Új szezonok tágítják a kereteket

A Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke nem tart a helyiekre nézve terhes vendégérkezésektől

Turisztikai Világszervezet (UNWTO) ez év eleji adatai szerint 2018- ban az előző évhez képest 6 százalékkal nőtt, és ezzel világszinten meghaladta az 1,4 milliárdot az utazók száma. Egyes európai turistacélpontok időnként már szenvednek a vendégáradattól, és vannak, ahol már kimondottan barátságtalan intézkedésekkel igyekeznek megakadályozni az „elturistásodást”. A 42 ezer lakosú Dubrovnik belvárosában egy időben nyolcezernél több turista nem tartózkodhat, a 260 ezer lelkes, és évente 24 milliónál is több vendéget fogadó Velence önkormányzata úgy döntött: aki nem szállodában bérel lakást, annak idegenforgalmi adót kell fizetnie, és Szentpéterváron is megadóztatják a „nem szállodás vendéget”. Állítólag Párizst is fenyegeti az „elturistásodás” veszélye, ezért a helyi hatóság kezdeményezné a „szelfizés belvárosból való kitiltását”. – Az overtourism az a jelenség, amikor egy települést vagy térséget turisták tömegei lepik el, rontva ezzel a helyiek életminőségét vagy rombolva a környezetet – definiálta az „elturistásodás” fogalmát Indra Dániel, a KPMG Hungaria Kft. Turisztikai Tanácsadó részlegének vezetője. – Magyarországon is vannak már jelei az overturizmusnak, … vannak már elégedetlen hangok nyáron a Balaton környékén is – tette hozzá a turisztikai szakember. … A „túlturizmus” lassan Budapesten is városvezetési, politikai kérdéssé válik. Vidéken a helyzet konszolidáltabb, de a Balaton környéke is megszenvedi a vendégáradatot. Elég csak a zamárdi Balaton Soundra gondolnunk, hogy megtudjuk, miként érez a tihanyi szállodavendég, aki éjjel nem tud pihenni a túlpartról vízen átkúszó hangorkán miatt – mutatott rá egy lapinterjúban Michalkó Gábor tudományos kutató. Szerinte a helyi önkormányzatok és a TDM szervezetek összehangolt szabályozása mellett óriási szükség volna a turizmus nemzeti, sőt nemzetközi szabályozására. – Az Európai Bizottság úgy látja: a „fenntartható, felelősségteljes és minőségi idegenforgalom kialakításának elősegítésére” irányitani kell a turisták tevékenységét, ahol szükséges, korlátozni a számukat, továbbá enyhíteni a helyszínre nehezedő nyomást, például a látogatások térben és időben történő széthúzásával. – Egyetértek azzal, hogy léteznek olyan turisztikai desztinációk, amelyek már elviselhetetlenek a helyben élők számára, de a Balaton nem tartozik ezek közé. Vannak persze helyszínek és időszakok, amikor itt is tapasztalható egy adott lokációra vonatkozó, nagy terhelést jelentő vendégáradat – például a nyári monstrerendezvények idején -, de azt nem sorolnám az overturism kategóriájába – szögezte le Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke. – A jelenleg is zajló szálláshely-fejlesztéseknek (Kisfaludy-program) köszönhetően még a legnagyobb keresletre számot tartó nyári időszakban is lehet jó, sőt kiváló minőségű szálláshelyet találni. A szövetség koordinálásával megvalósuló, tavaszi és őszi Nyitott Balaton-program jó példa a rendezvények térbeli és időbeli széthúzására, új balatoni szezonok megteremtésére. Mindezek mellett Fekete Tamás szükségesnek ítéli a turistaforgalom monitorozását, amihez jó lehetőséget kínál a „vendégterheléseket” elemző Nemzeti Turisztika Adatszolgáltató Központ. A turizmus folyamatába való külső beavatkozást, az idegenforgalom nemzeti vagy nemzetközi szabályozást viszont nem tartja indokoltnak a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke.