Kilencven településvezető véleménye döntött

A BFT módosította a pályázati feltételeket

A Balaton Fejlesztési Tanács 2017. decemberi ülésén döntött arról, hogy el kell készíteni a „Településfejlesztési pályázati aktivitás növelésének lehetőségei a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben” munkacímű felmérést. A BFT Társadalomtudományi Kutatócsoportja által irányított, kilencven községi jogállású településen, a polgármesterek megkérdezésével elvégzett kérdőíves adatgyűjtés azt a célt szolgálta, hogy feltárják a lokálisan jelentkező fejlesztési igényeket, a pályázatokkal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat, ezzel is segítve a forráskihelyezés eredményességét. A szondázás során számos olyan észrevétellel, az érintettek által jogosan bírált kritériummal szembesültek a kutatók, melyek megnehezítik, esetenként lehetetlenné teszik a települési önkormányzatok eredményes pályázását. A vélemények összegzése számukra kedvező fordulattal zárult: a Balaton Fejlesztési Tanács már a 2018. évi pályázati kiírásaiban kibővítette a településfejlesztési beavatkozások kapcsán támogatható tevékenységek körét, csökkent a pályázható minimális támogatási összeg, a háttér-kistelepülések esetén növelték a támogatás mértékét, a pályázati értékelés során pedig előtérbe került a kistelepülések pozitív diszkriminációja. Egyik legjelentősebb természeti kincsünk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztése országos, nemzetgazdasági érdek – alapvető feladat tehát a régió gazdasági fejlődését, turisztikai prosperitását akadályozó belső területi egyenlőtlenségek mérséklése, természetesen azt a kritériumot is szem előtt tartva, hogy a versenyképességi centrumok fejlődését mindez ne vesse vissza. A Balatoni Integrációs Közhasznú NKft. kormányzati adatszolgáltatáson alapuló fejlesztési monitoring jelentései, valamint a BFT fejlesztési forráskihelyezéséről tanúskodó adatbázisok azonban számos olyan településre mutatnak rá, amelyek közösségi forrásszerzési aktivitása, hatékonysága és eredményessége évtizedes távlatban is elenyésző. A jelenség nem csupán a miatt érdemel területpolitikai figyelmet, mert a kiemelt térség területi fejlődése nem harmonikus és egységes – ami a legalapvetőbb területfejlesztési logika alapján végtére is természetes, hanem mert a forrásszerzési szempontból inaktív települések, vagy a hosszú távon is eredménytelen pályázati aktivitás a térség területi különbségeit tovább mélyítik. A forrásszerzés vonatkozásában sikertelen vagy inaktív települések jelentős részben éppen a térség belső és külső perifériáit alkotó településcsoportba sorolhatók. Társadalmi-gazdasági mutatóik alapján – hazai viszonylatban – jellemzően a hátrányos vagy akár leghátrányosabb helyzetű települések körébe tartoznak. A centrum- periféria relációjában mélyülő szakadék pedig a kiemelt üdülőkörzet egészének – sőt központi területeinek – versenyképességét közép- és hosszú távon súlyosan károsítja. A térségi versenyképességet gátló tényezők feloldhatósága érdekében mindenképpen szükség van a települések részéről tapasztalható forrásszerzési inaktivitás és a településfejlesztési források relatíve eredménytelen kihelyezésével kapcsolatos területi, helyi okok feltárására, valamint a fejlesztési igények felmérésére. A kérdőívek összeállítása során a kutatók arra törekedtek, hogy a fejlesztési célkitűzések, igények és tervezett projektek mellett a település fejlesztési aktivitásainak okait, főbb kulcstényezőit minél teljesebb körben feltárják. Emiatt egy relatíve terjedelmes, tizennégy tartalmi kérdésből álló kérdéssor került összeállításra. Összességében elmondható, hogy a vizsgálatba bevont települések inkább inaktívnak tartják magukat a fenti dimenzióban, nagyobb részben nem vesznek részt magasabb szinteken készülő fejlesztési programok véleményezésében. Ez a megállapítás a kilencven település közel hatvan százalékára jellemző. Mivel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyes nemzetközi versenytársai – például a Garda-tó – jelentős magántőke bevonással szervezik és hajtják végre fejlesztési elképzeléseiket, szükségesnek tartották azt is vizsgálni, hogy e tekintetben hol tart a régió, milyen mértékben azonosítható a vállalkozói tőke szerepe a fejlesztési beavatkozásokban. A kérdőíves felmérés eredményei alapján egyértelműen elmondható, hogy gyakorlatilag egyes elszigetelt esetektől eltekintve lényegében nincs jelen a finanszírozási palettán. A kérdőíves felmérés egyik kifejezetten fontos eleme volt, hogy képet kaphassanak a községek a BFT által kiírt pályázatokra vonatkozó megítéléséről. A parti települések – egytől tízig terjedő skálán – 6,47 pontos átlaggal értékelték a BFT pályázatok feltételeit és tartalmi elemeit – tehát átlagosan inkább megfelelőnek – míg a háttértelepülésekről érkezett válaszok 4,37-ot adnak ki, vagyis már az „inkább nem megfelelő” megítélésbe sorolhatók. Mivel jellemző a mintában a háttértelepülések túlsúlya a területi reprezentativitás érvényesítése miatt, ezért a vizsgálati minta egészét tekintve a negatívabb megítélést jelentő tartományba esik a BFT pályázatokra vonatkozó állítás.

