Egyeztetések után: megújult a Balaton-törvény

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztése jelentősen eltér más, közigazgatási területi tevékenységektől, így 2000 óta külön jogszabály, a Balaton-törvényként ismert 2000. évi CXII. törvény tartalmaz speciális rendelkezéseket a régió igazgatásáról. Idén márciustól azonban hatályba lép az „új Balaton-törvény”, mely – túl egyes módosító rendelkezéseken – összhangot teremt a Balaton és hazánk más régióinak fejlesztési irányai között. A jogszabály megalkotásához vezető lépésekről, a törvényi szinten megjelenő változásokról és a Magyar Kormány jövőbeni, Balatonnal összefüggő terveiről Füleky Zsoltot, a Miniszterelnökség építészetért és építésügyért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Füleky Zsolt helyettes államtitkár

– Mi indokolta a Budapest Agglomerációs és a Balaton-törvény megújítását, és ezen belül a három, korábban önálló törvénybe foglalt jogszabály egy törvénybe történő integrálását? – Az eddigi gyakorlat alapján az Országgyűlés külön-külön fogadta el az ország, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényeket. A törvények elfogadása különböző időpontokban történt, így az Országos Területrendezési Tervé 2003-ban, amely 2008-ban és 2013 került felülvizsgálatra. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét 2000-ben fogadta el Országgyűlés, amely 2008-ban került felülvizsgálatra. A Budapesti Agglomeráció területrendezési tervét 2005-ben hagyta jóvá a Parlament, amelynek felülvizsgálata 2011-ben történt meg. Mivel a területrendezési tervek egymásra oda-vissza hatnak, az eltérő idejű elfogadás miatt gyakran egymással ellentmondásba is kerültek, melynek legfőbb indoka, hogy a tervek erőteljesen támaszkodnak a különböző szakterületek, ágazatok adatbázisaira. Így egy területrendezési tervről szóló törvény módosítása gyakran igényelte egy másik területrendezési terv módosítását. A bürokráciacsökkentési elvárásokat is szem előtt tartva tehát indokolt volt, hogy e három területrendezési tervet egy törvény keretében fogadja el az Országgyűlés, így könnyebb az egymás közötti összhangot is fenntartani. – A partnerségi egyeztetéseknek melyek voltak a legfontosabb tapasztalatai a Balaton térségére vonatkozóan? Miket vettek ezek közül figyelembe a törvény megalkotása során? – A partnerségi egyeztetés keretében megkerestük az összes, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települési önkormányzatot. Általános tapasztalat, hogy a vélemények jellege különbözött annak megfelelően, hogy az adott önkormányzat a Kiemelt Üdülőkörzeten belül hol helyezkedik el, milyen funkciót tölt be az Üdülőkörzet életében. A part menti települések leginkább az üdülési funkcióhoz kapcsolódó területhasználati szabályokat véleményezték, egyes önkormányzatok nagyobb fejlesztési lehetőséget kértek, mások a táj- és környezetvédelmi érdekeket szem előtt tartva kértek szigorításokat a területfelhasználási szabályozásban. Az Üdülőkörzet háttértelepülései a lakosok megélhetését és a településeik fejlesztési lehetőségeit képviselve adtak javaslatot, általában a területhasználati korlátozások enyhítésére vonatkozólag. A partnerségi egyeztetés során beérkezett véleményeket mind megvizsgáltuk, és olyan területhasználati szabályozás kialakítására törekedtünk, amely minden település számára biztosít fejlesztési lehetőséget – legyen az part menti strand vagy kikötői fejlesztés vagy megújuló energia beruházások támogatása –, természetesen a környezeti, épített környezeti, táji és természeti érdekeket a lehető legteljesebben figyelembe véve. – Mikorra és milyen tartalommal várható a törvény végrehajtását elősegítő kormány- és miniszteri rendeletek megalkotása, kihirdetése? – A törvény hatálybalépése 2019. március 15-én történik meg. A végrehajtási rendeletek többségét erre az időre elkészítjük. A vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket váltó, a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználási tervének szakmai javaslata is erre az időpontra elkészül. – Az új törvény ugyanarra a 180 településre terjed ki, mint korábban. A jogszabály megalkotásának folyamatában felmerült-e a BKÜ területének felülvizsgálata? – A Balaton-törvény felülvizsgálata tartalmazta a területi hatály felülvizsgálatát is, ennek eredményeképpen a 180 településen kívül nem tartottuk szükségesnek további települések bevonását. