Tíz praktikus tanács

Pénztárcakímélő, környezetbarát tüzelés

Az elmúlt években elkészített országos légszennyező anyag kibocsátási leltárok adataiból kiderül, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá (több, mint 80 %-kal). Egyre sürgetőbb feladat a lakossági fűtés, égetés által okozott légszennyezés csökkentése, ezért nem mindegy, hogy mivel és hogyan fűtünk. A fűtéshez használt tüzelőanyagok közül a szén használata során keletkezik a legtöbb fajta és legnagyobb mennyiségű szennyezőanyag. A háztartások, középületek körében leginkább a gázfűtés jellemző. A jó szabályozási lehetőség következtében a gáztüzelés viszonylag kis mértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez. Mivel a gáz kéntartalma jelentéktelen, gyakorlatilag kén-dioxid nem keletkezik. A magas égési hőmérséklet miatt nitrogén- oxid kibocsátással kell számolni, de szilárd szennyeződés gyakorlatilag nem keletkezik. A fatüzelés népszerűsége viszont az utóbbi időkben megnövekedett, kiegészítő fűtésként, hangulati elemként sokan használnak kandallót, kályhát. A tűzifa égése során jelentős a szilárd légszennyezőanyag (pernye) kibocsátás. Égéskor elsősorban víz, H2O (elgőzölögve) és széndioxid, CO2 keletkezik. Ez a folyamat tökéletes égéskor játszódik le. Azonban az égés ritkán tökéletes, ami azt jelenti, hogy az égés során szén-dioxidon és vízen kívül más anyagok is keletkeznek. Ennek oka a fából kiszabaduló gázok nem megfelelő elégése, mely létrejöhet az alacsony égéshőmérséklet, nedves fa, a teljes égéshez szükséges levegő hiánya, nem megfelelő műszaki állapotú, vagy nem megfelelően működtetett tüzelőkészülék miatt. Az illegális hulladékégetés magában foglalja illegális hulladéklerakók felgyújtását, avar és más kerti hulladékok, parlagterületek és mezőgazdasági hulladékok, illetve háztartási tüzelőberendezésben való hulladékok égetését is. Napjainkban nagyon sokféle műanyagot használunk, mely jelen van a ruháinkban, a használati és berendezési tárgyainkban, építőanyagokban és műanyaggal csomagolunk. Ennek következtében a műanyag zacskók, eldobható műanyag palackok képezik a háztartási hulladék egy részét. A műanyagok lassan bomlanak le a természetben, ha pedig elégetjük őket, szennyezik a levegőt és károsíthatják az egészségünket. A fahulladékok többsége különböző gyanta és lakk maradványok mellett faanyagvédő anyagokat – biocidokat – is tartalmazhat, így égésük során szintén jelentős káros anyag kibocsátással kell számolni.

Magyarországon a hulladékok nyílt téri vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése jogszabályilag tilos. A háztartásokban keletkező hulladékok közül kályhákban, illetve udvaron nyílt térben leggyakrabban elégetett anyagok a következők:

– műanyag italcsomagolás és egyéb PVC műanyaghulladék – textilipari hulladékok – import bálás használt ruha – műgyantát, műanyagot, festéket tartalmazó farostlemez, rétegelt lemez, bútor és – nyílászáró (úgynevezett „kezelt fa”) – gumiabroncs – kábelek – kerti hulladékok – színes, fényes papír hulladékok – fáradt olaj, üzemanyag

Az előbb említett anyagok elégetésekor a bennük található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, ezáltal szennyezve a környezetet, közvetlenül károsítva az egészséget.

Gondoljuk át fűtési szokásainkat!

• Ne fűtsük túl a lakást! A helyiségek nappali vagy éjszakai hőmérsékletének szabályozásával sok energiát lehet megtakarítani. A külső hőmérséklet nem csak évszakonként, hanem napszakonként is jelentősen változik. A helyiségekben az egyenletes hőmérsékletet automata vezérlőrendszerrel szabályozhatjuk. A fűtésszabályozó készülékek megfelelő helyre történő felszerelésével és a fűtőtest szelepek együttes használatával jelentős energiát takaríthatunk meg, mert így a radiátorokon helyiségenként tudjuk beállítani a kívánt hőmérsékletet. Fontos a kazán és a radiátor megfelelő méretezése, hiszen a túlméretezett kazán hatásfoka veszteséges. Ezért a hőtervezés elengedhetetlenül fontos az optimális energia felhasználáshoz.

