Jövőnk érdekében: étrendünk legyen az életmódunk

Bolygónkat az elmúlt évszázadok során a végletekig kizsigereltük, mostanra gyakorlatilag az utolsó percekben vagyunk. Nem halogathatjuk tovább a változtatást. Az ember és a természet viszonyát, a jelen és a jövő generációk számára kedvező vagy kedvezőtlen jellegét hosszabb távon a társadalmi értékrend és az ebből fakadó viselkedés, termelési-fogyasztási szokások befolyásolják leginkább. A környezettudatos viselkedés elterjedését, a környezettudatos életvitel kialakítását, a lakosság és a döntéshozók széles körét érintő szemléletváltást segíti a mindennapi életben előforduló pozitív minták, példaértékű cselekvések támogatása, bemutatása. Ma már számos tanulmány bizonyítja, hogy az ipari mértékű haszonállat-tartás az egyik legkevésbé környezetbarát élelemtermelés. A húsfogyasztás visszaszorítása az egyik kulcseleme lehet a klímaváltozás elleni harcnak, de bőven lenne dolgunk ezen kívül is. A kutatók ezzel fontos üzenetet szeretnének közvetíteni, mégpedig azt, hogy tudatosan gondoljuk végig, miből mennyit vásárolunk és eszünk, hiszen ez a globális túlfogyasztás, és azon belül az élelmiszerpazarlás miatt is fontos kérdés. A húsfogyasztásnak – mint minden más élelmiszernek és ember által előállított tárgynak – környezetre gyakorolt hatása is van, azaz ökológiai lábnyommal bír. A hús „előállításához” rengeteg vízre van szükség. A mezőgazdasági termelésbe bevont területek legnagyobb részén az állatok takarmányozásához szükséges növényeket termeljük, s ezek a területek egyre csak növekszenek az erdők, természetes élőhelyek, a biodiverzitás csökkenésével ellentétesen. Ebből a szempontból a marhahús a húsok között is csúcstartó: egy kilogramm előállításához tizenötezer liter vízre van szükség. A klímaváltozásra is jelentős hatása van, hiszen a metánkibocsátás legjelentősebb okozója: a FAO felmérése szerint az állattenyésztésben tartott szarvasmarhák felelősek az emberi tevékenység okozta metánkibocsátás mintegy negyvennégy százalékáért – a metán üvegházhatása a széndioxid huszonháromszorosa. A környezettudatos életvitel egyik fontos szelete az élelmiszerek beszerzésével, készítésével és a maradékok kezelésével kapcsolatos folyamatok észszerű és tudatos kezelése. Persze nem várható el, hogy mindenki vegán vagy vegetáriánus legyen, hiszen ez az egyén szuverén döntése. Mindazonáltal a mértékletesség elvét követve bárki tehet a környezetéért azáltal, hogy húsfogyasztását optimalizálja. Ezt a föld- és egészségbarát étrendet van, aki mediterránnak hívja, ám az új név, amit meg kell jegyeznünk, az a flexitáriánus, ami az egyik legmenőbb trend napjainkban. Követőinek száma évek óta tartósan emelkedik, mert sokkal egyszerűbb és rugalmasabb étrend, mint a szigorú bio, vega vagy vegetáriánus táplálkozás, vagy bármilyen divatos diéta. Flexitáriánusként húst is ehetünk, csak a mennyiségre és a minőségre kell figyelnünk. Dönthetünk úgy is, hogy hetente háromszor kihagyjuk a húsféléket, vagy csak hétvégenként fogyasztunk valamilyen húsfélét, esetleg csak amikor vendégségbe vagy étterembe látogatunk. A húsmentes napokon zöldséges, gyümölcsös ételeket készíthetünk, gabonaféléket, hüvelyeseket, sajtféléket, halat felhasználva ahogy déd- és nagyanyáink tették, akik még maguk termelték élelmüket, és megtapasztalták, mi a „fenntartható”. A lényeg, hogy étrendünk legyen az életmódunk és lehetőségeink szerint a lehető legváltozatosabb, tartalmazzon sokféle helyi idényterményt, frissen a kertből, és vegyünk vissza a húsfélékből, mert abból ma már jóval többet eszünk az egészséges mértéknél. A kevesebb húsnak számos egészségi haszna is van, csökken többek között a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, egyes daganatok kockázata, ha kevesebb húst és húskészítményt eszünk. Amennyiben az emberiség erre az étrendre térne át, azzal több, mint felére csökkenne a mezőgazdasági termeléssel kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége. A kutatások szerint a mezőgazdasági termelés átalakításával, amibe beletartozna az emberi egészség számára fontos növények termesztése – elfeledett gabonafélék, árpa, köles, zab, hajdina, zöldségfélék, hüvelyesek minél nagyobb változatosságban – és a hatékonyabb víz- és trágyafelhasználás, valamint az élelmiszerhulladék felére csökkentésével nagymértékben lehetne visszaszorítani a mezőgazdaság környezetre ártalmas hatásait. A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának. Novemberi idényzöldségek, gyümölcsök: alma, bab, birsalma, brokkoli, burgonya, cékla, cikória, csicsóka, dió, édesburgonya, édeskömény, fejes káposzta, fejes saláta, fekete gyökér, fekete retek, fodros kel, fokhagyma, gesztenye, jégcsapretek, jégsaláta, karalábé, karfiol, kelbimbó, kelkáposzta, kínai kel, körte, lilahagyma, lilakáposzta, madársaláta, mandula, mogyoró, naspolya, pakchoi, pasztinák, petrezselyemgyökér, póréhagyma, rukkola, sárgarépa, snidling, sóska, spenót, sütőtök, szárzeller, torma, vöröshagyma, zeller. S ha mindezeket a helyi gazdáktól, termelői piacokon szerezzük be, nagyon sokat tettünk a bolygóért, saját és családunk egészségéért, a helyi gazdákért, a közösségünkért. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.