Kimelt kormányprogram: modern városok és falvak

Siófokon ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

Balról: Schmidt Jenő, Bényi Krisztina és Székely Erzsébet, a BCSZSZ elnöke

November végén fogadta el a kormány azt a friss, új elemekkel bővített anyagot, amely hosszú távon is irányt szab a vidéki Magyarország fejlődésének. A részleteket Bényi Krisztina, a Miniszterelnökség Modern Városok és Falvak Fejlesztésének Koordinációjáért Felelős helyettes államtitkára ismertette a Balaton Fejlesztési Tanács decemberi ülésén. Tájékoztatójából megtudhattuk, hogy a kiemelt kormányprogramban jövőre százötvenmilliárd forintot biztosítanak erre a célra. Hazánkban ma háromezer-egyszázötvenöt olyan település található, ahol a lélekszám nem éri el az ötezret. Ezekben a falvaknak és kisvárosokban él a népesség egyharmada – sorsukat, jövőjüket befolyásoló döntés tehát, hogy erősíteni kell lakóhelyük megtartó, marasztaló erejét. A program előtérbe helyezi a lakhatási körülmények, a közlekedési infrastruktúra és a közszolgáltatások minőségének javítását, s ezek a tényezők remélhetőleg pozitívan hatnak a helyi identitás erősítésére is. – Tudjuk, hogy fontos a munkahelyteremtés és a munkahely megközelítése, elérése is, ezért a következő évtizedben tizenegyezer kilométer hosszban kerül sor útfelújításokra. A program megalapozott, valós társadalmi igényekre alapozott, melyet azonban nem lehet néhány év alatt megvalósítani – ezért akár 2030-ig szóló terveket is tartalmazhat. A források biztosításáról az állami költségvetés évről évre gondoskodik, ennek összege pedig esetenként a több száz milliárd forintot is elérheti. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke hozzászólásában elmondta: bár a Balaton megtartó ereje megkérdőjelezhetetlen, a kormányprogram hatását érezni fogja a régió valamennyi települése. Örvendetes, hogy a kisvárosok, a járási székhelyek is új lendületet kaphatnak: olyan vállalkozások, szolgáltatások fejlődhetnek, telepedhetnek meg, melyek jótékony hatással lesznek a munkaerőpiacra is. A területfejlesztési koncepció vitájában elhangzott, hogy az egyre bővülő lakóparki hálózat jelentősen növeli a vízpart leterheltségét, s mintegy harminc százalékkal emeli a szálláskapacitást. A megoldási javaslat pedig ekképp szólt: a hatlakásosnál nagyobb társasházak építését külön engedélyhez kellene kötni. Szó esett arról is, hogy a Keszthely környéki települések vízellátása egyre aggasztóbb, gyakoriak a csőtörések, s ez a nyári csúcsszezonban már az idegenforgalomra is kedvezőtlen hatással lehet, hiszen több órára megbénul a vízellátás – mindennek oka az elavult gerincvezeték. Az államtitkár asszony válaszában hangsúlyozta: ezen problémák megoldására hazai és uniós források is rendelkezésre állnak, ám tény, hogy az aktuális feladatok megoldására évente százmilliárdos nagyságrendben lenne igény. A BFT ülésén megtárgyalták a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. nemzetközi kapcsolatairól szóló előterjesztést is. Ebből megismerhető, hogy a szervezet 2019-ben is folytatja a megkezdett nemzetközi projektjeit. Ezek a CULTURECOVERY, a DESTI-SMART, a HORECA, valamint a SUMCULA programok, s elsődlegesen az értékek megőrzéséhez, bemutatásához, a turizmushoz kapcsolódnak. 2019-ben elindul egy új Erasmus programból támogatott projekt a Lakes without Limits, mely projekt a fogyatékkal élők természethez történő közelebb hozását célozza. Ismeretes, hogy az integrációs kft. a tavak világkonferenciájának állandó, aktív résztvevője. Érthető tehát, hogy javasolják: a BFT ismételten kezdeményezze az illetékes szervezetnél, hogy a 2019. évi Budapesti Víz Világtalálkozó keretében valósuljon meg egy kihelyezett ülés a találkozó résztvevői számára Balatonfüreden, ahol a világ tavait képviselő szakemberek, külföldi delegációk tapasztalataikat megosztva közösen tudják áttekinteni a vízzel kapcsolatos globális fenntartható fejődési célokat, a célok végrehajtására vonatkozó lehetőségeket és ennek tükrében tudják alakítani az integrált területi vízgazdálkodást és vízpolitikát. Ismét sikeres, népszerű volt a Mozdulj Balaton rendezvénysorozat – állapították meg a BFT ülésén az erről szóló napirend tárgyalásakor. Harmincnégy település harminchét strandján, összesen háromszázharminchét alkalommal zajlottak helyi versenyek. Továbbra is a fiatal korosztály (6-25 év közöttiek) a legaktívabbak, részvételük meghaladja a 73%-ot. A férfiak-nők részvételi aránya ebben az évben 67-33% volt. Évek óta változatlan a sportágak népszerűségi listája: továbbra is a strandröplabda a legnépszerűbb sportág, majd a foci, vízi játékok (vízilabda, vízi aerobik, fejelés, kosárra dobás), asztalitenisz, strandkézilabda a további sorrend. Ebben az évben nyolc strandra vásároltak új sporteszközöket, háromra pedig teqball asztal került. A strandok üzemeltetőinek egy része a játszóhelyeket és a sporteszközöket a csúcsszezon indulása előtt jól előkészítette, de továbbra is előfordult, hogy a vízi eszközök nem kerültek időben kihelyezésre, és nem volt folyamatos a homokos pályák karbantartása, programokra való előkészítése sem – állapította meg Bartsch János, a Mozdulj Balaton programsorozat főszervezője. Süli Ferenc