Takarékoskodjunk, védjük egészségünket

Légkondicionálók helyett zöldfalakat

A klímaváltozás hatására nyaraink egyre melegebbek, hőhullám hőhullámot követ. A meleg időszakokat a lakásban próbáljuk elviselni. A légkondicionálók használata ugyanakkor egészségünkre és pénztárcánkra is veszélyes, nem utolsósorban pedig komoly környezetterhelést jelent az energiafelhasználásuk miatt. A hősziget hatás ma már nem csak a nagyvárosok problémája. A beépített területeken bekövetkező mikroklimatikus jelenség – ami a hőmérséklet megnövekedését jelenti a burkolt, beépített, levegőmozgást akadályozó épületekkel rendelkező területeken – megjelenik, akár a burkolt udvarok esetében is. A mikroklíma, a hőmérséklet, illetve a hőérzet jól befolyásolható a növényzettel, természetes és mesterséges árnyékolással, amelynek egyik módja a zöldhomlokzat kialakítása. Ahol csak lehet, függőleges zöldfelületekkel is hozzá lehet járulni a mikroklíma kedvező alakulásához. A falat beborító lombtömeg – amellett, hogy barátságosabbá teszi az egyhangú felületet –, párologtatásával véd a túlzott nyári felmelegedéstől, s védi a fal állagát is. Az egymást tetőcserépszerűen fedő levelek elvezetik a csapadékot, nem engedik átázni a vakolatot, nedvesedni a paneleket. A gyökérzet ugyanakkor szárítja a házalapot. Élő kerítések, zöldfalak alkalmazása akkor is jelenthet megoldást, ha optikai elválasztásra van szükség, illetve gondoskodni kell valaminek az eltakarásáról. Légkondicionáló helyett az üvegfelületek, ablakok elé ültetett, futtatott növénytömeg szintén hatékony megoldása az árnyékolásnak. A zöldfalak lehetnek természetes és épített zöldfalak, alkalmazásukkal helytakarékosan alakíthatunk ki zöldfelületet. A természetes zöldfalak esetén a növények gyökérzete közvetlen kapcsolatban van a termőtalajjal, vagy közvetlenül az épületek falára kapaszkodva nő, vagy támrendszert igényel. A támrendszerek szerkezete lehet öntartó, illetve az épület falához rögzített. Természetesen mindez attól függ, milyen növényt választunk. Népszerűek, sima falfelületre futtathatók a tapadókorongokkal vagy léggyökerekkel kapaszkodó fajok: a japán vadszőlő, vagy repkényszőlő (Parthenocissus tricuspidata), az ötlevelű vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia) és az örökzöld borostyán (Hedera helix). Támrendszert igényel többek között a lilaakác (Wisteria sinensis), a kúszó loncok (Lonicerasp.)vagy a hegyi iszalag (Clematis montana) és a trombitafolyondár (Campsis radicans) is. A jövő nyári hőhullámok még messze vannak, de most van itt az ideje, hogy gondoljunk rá. A támrendszer kialakítását még az ültetési időszak előtt elvégezve, az ősz folyamán el is ültethetjük a kiválasztott növényeket. A talajra, tápanyagigényre, fényigényre vonatkozóan a kertészetekben kapunk pontos információt és segítenek kiválasztani a legmegfelelőbb növényeket. Fontos, hogy amikor a növényünk elkezd növekedni, a hajtásokat vezetni kell, hogy a megfelelő helyen tudjon megkapaszkodni – az első időszakban még az önkapaszkodós növényeknek is szükségük van egy kis segítségre. Kis előrelátással felkészülve az elkövetkezendő nyarakra, sokkal kellemesebbé tehetjük a környezetünket és megspórolhatjuk a légkondicionáló használatát. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.