REFLEXIÓ

Gondolkodó: kell-e a Balatonra motorcsónak…

A fenti címmel a lap januári számában egy igen izgalmas témacsokor egyetlen elemét boncolgatja a szerző, amelynek alapját a tavalyi szezonban megjelent új eszköz, az electrojet biztosítja. A cikk kiindulási pontja a több évtizeddel ezelőtti helyzet volt: a belsőégésű meghajtással rendelkező motorcsónakok – akkoriban kereskedelmi forgalomban más meghajtású motorcsónak még nem létezett – kitiltásának időszaka, illetve az azt követő „kiskapus” évek. A végkövetkeztetéshez pedig a NABE petíciógyűjtésének indoka és folyamata ad tápot: az electrojet balatoni elterjedésének víziója és annak prognosztizált negatív következményei. Kétfelé bontanám a felvetésben szereplő gondokat: 1. Az electrojet balatoni használatával kapcsolatos kérdések, a jelenlegi jogi szabályozás adta lehetőségek. 2. A „Milyen Balatont szeretnénk” társadalmi vitát megalapozó változások, fejlődések, innovációk és várakozások kérdése. Az electrojet nyári szakmai bemutatóit övező és követő sajtómegjelenések két pólust alkottak: az innovatív fejlesztéseket, azoknak a kínálati paletta bővítését, a Balaton vonzerejének növelését célzó új eszköz megjelenését támogató írások, riportok, valamint vs. az eszköz fizikai paraméterein és a más hasonló eszközök megjelenéséhez kapcsolódó tapasztalatokon alapuló kockázatok és veszélyek sorba állítása annak a célnak alárendelve, hogy a Balaton maradjon „családi paradicsom”. Az electrojet bemutatását és a cikkek megjelenését követően a Balaton Fejlesztési Tanács, illetve az általa létrehozott Közbiztonsági Testület – továbbá jómagam, mint a Testület elnöke – számos megkeresést, telefont kaptunk e kérdésben. Rövid időn belül meg is kezdtük az eszközzel kapcsolatos szabályozási kérdések vizsgálatát. A feltett kérdésekre konkrét és alkalmazható szabályozási válaszokat találtunk és adtunk, illetve az újonnan megjelenő eszközök besorolására és fogalmi pontosítására javaslatokat tettünk. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság részletes vizsgálatot végzett és szakmai álláspontját megfogalmazta és azt indokolta. Ettől függetlenül a BFT 2018 őszén határozatban utasította a Testületet a kérdés átfogó vizsgálatára, amely megtörtént, az elemzést a BFT 2019 február eleji ülésén tárgyalta. Röviden a jogi helyzet: Az electrojet jelenleg méreténél és a fogalmi definíciók okán nem a sporteszközök, hanem a motoros kishajó kategóriájába tartozik, így az üzemeltetése, használata során a Hajózási Szabályzatban (HSZ) foglalt összes előírást be kell tartania vezetőjének. Így érvényes képesítéssel, egészségügyi alkalmasság igazolásával kell rendelkeznie, a kikötőben, fürdőhelyek és a fürdőzők környezetében csak a HSZ-ben meghatározott korlátozásokkal közlekedhetnek. E tekintetben ugyanolyan elbírálás és ellenőrzés alá esnek, mint az edző- és kísérő motorosok, vagy a vízügyi-, kikötőihalászati-, és egyéb célból üzemeltetett – általában kivételek alá tartozó és belső égésű motorral rendelkező – hajók. Véleményem, hogy a jogi szabályozások mielőbbi pontosítására szükség van. Ugyanakkor vannak a prognosztizált széleskörű- és nagy mennyiségű használatnak egyéb korlátjai is. Az eszköz akkumulátor egységei egy feltöltéssel csak viszonylag rövid ideig képesek nagy sebességű (45-55 km/óra) haladásra és a kapacitás korlátja mellett a kikötőbe történő visszatérés időigényét is tervezni kell, alternatív, vagy segédüzemű meghajtására nincs lehetőség. A feltöltéshez szükséges a 0,4 kV-os hálózat. Hagyományos kikötői szolgáltatások mellett az electrojet sólyás vízre tételt és kivételt igényel. A beszerzési ára még proaktív és kedvezményes kalkulációs metódusok mellett is jóval 10 millió forint felett várható. A „Milyen Balatont szeretnénk” kérdés nagyon aktuális. A Balaton konfliktustérképe a régió társadalomkutatói szerint az utóbbi években exponenciálisan sűrűsödik. Elég, ha a többnapos – az éjszakai időszakban is aktív -, szabadtéri zenés rendezvényekre, vagy a teljes balatoni közúti forgalmat megbénító hétvégi kerékpáros tömegrendezvényekre, a motoros felvonulásokra, a Red Bull Air Race terveire, a szervezett, hajóról történő horgászturisztikai elképzelésre gondolunk. Az új- és innovatív vízi sporteszközök és járművek is újabb- és újabb alkalmazási területeket találnak maguknak. Ugyanakkor a Balaton vízfelülete korlátozott, a számos egymás mellett élő személyes-, vagy szervezett használat és azok minimális és alapvetően önkéntes alapú harmonizációs lehetőségei mellett jelenleg további veszélyeket, kockázatokat rejtenek. Itt is csak példaként említem meg azokat a nyári hétvégéket, amikor egymással is konfliktusba kerülnek sportolók és vendégek, szervezők és üzemeltetők. A parttól 500/1000 méter távolságig terjedő szabad úszás, az akár 40 km/órás sebességre képes és korlátozott manőverképességű siklótestű- kishajók és sporteszközök, a szintén nagy sebességű és egyben nagy tömegű – tipikusan tengerre fejlesztett – katamaránok, az egy időben akár több mint száz gyermek versenyző részvételével folyó vitorlás versenyek, a skite, a SUP, a kajakok alkalmazása mellett sokszor kitehetnénk a Balatonra a „MEGTELT” táblát. Ezeknek a problémáknak a szőnyeg alá seprése nem fogadható el. A kockázatok és veszélyek mérséklése egy ponton túl jogi-, szabályozási- és technikai prevenciós lépésekkel már nem kezelhető. Ezért időszerűnek és szükségesnek érzem a széleskörű társadalmi vitát a Balaton jövőjéről – e téren is. Jamrik Péter közbiztonsági tanácsos a BFT Közbiztonsági Testület elnöke