Kevés a helyi igényeknek megfelelő pályázati lehetőség

A válaszadók jelentős hányada szerint hiányoznak azok a pályázati lehetőségek a BKÜ rendszeréből, amelyeket igénybe tudnak venni, amelyek igazán figyelembe veszik szükségleteiket. Ez nyilván abból is adódhat, hogy a válaszadók mindenképpen meg kívánták jeleníteni, hogy több fejlesztési forrásra van szükségük, több település- specifikus, könnyen elérhető pályázati forrásra kívánnának pályázni. A pályázatokkal járó komoly adminisztratív terhekkel kapcsolatos megállapítás kapta a legmagasabb pontértéket: 7,65 lett a teljes mintában a válaszok főátlaga, ami arra utal, hogy a vizsgált települések nehezen birkóznak meg egy-egy pályázati kiírás vagy megvalósuló projekt által rájuk háruló adminisztratív feladatokkal. A forrásszerzés és a pályázati aktivitás sikerességének vagy éppen sikertelenségének okait vizsgálandó, megkérték az interjúalanyokat, hogy fejtsék ki: melyek lennének azok a tényezők, amelyek teljesülése esetén aktívabban pályáznának mind a Balaton Fejlesztési Tanács, mind pedig az Európai Uniós forrásokra. Nyilvánvaló, hogy az interjú ezzel azt is célozta, hogy amilyen gátló tényezőket egy-egy pályázati kiírás feltételrendszerének megváltoztatásával, vagy térségi érdek-képviselettel meg lehet változtatni, azokat feltárják, a pályázati kiírásokban érvényesítsék, s lehetőség szerint kommunikálják. A legnagyobb gyakorisággal a támogatható tevékenységek köre alakításának szükségességét nevezték meg a válaszadók, mint aktivitásuk növelésének kulcstényezőjét. Az esetek jelentős részében általánosságokat fogalmaztak meg a zömében polgármester státuszú válaszadók, elsősorban azt kiemelve, hogy akkor fognak pályázni, ha illeszkedik a pályázati kiírás a településen éppen aktuálisan jelen lévő fejlesztési szükséglethez. Ez alapvetően érthető és részben mindenképpen szakszerű településfejlesztési hozzáállás. Emellett voltak polgármesterek, akik konkrét javaslattal éltek arra vonatkozóan, hogy milyen támogatható tevékenységet szeretnének látni a pályázati kiírásokban: ingatlanvásárlás, munkahelyteremtést támogató kisösszegű pályázatok, zöldterület-fejlesztések kapcsán faültetés, kisléptékű vonzerőfejlesztés, eszközbeszerzés. A válaszadók harmadánál került elő az önerő csökkentésének szükségessége. Főként a háttértelepülések esetén merült fel az az igény – ami nyilvánvalóan minden településnek érdeke lehet – hogy a különböző fejlesztési projektekhez kötelezően rendelt önerő mértékét a BFT pályázatok esetén csökkentse a kiíró. Az EU támogatások vonatkozásában a települések közel ötödében merült fel az a javaslat, hogy a pályázati kiírásokat nagyobb mértékben kellene a településtípusok jellemzői szerint specifikálni. Számos kistelepülés küzd ugyanis azzal a gonddal, hogy jellegükből, adottságaikból következően nem, vagy csak nagy nehézségek árán indulhatnak el – jellemzően versenyhátrányból – a fejlesztési forrásokért vívott küzdelemben.

