Balatoni helytörténészek találkozója Lellén

Balatonlelle volt a helyszíne a balatoni helytörténészek VIII. konferenciájának március végén, melyet ezúttal Kovács Péter könyvtáros és helytörténész (Lelle) kezdeményezett és rendezett meg Takács Gáborral (Ederics), a találkozósorozat ötletgazdájával. Az egybegyűlteket Kovács Péter új könyve várta, mely a lellei Szalay családról és a kúriáról készült. A „Balathoni kerekasztal” most is általános balatoni témákkal kezdődött: Schleicher Veronika (Néprajzi Múzeum) beszámolóját balatoni néprajzi könyvéről („Kultúrfürdő: Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1821-1960 között”) távollétében Takács Gábor ismertette. Heinrich Pál (Aliga, Világos) 1945 előtti balatoni cikkgyűjteményéből az 1932-ben elhunyt Nárai Szabó Gyula újságíró, balneológus és turisztikai szakember emlékét elevenítette föl. Berta Annamária (Mezőszentgyörgy és az Eötvösök kutatója Székesfehérvárról) Elődök és utódok címmel Eötvös Károly családjáról számolt be. A somogyi partokról Kovács Péter előadása következett a lellei múltról, a Szalay családról és kúriájukról, s benne külön kiselőadással a lellei Afrika Múzeumról. Parill Orsolya összeállítását nagybátyja, Takáts Gyula tevékenységéről a balatonlellei Kapoli/Ligeti Múzeum igazgatójaként és néprajzkutatóként Fodros Brigitta olvasta föl. Baán Bea (Füred, Boglár) „Az én Lellém” címmel az ötvenes évekbeli családtörténetét elevenítette fel. Kiss László (Szemes) „Balatonszemes mint a török ellen vívott végvári harcok fontos helyszíne” címmel tartott előadást. Bodó Imre (Fekete István Emlékház, Dombóvár) témája: „A koppányi aga testamentuma c. könyv előzményeiről – újabb adalék az író életművéhez”. Bemné Schneider Mária (Zamárdi, Földvár) „Balatonföldvár fürdővendégei 1898-1907 egy vendégkönyv tükrében” címmel számolt be kutatásáról. Közben Berkesné H. Márta (Földvár) összeállítását láthattuk a földvári villákról háttér-vetítésként. Meiszterics Dorina (somogyi Balaton, Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár) Balatonföldvár és a Széchenyiek kapcsolatát vizsgálta. Jencsky Ernő bemutatkozását Kőröshegyről követte Laborczy Árpádé Telekiről, majd Mihály Gyuláé Kötcséről. Horváth Iván (Boglár) „Szőlőskislak históriája” című új könyvéről beszélt. Huszár Mihály (Máriafürdő, Marcali) „Neves fürdővendégek Mária-telepen” címmel vetített diákkal is színesítette előadását. Kovács Ilona (Berény) Vörös József plébánosról (1919-1989) írt új nagysikerű könyvéről szólt, mialatt Kiss Ferenc (Szentgyörgy) tárogatós eljátszotta az Il Silenziót. Majd ugyanő tárogatózott Bürgésné Simon Márta diavetítése alatt a szentgyörgyi iskolának adományozott 15 olajfestményről. A zalai partokat Müller Róbert (Keszthely, Fenékpuszta) előadása nyitotta Keszthely közigazgatási határainak kalandos, nem tanulság nélküli változásairól. Tóth Lajosné Németh Gizella (Berény) hajdani kiskönyve nyomán beszélt Zalavárról, majd Szántó Endre (Hévíz) számolt be „Egy fürdőváros születése: Hévíz története” című, 8 kötetesre tervezett monográfiájáról, illetve eddig napvilágot látott első két kötetéről. Veszprém megye partjairól először az edericsi Afrika Múzeumnak otthont adó hajdani Vajda-kúriáról Töreky András (Nemesvita, Ederics, Becehegy) tartott előadást, melyhez a kúria főhomlokzatának különös balatonberényi párhuzamáról két somogyi történész járult hozzá egy példát adó kollektív partközi előadás keretében: Huszár Mihály a berényi Bolgár-villa (Petőfi u.) régi tulajdonosáról (a marcali bőrgyáros Rosmanith-család) beszélt, majd Kovács Ilona az 1943 utáni újabb tulajdonosairól. Hangodi László (Tapolcai-medence) „Vitéz Vajda Lajos tartalékos honvéd főhadnagy az I. világháborúban” címmel a ma Afrika Múzeumként ismert kúriában és birtokon 1927-től az államosításig gazdálkodó jeles személyiség katonai múltjáról szólt. Nagy-Cardoso Diána (az edericsi Afrika Múzeum és a tanzániai Mount Meru Game Lodge vezetője) édesapjáról, Nagy Endre afrikai vadászról, az edericsi Afrika Múzeum alapítójáról emlékezett meg. Káloczi Kálmán (Badacsonytomaj) a történeti hűség és a népszerűsítés elvi kérdéséről beszélt. Németh Ferenc (Szepezd) a Szepezdi krónika közelgő III. kötetéről számolt be. Csizmazia Márton (Tihany) „Családom tagjainak szerepe a történelmi események sodrában 1700-től 2000-ig Tihanyban és vidékén” címmel tartott vetített képes elbeszélést, majd ismertette Bodosi György „Itiner” c. legújabb szubjektív kalauzát a Pécselyi-medencéről. Tóth Attila (Füred) családi ereklyéit mutatta be. A találkozó végeztével mód nyílt az Afrika Múzeum és a lellei Helytörténeti Gyűjtemény megtekintésére is. Takács Gábor