• A nappaliban 20 fok, a gyerekszobában 22 fok is lehet, a hálószobában viszont elég, ha 18 fokot tartunk. Nappal a hálószobában nemigen tartózkodunk, éjszaka pedig egészségesebb, kellemesebb az alvás, ha nincsen meleg. • A konyhában elegendő a 16-18 fok is. A konyhában üzemelő berendezések növelik a hőmérsékletet, a páratartalom miatt magasabbnak érezzük a helyiség hőfokát. • A fürdőszobában 22 fok az aktív időszakokban megfelelő hőmérséklet, napközben pedig lejjebb csavarhatjuk a fűtőtest szabályozását. • Általános tanács, hogy előbb vegyünk fel egy pulóvert, és azután fontoljuk meg a hőfok növelését. Több fokot is spórolhatunk, ha nem pólóban vagyunk otthon. Megéri átállítani szokásainkat! • Ne szárítsunk radiátoron, és ne tartsunk ott semmit (macskát sem)! Ezzel szabaddá tesszük a meleg levegő áramlását, és jobb lesz a hőérzetünk, mintha csak szivárogna a meleg. A radiátort ne pakoljuk körül bútorokkal, mert az akadályozza a hő szabad áramlását. Az sem szerencsés, ha egy földig érő nehéz szövetből készült függöny lóg a fűtőtest előtt, de fontos a rendszeres és alapos portörlés is. A takarításnak ez a fázisa elég gyakran a „feledés homályába vész”, pedig a radiátoron vastagon álló por is csökkenti a hő hatékonyságát. • Minden „haladó szinten” tudatos és takarékos háztartás alapvető tartozéka az úgynevezett hőtükör-fólia. Ez a barkácsboltokban könnyedén beszerezhető, a radiátor mögé saját kezűleg is felszerelhető, alumíniumréteggel ellátott fólia visszaveri a hőt, és nem a falfelületet fűtjük feleslegesen. Ezzel az olcsó és ötletes megoldással, a fűtésre fordított energia 5-6 százalékát is megspórolhatjuk. • Kicsi lakásban célravezető, ha nappal nyitott belső ajtók mellett fűtünk, ezzel biztosítva a lakás átlagos hőmérsékletét. Ha az átlagosnál melegebbet akarunk egy helységben, akkor becsukjuk az ajtókat, és csak ott fűtünk. A nagyobb lakterület esetén célszerűbb a nem egybefüggő légterületeket külön fűteni és zárva tartani az ajtókat. • Ha napközben hosszabb időre nem vagyunk otthon, célszerű 3-5 °C-kal alacsonyabbra állítani a termosztátot. • Általában nem érdemes nagyon szakaszossá tenni egy lakás fűtését azzal, hogy hagyjuk nagyon lehűlni, majd újra felfűtjük. A felfűtés mindig nagyobb energiafelhasználást igényel, mint a szinten tartás. • Az alacsonyabb hőmérséklet melegebbnek tűnik, ha eléggé párás a levegő. Tartsunk 40-60%-os páratartalmat a lakásban, ez ideális az egészségünk szempontjából, és a hőérzetünk miatt is szükséges. A szobanövények is párásítanak a lakásban. • Szellőztessünk rendszeresen a fűtési szezon alatt is. A nagyra kitárt ablakkal történő 5-10 percig tartó szellőztetés sokkal költségkímélőbb, mintha huzamosabb ideig, résnyire nyitva hagynánk azt. Ennyi idő alatt kicserélődik a levegő a helyiségben, viszont a falak és a bútorok nem hűlnek át, megőrzik a lakás melegét. Ilyenkor csavarjuk lejjebb a fűtést, hiszen a radiátorra áramló hideg anélkül fokozza annak teljesítményét, hogy több energiát használna. • A levegő párásításával egyidőben a jól szigetelt lakásokban folyamatosan figyelni kell a szellőztetésre, nehogy a páralecsapódás következtében meginduljon a penészesedés. • Ha kisütött