Kiemelten finanszírozzák a Balaton régiót

Füreden tartotta soros ülését a Balaton Fejlesztési Tanács

A Balaton-régióban az egy lakosra jutó támogatás mértéke mintegy másfélszerese az országos átlagnak, ami jól mutatja, hogy a régió kiemelt finanszírozásban részesül – mondta a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) októberi, balatonfüredi ülésén Bóka István elnök. A balatoni fejlesztésekről szóló tájékoztató során a Balatoni Integrációs Kft. gazdasági igazgatója, Fekete-Páris Judit elmondta, a vitorlás turizmust két projekt is támogatja, a vitorlás túrahálózat fejlesztését médiakampánnyal és eszközökkel is segítik. Többek közt előkészítési szakaszban van a balatonfüredi vitorlásközpont fejlesztése, mely a jövő év elején indulhat, s 2020 szeptemberére fejeződhet be. Az ökoturizmus terén a Somos-hegyi kilátó, a Koloska-völgy, a nagyvázsonyi katonai felügyelő torony újulhat meg. A kerékpáros turizmust három projekt is

Balatonfüreden ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

érinti, ám néhány szakaszt illetően az építési engedélyek körül akadnak vitatottak. Jó hír a kerékpárosoknak, hogy a Balaton körül 14 helyszínen 2020-ig megállóhelyekkel, a marketing fejlesztésével teszik komfortosabbá a közlekedést. A fentiekhez a Kerékpáros Magyarország Szövetség elnöke, Németh Zsolt elmondta: a fejlesztésekben jelentős csúszás van. Javasolta: a kerékpárutak fejlesztésében legyenek nevesített források, a nyomvonalak kijelölését mihamarább hozzák meg. Bóka István elismerte: látja, hogy nehezen indul a bringakörút rehabilitációja, noha annak mindenképpen meg kell újulnia. A balatoni építkezéseket illetően (az építésügy átalakításának eredményeiről, a területrendezés és településkép-védelem témakörben) hangsúlyozta az elnök: kezelhetetlenek az építőipari árak, olykor 20-30%-os áremelések is tapasztalhatóak, ami megnehezíti a beruházások tervezését. Ennek ellenére a Balatonra fordítható kormányzati összegeket a BFT maximálisan fel tudja használni. A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának képviseletében Füleky Zsolt helyettes államtitkár elmondta: már 2014-től napirenden van az egységes jogszabályalkotás építésügyi kérdésekben. Eredmény, hogy az egységes digitális térkép már ingyenesen letölthető. A Balaton esetében is minden település helyi szabályozását meg kell ismerniük (eddig 37 településen jártak a szakemberek) ahhoz, hogy a törvényjavaslat végleges lehessen. Bóka István szerint a jelenség nemcsak településrendészeti kérdés, ezért komplex megközelítést igényel. Nincs eszköz a kezünkben, hogy bármilyen nyomást gyakoroljunk például légkábelek ügyében – hozta fel példaként. A fentiekre reflektált az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Rácz András, aki szerint követendő lehet a Hortobágy (!), ahol rövid idő alatt a föld alá került a korábbi légkábel-dzsungel. Az államtitkár elmondta: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNP) működési területén tíz projekt számíthat fejlesztésre természetvédelmi területen. Ilyen például a balatonfüredi Lóczy-barlang, a látogatóközpont a Kis-Balatonnál (ez utóbbinál 40 ezer fős évi a látogatottság). Külön kérdés Nagyberek, melynek külföldi bérlője van, valamint Ordacsehi, ahol kisebb bemutatóhely épül. Elindul továbbá a Hévízi tó átfogó programja, mely tartalmazza a véderdőt, illetve az invazív fajok irtását, de turisztikai attrakciók is létesülnek. Tihany komplex élőhely-fejlesztése kapcsán kijelentette: a Belső-tó állapota katasztrofális. Ennek rendbetételére egy 450 millió forintos projekt egy részéből kerülhet sor. Befejezésül elmondta: készülőben van a tájvédelem jogszabályozása is. A BFNP igazgatója, Puskás Zoltán elmondta: a Balaton partvidékén is vannak védett belterületek, ám a tájképvédelmi szempontból óriásiak az eltérések. Az elhagyott legelőkre szívesen telepítenének állatokat (éppen Salföld „kap” ötven juhot). Erre igény van, csak hiányzik a jogszabályi háttér. Mindenáron meg kell védeni a települések közötti területeket, a réteket, legelőket menteni kell! – hangsúlyozta Bóka István. A Balaton térség vízgazdálkodását érintő kérdésekről, tervezett és megvalósult projektekről az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazgatója, Csonki István adott tájékoztatót. Eszerint elindult egy 2019 júniusáig tartó tervezési időszak, melyre 41.5 milliárd forint áll rendelkezésre. A védművek javítása már most folyamatban van, s a nagyon sokakat érintő 120 centiméteres Balatonvízszintről tartanak az egyeztetések. A Balatoni Hajózási Zrt. tevékenységéről, a cég fejlesztési projektjeiről Kollár József vezérigazgató kijelentette: kifejezetten eredményes év az idei: a révhajózás 12, a személy- és kerékpárszállítás 5%-os növekedést hozott, a menetrendi hajózás gyakorlatilag az elmúlt évit, ám a nem menterendi hajózás 20%-os bevétel emelkedést mutat. A vitorláskikötők gyakorlatilag megteltek: 95%-os volt a kihasználtságuk. A fejlesztésekről elmondta: a több évtizedes elmaradást nem tudják gyorsan pótolni, elavultak az eszközök, hiányzik az ipari kikötő és a kőberakó is. Azt azonban a zrt. tudja, hogy „minőségi szintet kell ugrani”. A BFT Közbiztonsági Tanácsának elnöke, Jamrik Péter a nyári szabadtéri rendezvények zajhatásáról szólt. A tanács javaslatait többnyire nem fogadták el, s a többnapos rendezvények zajhatása továbbra is az elmúlt évi szintjén maradt. Nyomatékosította: a vízi balesetek megelőzése érdekében komplexen kell vizsgálni a vízi járművek (vízibiciklik, elektromos jetskyk stb.) működésének, kölcsönzésének engedélyezését. szöveg és kép: Zatkalik