhat a vörös bolygón. A holdutazásnál sokkalta összetettebb marsi út a mai technikával minimum 220 napot venne igénybe, ugyanannyit visszafele, nem is beszélve az ott-tartózkodásról, az ideális Föld-Mars közelségről, a sugárzásról, a hőmérsékletről, de az emberi tényezők sokaságáról. Derűlátásra van okunk, mert szédítő gyorsasággal fejlődik a technológia, s addigra jóval hatékonyabb hajtóműveket is ki lehet fejleszteni. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója kijelentette: a nagy érdeklődés miatt – a 2012-es átadás óta kétszáztizenötezernél is többen keresték fel a csillagdát – is érdemes volt a Pannon Csillagda kiállításának megújítása, hiszen a visszatérő látogatók szép száma ezt igényli. Egyfajta igazodási pont is a csillagda az ismeretterjesztés terén folyamatos minőségi fejlesztéseivel – tette hozzá. A tárlat egyik érdekessége az a parányi kőzetdarab,

A Pannon Csillagda Bakonybélben

amely meteorit formájában érkezett a Földre, s nagy valószínűséggel a Mars felszínéről származik egy óriási becsapódás bonyolult eredményeként. Látható egy (elsősorban súlyfeleslegüket röstellő hölgyek számára) mérleg is, amely a Holdon és a Marson mutatná súlyunkat (a földit tapintatosan nem jelzi ki). Hasonlóan érdekes az a 3D-s kisfilm is, mely annak a lehetőségeit vázolja fel igen szemléletesen, miképp is juthatunk el autó-, de legalább úrhajóstoppal a Marsra. A kilátások mindenesetre biztatóak… A bemutató moderátora a BFNP osztályvezetője, Kopek Annamária volt. szöveg és kép: Zatkalik