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez továbbra is azon települések tartoznak, amelyek természeti, táji és épített környezeti adottságaik alapján jelentős szerepet játszanak az Üdülőkörzet üdülési funkciójában. – Mi indokolja a korábbi Balaton törvényben részletesen szabályozott területek és felhasználási módok alacsonyabb szintű jogszabályban történő kezelését (pl. E-2, T-2, Ü-1 övezetek)? Ugyancsak rendeleti szabályozás alá esik a parti területek és kikötők felhasználásával kapcsolatos részletszabályok köre, de a régi jogszabály 39.§-ban szabályozott állattartó telepek esetében is fennáll ez a helyzet. – A törvényjavaslat előkészítése során a hatályos jogalkotási követelményeket vettük figyelembe, és ez alapján számos szabályozási kérdésről állapította meg a kormányzat, hogy az nem törvényi szintű. Egyfelől jellemzően az irányelveket tartalmazó övezetek szabályozása kerül kormányrendeletbe és miniszteri rendeletbe, másfelől azon rendelkezések, amelyek a jelenleginél is részletesebb szabályozási igénnyel rendelkeznek – például a Balaton vízparti területeire vonatkozó rendelkezések. Ez utóbbi területen bár a jogszabályi szint csökken, a szabályozás részletesebb és egyértelműbb lesz a jelenleginél. – A törvény módosításakor figyelembe vették-e a 1861/2016. Kormányhatározatban körvonalazott feladatokat, kiemelten „a balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával” stratégiai fejlesztési irány 41,5 milliárd forintos forrással nevesített feladataira? – Az ágazati célokat, feladatokat a szakmai egyeztetés során érvényesítették az egyes szakterületek minisztériumi, háttérintézményi és területi szervi szinten, a területrendezési tervek ennek megfelelően tartalmazzák azokat. – A korábbi Balaton-törvény 39.§-ának (e-f) bekezdése szerint a 2 hektár fölötti területek 2%-a volt beépíthető, maximum 800m² mértékben a szőlőművelés alatt álló területeken. Az új jogszabály 87.§ (1) bekezdés c) pontja szerint a beépíthetőség nem kötött minimális területnagysághoz, viszont a létesíthető beépíthetőség mértéke 3000 m²-re változott. Mi indokolja az ez irányú és mértékű változtatást? – A kérdésben szereplő két szabályozás nem hasonlítható össze, mivel két különböző övezet szabályozásáról van szó. A Balaton-törvény 39. §-ában szereplő általános mezőgazdasági terület övezetének szabályozása részletesebb formában más jogszabályba kerül, ezért nem tartalmazza az új Balaton-törvény. – Milyen időközönként tervezik frissíteni a jelentős innovációnak számító digitális alaptérképet? – A tervi elemeknek a területrendezési és a településrendezési tervek közötti átjárhatóság és szinkronitás biztosítása szempontjából egyik sarokköve az alaptérkép. Az alaptérképnek az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból származó adattartalma rendszeresen, de legalább éves szinten frissülhet, míg a szakági téradatok frissülése az egyes ágazatok adatszolgáltatásától függ és ezen adatkörök szakterületről szakterületre jóval heterogénebb minőségűek és pontosságúak. Jövőbeni feladatunk a szaktárcákkal közösen, hogy kialakítsuk azt az életszerű és egészséges ritmust, amikor az adatok minden vonatkozásban frissülnek. – Miként szándékozik a Kormány meghatározni a balatoni főépítész feladatainak és hatásköreinek szabályozását (88.§)? – A szabályozás fő célja természetesen az, hogy a balatoni főépítész hatékonyan segítse elő az új Balaton-törvény és végrehajtási rendeletei érvényesülését, azaz a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet táji-, természeti és települési környezetének egységes szemléleten alapuló védelmét, valamint kiegyensúlyozott területi fejlesztését, figyelembe véve az egyes önkormányzatok fejlesztési szándékait. – Minek köszönhető az, hogy 2019. január 2-től kezdődően mintegy két és fél hónapig mind a régi, mind az új jogszabály hatályos? – Az új Balaton-törvénynek csak a hatálybalépéséről, valamint más törvényeknek az új törvény címére vonatkozó módosításáról szóló rendelkezései léptek hatályba január 2-án. Az érdemi szabályozás a jelenlegi törvények (Országos Területrendezési Terv, Balaton-törvény és Agglomerációs törvény) hatályon kívül helyezésével egyidejűleg lépnek hatályba. Ennek megfelelően természetesen nem helytálló az a feltételezés, hogy a területrendezésben egyazon időben két ellentétes törvényi szabályozás lenne érvényben. Süli Ferenc