Fejlesztési szükségletek, igények

A nyilatkozatokból egyértelműen kiviláglik: kiugróan magas igény mutatkozik a kisléptékű, belterületen megvalósítandó út- járda- és egyéb vonalas infrastruktúra-hálózat fejlesztésekre. A megkérdezett települések több mint háromnegyede végre kíván hajtani ilyen jellegű beruházást a közeljövőben, ha arra lesz megfelelő, általa teljesíthető feltételekkel kiírt pályázati lehetőség. Hasonlóan magas számmal képviselteti magát a vonzerőfejlesztések köre a fejlesztési igények között. Érdemes megjegyezni, hogy míg e körben a parti települések jellemzően a vízparthoz köthető vonzerőelemeket vonultattak fel fejlesztési igényként, addig a háttértelepülések sokkal inkább a kulturális és aktív turizmus fejlődését elősegítő, kevésbé a nyári főszezon attrakciós kínálatához kapcsolódó elemeket említettek – kerékpár- és turistautak fejlesztése, történelmi és kulturális emlékek bemutathatósága, természeti kincsekre épülő attrakciók. Hasonlóan nagy jelentőséget tulajdonítanak a válaszadók a vonzerőfejlesztések szükségességének, e témakör azonban értelemszerűen roppant széles tematikus spektrumon mozog. A legjellemzőbb ennek kapcsán az aktív turizmushoz köthető vonzerők fejlesztése, kialakítása. Ezen túlmenően gyakran említették a válaszadók a településkép- fejlesztéshez köthető projektek fontosságát, valamint a kulturális infrastruktúra-fejlesztés szükségességét is: közösségi ház felújítás, rendezvénytér kialakítás, korszerűsítés, kultúrház rekonstrukciója. A helyi elképzelések megvalósítása kapcsán a leggyakrabban a Belügyminisztérium és az Agrárminisztérium került elő mint potenciális forrásgazda. A szintén népszerű tervezett vonzerőfejlesztések tekintetében pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség szerepe rajzolódott ki markánsan. A jövőben a községek a Balaton Fejlesztési Tanácstól elsősorban települési infrastruktúra fejlesztési pályázatokat várnak, tág tematikus spektrummal. A települések 89%-a említette, hogy várja ezt a pályázati lehetőséget, de jelentős várakozás előzi meg a rendezvénytámogatásokra, illetve a környezetvédelmi infrastruktúra- fejlesztésre vonatkozó pályázatokat is. Ugyanakkor nagyon fontos lenne a tanács által kiírt pályázatok proaktív kommunikációja, a kommunikációs csatornák szélesítése – ezekre számos településvezető utalt. Bár a kérdőíves felmérés tanúsága szerint a települések zöme ismeri a tanács tevékenységét – több tevékenységet is pontosan tud felsorolni, említeni – mégis, a vizsgálati minta válaszai alapján kijelenthető, hogy kifejezetten igényt tartanak aktívabb kommunikációra a Balaton Fejlesztési Tanács tevékenységéről.

Ajánlások

A települési felmérés eredményeinek ismeretében a Balaton Fejlesztési Tanács számára a kutatócsoport a forráskihelyezési gyakorlattal kapcsolatosan több ajánlást fogalmazott meg. Így a vizsgált településkör igényeire reagálva megfontolásra javasolják a Balaton Fejlesztési Tanács által kiírt pályázatok támogatható tevékenységeinek kibővítését az interjúk során feltárt fejlesztési igények alapján. Például: bel- és külterületi úthálózat és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, eszközbeszerzés a települési fenntartási munkákhoz, önkormányzati épületállomány és ezek környezetének megújítása, műemlék-rekonstrukció, kisléptékű turisztikai vonzerőfejlesztés, közösségi és kulturális infrastruktúra fejlesztése. Az ajánlás a 2018-as pályázati kiírások során már érvényesítésre került. Indokoltnak látják – különösen a háttértelepülések és a kis lélekszámú községek számára – kiemelt jelentőségű kisléptékű infrastruktúra-fejlesztési pályázatok tekintetében a pályázható minimális támogatási összegek, valamint az önerő mértékének csökkentését, a támogatási intenzitások növelését, az adminisztratív terhek további mérséklését. A BFT keretein belül javasolják egy szabadon felhasználható fejlesztési forráskeret, független térségfejlesztési alap létrehozását, amely olyan, jellemzően kisösszegű, a forrásgazda tematikus megkötései által nem leszűkített projektek megvalósítására fordítható, amelyek esetében bizonyított a helyi, illetve a Balaton Fejlesztési Tanács által elfogadott fejlesztési dokumentumokhoz – koncepció, stratégia – való illeszkedés. A felmérés eredményei alapján szükségesnek tartják a Balaton Fejlesztési Tanács promóciós aktivitásainak kibővítését, a testület által kiírt pályázatok szélesebb körben történő, célzott, többcsatornás kommunikációját. Annak érdekében, hogy az egyre bővülő hazai fejlesztési források BKÜ-ben történő hasznosulása a lehető legjobb hatásfokkal és a versenyképességi célokkal összhangban érvényesülhessen, kezdeményezik: a forrásgazdák végső támogatói döntését megelőzően a Balaton Fejlesztési Tanács véleményezési jogot és lehetőséget kapjon a BKÜ településeiről benyújtott projekttervekre vonatkozóan. Ennek célja kiemelten a fejlesztési projektek a BFT által elfogadott fejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedésének vizsgálata. Süli Ferenc