E-jetskik: szabályrendszer kell

Füreden ülésezett a BFT

Balaton Fejlesztési Tanács májusi soros ülésén napirenden szerepelt többek közt a tó vízszintje, az Európa kulturális fővárosa várható feladatköre, a fenntartható turizmus, s a vízbiztonság.

Weingartner Balázs államtitkár

– A Balaton-régióban nőtt a kifizetések intenzitása, s a térség jól teljesít az uniós források lehívása tekintetében – mondta a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Molnár Gábor, aki a 2018-as esztendőre vonatkozó monitoring felmérésre hivatkozva közölte, hogy a Balatonhoz látogatók száma továbbra is emelkedő tendenciát mutat. Ezzel összefüggésben kijelenthető, hogy csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Figyelmeztető adat, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet száznyolcvan településének állandó lakosságszáma stagnál, de figyelmeztetésképpen elhangzott az is, hogy rohamosan öregszik a népesség. A BFT elnöke, Bóka István kiemelte, hogy ilyen eredményes időszak még nem volt mind a pályázatok, mind a források tekintetében. A hazai források komplex gazdaságfejlesztési források voltak, s ennek megfelelően a fő cél az itt élők elvárásainak kielégítése. Az elmúlt évi és az idei turisztikai kampányokról a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke, Fekete Tamás adott tájékoztatót. Elmondta, hogy az őszi és tavaszi kampányt a turizmus és a gasztronómia kapcsolta össze. Ilyen volt például a már hagyományos „Nyitott Balaton”, a „Pecsételd körbe a Balatont két keréken!”, de sikeres lehet a szeptember 6-tól november 11-ig tartó őszi programsorozat is, melybe nagyon sok szolgáltatót kívánnak bekapcsolni. A kor kihívásaihoz alkalmazkodva nagyobb szerepet kap az on- és offline szolgáltatás, és a sajtóval is folytatni kívánják az eddigi eredményes együttműködést. Több mint 75 milliárd forint fejlesztési igény jelentkezett a Balatonnál a megemelt vízszintmaximum miatt.A Balaton vízszintjének emelése miatt 10,2 milliárd forint értékű ideiglenes beavatkozásokra van szükség, a következő évtizedben pedig ennek több mint hétszeresét kell fejlesztésre költeniük az önkormányzatoknak, a strandok, a kempingek és a kikötők üzemeltetőinek. Tavaly nyár végén a hatóság engedélyezte, hogy a Balaton nyári szabályozási vízszint-maximumát A 110 centiméterről további tíz centiméterrel emeljék. Ez alapján a nyári félévben százhúsz centiméter feletti vízszint esetén nyitható meg a Sió-zsilip. Erre az utóbbi évtizedekben tapasztalható szélsőséges időjárás miatt volt szükség. A 10 centiméteres vízszintemelés eredményeként a tóban lévő víz mennyisége körülbelül 60 millió köbméterrel nő, ami az eddigieknél tágabb lehetőséget jelent a vízkészlet-gazdálkodásban. A vízbiztonság helyzetéről a BFT Közbiztonsági Testületének elnöke, Jamrik Péter számolt be. Jelentősen emelkedett a vízi tragédiák száma – mondotta -, melynek hátterében többek között ott van az információ-, az önismeret-, az egyéni felkészültség hiánya. A megelőzés érdekében 2018-ban kidolgoztak egy átfogó programot. Hozzátette: a viharjelző rendszer fejlesztése folyamatban van, s várható, hogy három, a víz felszínére telepítendő egység is a fürdőzők és a tavon közlekedők – vitorlázók, sporteszközök használói – rendelkezésére áll. Eredményes 8-10 évet mondhat magáénak a BFT és Veszprém (megyei jogú város) kapcsolata – hangsúlyozta Veszprém polgármestere, Porga Gyula, aki vázolta elképzeléseit a 2023-ban esedékes „Európa kulturális fővárosa” programsorozat együtt elképzelhető rendezéseiről. A Bakony és a Balaton olyan egység, melynek érdemes együttműködnie – hangsúlyozta -, s olyan rendezvényekkel kell a várhatóan jelentős számú vendégséget „megkínálni”, melyekre büszkék lehetünk. Igazi kihívás azonban az, hogy az Európa kulturális fővárosa címmel 2023 után is lehessen sáfárkodni. Az előkészítő szakaszban a nyitott együttműködés lehetőségeit keressük, s a vállalkozók lehető legszélesebb körét kell ebbe bevonni – tette hozzá. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. ügyvezető igazgatója, Mészáros Zoltán rámutatott arra is, hogy az Európa kulturális fővárosa projekt pályázati rendszerről szól, s bár egyelőre pontos forrásadatok nem állnak rendelkezésükre – az Európai Unió is csak kisebb összeget tud adni -, de becslések szerint 20-60 milliárd forintról lehet majd szó. Fejleszteni kell az infrastruktúrát is, melyből kiemelkedik az ingyenes wi-fi – jóllehet ez nem nevezhető szorosan kulturális fejlesztésnek. A korábbi évtizedekben a partvédőművek, csatornahálózatok, csapadékvíz- elvezető rendszerek, sőt esetenként parti ingatlanok, településrészek is az alacsonyabb vízszintmaximummal számolva épültek ki, ezért most nőttek a fenntartási, karbantartási költségek. Szükséges egyebek közt a partvédőművek megemelése, felújítása, a közüzemi infrastruktúra, vagy a csapadékvíz-elvezető rendszerek megemelt vízszinthez igazítása. Ennek vizsgálata negyvenhárom parti önkormányzatra, százöt strandüzemeltetőre, huszonöt kempingre és nyolcvankilenc kikötőre terjedt ki. Az ülésen részt vett az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára, Weingartner Balázs is. Elmondta, hogy egyre több elektromos meghajtású járműre, közöttük e-jetskikre kérnek engedélyt a Balatonon. Ez felveti, hogy a fürdőzők biztonsága érdekében ezek használatára szabályrendszert kell kidolgozni a jövőben. Zatkalik A.