a nap, húzzuk el a függönyt. Ilyenkor lejjebb vehetjük a fűtést is a napsütötte szobákban. • Csukjuk be a fűtetlen vagy szigetelés nélküli helyiségek ajtaját. • Éjszakára érdemes elhúzni a vastag függönyt és lehúzni a redőnyt, mert ezzel szigeteljük az ablakot. Ha nincs szobanövény vagy házi kedvenc a helyiségben, akkor a nappali távollétünk idejére is megtehetjük ezt. • Ne a szigetelésen spóroljunk! Nagyon hasznos befektetés, ha a tetőteret, padlást leszigeteljük, hiszen itt adja le a legtöbb hőt a ház, miután a meleg levegő felfelé száll. Ezeken a felületeken 25- 30 centi vastag szigetelésre van szükség, így ha ennél vékonyabbal rendelkezünk, érdemes még egy réteget ráhelyezni, illetve a padlásfeljáró ajtaját is ajánlott körbeszigetelni. Ezen munkálatok költsége viszonylag magas, de már egy év alatt megtérül a fűtésszámla csökkenésével. Természetesen egy átfogó felújításnak nem most van itt az ideje, viszont még most is sok meleget bent tarthatunk, ha a nyílászárók tövébe úgynevezett huzatfogó párnákat teszünk. Másik hely – ahol a hideg szökhet és nem mellesleg a szigetelése növeli a melegérzetünket – a padló. Érdemes ilyenkor a legtöbb felületre – főleg ahol közlekedünk – szőnyeget tenni. A hideg elmúltával ezek nyugodtan mehetnek vissza a szekrénybe. • A hűtő-fűtő berendezések hatékony működéséhez és így költségeink minimalizálásához nagyban hozzájárul, ha minden évben elvégeztetjük a szokásos karbantartást: a vízkő eltávolítása a bojlerekből, vagy a légkondicionáló berendezések szűrőcseréjét. Ezek a munkálatok jóval olcsóbbak, mintha ki kellene cserélni a szerkezeteket, illetve segítségükkel a lakásfenntartási díjaink is csökkennek. • Meleg víz – hideg víz. Egész évben, de különösen a téli hónapokban érdemes odafigyelni a melegvíz-fogyasztásra is, hiszen számos háztartásban ez is a fűtésszámla része. Egy háztartás átlagosan 10-15 százalék energiát fordít melegvízelőállításra. Számos módja van annak, hogy minimalizáljuk ezt az arányt, valamint az ezzel járó költségeket. Akinek ez a célja, fürdés helyett zuhanyozzon gyakrabban, ne mosogasson folyó vízben, szereltessen fel víztakarékos szerelvényeket.

A környezetbarát tüzelés 10 parancsolata

1. Fűtési és meleg víz előállítási igényemnek és lehetőségeimnek megfelelő, a lehető legkörnyezetbarátabb tüzelőberendezést telepítem otthonomba. 2. A tüzelőberendezést és a hozzá tartozó kéményrendszert szakember segítségével helyezem üzembe. 3. Felelős erdőgazdálkodásból származó tűzifát vásárolok. 4. A tűzifát időjárásálló tűzifatárolóban szárítom legalább 12 hónapig. 5. A tüzelőberendezést környezetbarát módon rakom meg és gyújtom be. 6. A tüzelés során biztosítom a szükséges égéslevegőt. 7. Gondoskodom otthonomban a megfelelő hőszigetelés kialakításáról. 8. A tüzelőanyaggal takarékoskodom, a hőmérsékletet a takarékosság figyelembe vételével állítom be. 9. Gondoskodom a tüzelőberendezés és a kémény rendszeres, szakember által történő felülvizsgálatáról és karbantartásáról. 10. Soha nem égetek hulladékot, PETpalackot, kezelt fát, bútorlapot, színes papírt, ruhát vagy üzemanyagot. http://futsokosan.kormany.hu/ A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.