Barangolások térben és időben a megszelídült vulkánok földjén

A gazdag vulkáni örökség része a Hegyestű is. Fotó: Korbély Barnabás

Új tanösvények a Tapolcai- és Káli-medencében

A Balaton-felvidék és a Déli-Bakony térségét nemzetközi összehasonlításban is gazdag vulkáni örökség jellemzi. A Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által alapított és fenntartott Bakony–Balaton UNESCO Geopark 3200 km2-es területének felszínén ugyan alárendeltek a vulkáni képződmények, azok a tájképet mégis számos helyen alapvetően meghatározzák. Elég, ha a Tapolcai-medence emblematikus tanúhegyeire gondolunk (Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc stb.). A mai Tihanyi-félsziget helyén, 8 millió évvel ezelőtt drámai történések festették vörösre a miocén kor éjszakáit. A földkéreg törésvonalai mentén bazaltos kőzetolvadék tört a felszínre, és kezdetét vette Európa egyik legsűrűbb vulkánmezőjének kialakulása. Összesen nagyjából 50 tűzhányó tört ki a Bakony és a Balaton-felvidék térségében, az utolsó tűzhányók nagyjából 2,5 millió éve csendesedtek el – jelenlegi tudásunk szerint végleg…. A mai tájképet

Kilátás a szigligeti várból

meghatározó tanúhegyek nem mások, mint az egykori vulkáni felépítmények – évmilliók alatt – erősen lepusztult maradványai. E gazdag vulkáni örökséget hivatott bemutatni az a három új tanösvény, amelyet az Interreg DTP Dunai GeoTúra projekt keretében valósított meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. Az összesen harmincegy gazdagon illusztrált tájékoztató táblát látványos helyszíneken találjuk meg. Míg a Badacsony és a Szent György-hegy esetében a korábbi tanösvények tábláinak cseréje történt meg, a monoszlói Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet és a mindszentkállai Kopasz-hegyet összekötő Tűz útja tanösvény viszont új nyomvonalon mutatja be a Káli-medence különleges vulkanológiai értékeit. Köztük olyanokat is, amelyek korábban gyakorlatilag ismeretlenek voltak a nagyközönség és a szakma számára is. Ilyen helyszín a Boncsos-tető alatti felhagyott kőfejtő is, ráadásul ez a helyszín a geoparkokra jellemző partnerségnek köszönhetően vált egyáltalán látogathatóvá, hiszen azt az „örökbe fogadó” Fekete-hegy Egyesület elhivatott önkéntesei tisztították meg az elburjánzott növényzettől – természetesen a természetvédelmi szakemberekkel és erdőgazdálkodókkal történt egyeztetést követően. A tanösvényeket végigjárva nem csupán a vulkáni folyamatokat ismerhetjük meg, de a terület élővilágáról, kultúrtörténeti értékeiről is kapunk információkat, ráadásul egy ismeretterjesztő kiadvány is megjelent az új látnivalókról, illetve további érdekes háttérinformációkról. A piros T jelzésű tanösvények nyomvonalát a legismertebb turistatérképek és -kalauzok legutóbbi kiadásaiban is megtaláljuk már, így nincs más hátra, mint bakancsot húzni, és bejárni a megszelídült vulkánok földjét… Korbély Barnabás Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a Bakony-Balaton Geopark Csoport vezetője, földtudományi szakreferens