Koncepcionális javaslatok a régió fejlesztésére

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

Idei első ülését tartotta február elején Siófokon a Balaton Fejlesztési Tanács. A testület – az integrációs kft. előterjesztésében – elfogadta a kormányzat, a döntéshozók számára megfogalmazott koncepcionális javaslatokat. A dokumentum rögzíti: a Balaton-térség hazánk egyik legkarakteresebb, nagy kiterjedésű tájegysége, mely olyan ökológiai egységet alkot, ahol a társadalmi és gazdasági folyamatok egyedülállóan nagymértékben a környezeti tényezőktől függenek. A térséget a kiemelkedő természeti, kultúrtörténeti és táji értékei, valamint az ezekre épülő idegenforgalma és tájgazdálkodása az ország legmarkánsabb, önálló fejlesztési célokra igényt tartó térségévé teszik, így a területfejlesztés is egyik legfontosabb feladatának tekinti a térség környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható integrált fejlesztésének, az értékek megőrzésének biztosítását. A régióval kapcsolatos forráskihelyezési adatok egyértelműen azt jelzik, hogy a magyar tenger új reneszánszának megalapozása zajlik napjainkban. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet helyzete továbbra is határozott optimizmusra ad okot, mind a statisztikai nagyrégiók, mind a régiók, mind pedig a megyék rangsorát vezeti – messze megelőzve Budapestet is. Jelentős pályázati aktivitás, számottevő forrásigény és forrástámogatás, markáns kifizetési fázis fokozatos kibontakozása jellemzi. A legtöbb forrásigény a térség Somogy megyei részén generálódott, több mint kétszázharmincötmilliárd forint – itt a legmagasabb a megítélt összeg is, meghaladja a kétszázmilliárdot. Az igénylés, a támogatás és a kifizetés metszetei szerint az üdülőkörzet Veszprém megyei területrésze rendre a második, Zala a harmadik. A teljes forrásigény a térség Veszprém megyei részén közel száznyolcvannégymilliárd, a megítélt támogatás száztizennégymilliárd, a kifizetések közelítőleg ötvenötmilliárd forintos összegen állnak. A zalai területrészen a forrásigény negyvenegymilliárd, a megítélt támogatás közel huszonnyolcmilliárd, a kifizetett összeg tizenkilencmilliárd forint. A régió fejlődésének egyik fontos szegmense a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát megvalósítani hivatott Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program, s az ehhez kötődő források biztosítása. A pályázati konstrukció alapvető célja a szolgáltatási színvonal emelése, a vendégforgalmi szezonalitásból fakadó egyenetlenségek csillapítása, új turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó beruházások elősegítése és kapacitásnövelése. A hazai forrásból megvalósuló támogatások keretösszege 2030-ig tartó futamidővel megközelítőleg háromszázmilliárd forint.. A közzétett adatok vizsgálata száztíz projekt esetében azonosított minden kétséget kizáróan Balaton térségi fejlesztést. Ez az üdülőkörzet negyvenöt települését érinti, melyek mintegy 75 %-a parti, vagy partközeli település. Az adatsorból kiemelkedik Siófok és Balatonfüred 11-11 támogatást nyert projekttel, de Hévíz (8) és Balatonlelle (7) eredménye is kimagaslónak mondható. A Balaton térségébe érkező mintegy tizennyolcmilliárd forint mintegy harmada két nagyprojekthez sorolható, az egyik a szántódi rév közelében található 5*-os besorolású BalaLand Family Hotel & Resort, a másik a Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel. Az ülésen fontos napirendi pontként szerepelt a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. feladatairól, fejlesztési elképzeléseiről szóló előterjesztés, melynek során Volencsik Zsolt vezérigazgató adott szóbeli és vetített képes beszámolót. A cégvezető szerint nagy öröm látni a térség vasúti fejlesztéseit, épülő kerékpárútjait és egyéb fejlesztéseit, ugyanakkor nagyobb körültekintést érdemelne az összehangolt tervezés, hogy ezek a munkák föld felett és föld alatt egyaránt és egyszerre valósulhassanak meg. A víz- és szennyvíz vezetékek az egész térségben megértek a cserére, s ezeket a hatalmas munkákat feltétlenül szükséges összehangolni. A DRV szempontjából a legkritikusabb terület a nyugat-balatoni térség vízellátása. A részvénytársaság az ivóvíz szolgáltatást a kincsesbányai és a nyirádi karsztvízből, másrészt a felszíni vízmű tisztított vizével tudja biztosítani. Hosszú távú céljuk, hogy lehetőleg minél több településen a karsztvizet tudják használni. Badacsony és Keszthely térségében ugyan ez utóbbit hasznosítják, de az 1960-70-es évek ma már elavult struktúrájával látják el feladatukat. A cég a karsztvíz ellátás bővítése mellett rendkívül fontosnak tartja a széplaki felszíni vízmű korszerűsítését. Ehhez kapcsolódóan az ülésen elhangzott: a kormány ismeri a problémát, amely nem csak ennek a régiónak, de az egész országnak égető gondja. A föld alatti infrastruktúrák cseréje máshol is rendkívül nagy gondot jelent. Csak a Balaton térségében mintegy 80-100 milliárd forintos beruházásra lenne szükség mielőbb. Ezt az összeget azonban egyszerre képtelenség előteremteni, az állam tehát csak lépésről lépésre, folyamatosan tudja az ilyen jellegű beruházásokat finanszírozni. Bíró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke örömmel számolt be arról, hogy sikerült több mint 1,1 milliárd forintos plusz fejlesztési forrást elnyerniük, amelyet a Balaton térségében hasznosítottak kerékpárút építésre, valamint a balatonfenyvesi kisvasút korszerűsítésére. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről és a kapcsolódó végrehajtási rendelet tervezetéről szóló előterjesztéshez Kolossa József, a Miniszterelnökség főosztályvezetője szóbeli kiegészítést fűzött. Elmondta, hogy a tervezetet az érintett önkormányzatokkal és civil szervezetekkel is egyeztetik, mielőtt végleges formába öntik. A vízparti nagyberuházásokkal kapcsolatban is arculati követelményeket határoznak meg az önkormányzatokkal és civil szervezetekkel közösen. Emellett az országos ingatlan-nyilvántartás felülvizsgálata is folyamatban van, így a beruházók tudhatják, hogy hol, milyen paraméterekkel, és mit lehet építeni. A balatoni főépítész feladata lesz a régióban az ezzel kapcsolatos segítés, tanácsadás is. Tapasztalatai szerint gondot okoz a régi és az új szabályozás összehangolása, hiszen nem mindegy, hogy például egy régebben megkezdett beruházást a régi, vagy már az új szabályozás szerint kell-e elbírálni? Az ülésen szó volt a vízi járművek szabályozásáról és a kiemelt programok hanghatásainak kezeléséről is. Ez utóbbi főként a Zamárdi Balaton Sound és a hangosabb tóparti nagyrendezvények kapcsán merült fel, s többen is hangsúlyozták: a szakembereknek össze kell ülniük a téma megvitatására, hogy a legideálisabb és legelfogadhatóbb megoldás születhessen ebben az ügyben. Gyarmati László