Trópusi őserdőkből olajpálma-ültetvények

Tragikusan csökken a növény- és állatfajok száma

Az olajpálma (Elaeisguineensis) Afrikából származik, de termesztik a trópusokon másutt is, főleg Délkelet-Ázsiában, Indonézia és Malajzia területén. Az olajpálma a legfontosabb nyersanyagok közé tartozik nem csak az élelmiszer- és kozmetikai iparban, hanem biodízelként való alkalmazása is rendkívül jelentős. A gyümölcséből kivont olaját ételként és gyógyszerként egyaránt használták elődeink. A gyümölcs húsából kinyert pálmaolaj nem azonos a pálmamagolajjal, amelyet a gyümölcs magjából állítanak elő. Élelmiszereink közül a pálmaolaj általában az aprósüteményekben, péksüteményekben, cukorkákban, sajtutánzatokban, chipsekben, csokoládéban, kekszekben, sütőolajokban, krékerekben, fánkokban, mélyfagyasztott termékekben (pizza, pite, palacsinta, hasábburgonya), jégkrémekben, ipari sütőzsiradékokban, cukrászipari zsiradékokban, instant tésztákban és zabkásában, margarinokban, mikrohullámú sütőben készíthető pattogatott kukoricákban, nem tejalapú kávéízesítőkben, földimogyoróvajban, salátaöntetekben, rágcsálnivalókban, levesekben, étrend-kiegészítőkben (vitaminokban) található meg. A pálmamagolajat leggyakrabban az olajkémiai ipar hasznosítja szappan, mosószer, piperecikkek és kozmetikumok előállítására. Emellett biodízelként is alkalmazzák. Hektáronként és évenként 6 tonna olaj nyerhető ki az ültetvényekből, így a terméshozamban leggazdagabb trópusi növénykultúrák közé tartoznak. Ez az oka, hogy évente több ezer hektár esőerdő esik áldozatul az újabb telepítéseknek, és gyakran sok száz négyzetkilométernyi területen nem is látni mást, mint olajpálmát. Ez a pusztítás mára akkora méreteket öltött, hogy a szakemberek arra figyelmeztetnek: 3-12 éven belül az orángutánok végleg eltűnnek a bolygóról. Ha nem teszünk valamit az erdőirtások megfékezéséért, akkor 20 éven belül eltűnnek az életterüknek számító esőerdők is, számos egyéb fajjal együtt. A trópusi őserdők olajpálma-ültetvénnyé alakítása drámaian megváltoztatta az állatok és növények együttélésének egyensúlyát, csökkent a területen élő növény- és állatfajok száma. Sok közönséges faj elszaporodott a növények környezetében, a vaddisznók és a leopárdok uralkodókká váltak, de a ritkább fajok, mint például a szumátrai tigris már egyáltalán nem található meg arrafelé. Hat állatfajból csak egy képes a túlélésre az ültetvényeken. Ráadásul ahová egyszer olajpálma-ültetvény kerül, ott nagyon sokáig nem nő újra erdő, mivel az olajpálma a gyökereiben olyan gátlóanyagot termel, amely kiöl minden más növényt, és évtizedekig a talajban marad. Az élelmiszeripari vállalatok szerint az olajpálma jelenleg a leghatékonyabb adalékanyag a termékeikben és nincs valódi alternatívája. Előnyei pont azokon a területeken jelentkeznek, amelyek a gyártók számára igazán fontosak. A pálmaolaj ugyanis a legolcsóbb növényi olaj a világon. Emellett számos praktikus tulajdonsága is van, kevéssé oxidálódik, jól eltárolható, hosszú ideig használható, olvadáspontja 35 Celsius-fokon van. A többi szóba jöhető növényi zsiradék olvadáspontja ettől jóval alacsonyabb. Nagy terméshozama miatt – akár kilencszer produktívabb az egyéb, olajuk miatt tartott növényeknél, például a repcénél vagy a szójánál – könnyű belátni az érveiket, hiszen ha nem lehetne többé olajpálmát ültetni, a termelők a sokkal nagyobb termőhelyigényű alternatívákat kezdenék termeszteni. A felhasználó cégek szerint a pálmaolaj nem feltétlenül okoz erdőirtást, de ehhez a termelőknek kell gondosnak lenniük. Azt állítják, jelenleg az európai élelmiszeripar már 74 százalékban fenntarthatóan termelt pálmaolajat (RSPO standard) használ, miközben a világátlag csak 20 százalék. (RSPO:Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal, amelyhez a csatlakozott termelők vállalják, hogy nem vágnak ki érintetlen esőerdőt az ültetvények számára, biztosítják a vízkészletek védelmét, megakadályozzák az eróziót, munkásaiknak emberi körülményeket biztosítanak, a helyi közösségekkel pedig megegyeznek, ahelyett, hogy erővel elvennék a földjeiket.) Ma az RSPO-minősítéssel rendelkező pálmaolaj a világtermelés ötödét adja. Mára több élelmiszeripari és kozmetikai világcég is vállalta, hogy csak fenntartható pálmaolajat fog vásárolni. Nem mindenki ért ugyanakkor egyet azzal, hogy létezik egyáltalán „fenntartható” pálmaolaj, hiszen az esőerdők kiirtásának egyik legfőbb indoka jelenleg, hogy újabb termőterületeket nyerjenek az olajpálma- ültetvények számára.Indonéziában például a szén-dioxid-kibocsátás legfőbb forrását azok a tüzek jelentik, amelyeket szándékosan gyújtanak az esőerdőben, hogy így tisztítsák meg a terepet az olajpálmák előtt. A legnagyobb pálmaolaj fogyasztók ráadásul India, Kína és Indonézia – tehát a jövő elsősorban rajtuk múlik. A saját felelősségünket viszont nem lehet ennyivel elintézni. Minden egyes ember hozzájárul – ha kicsivel is – az erdőirtásokhoz. Mi is sokat tudunk segíteni abban, hogy megmaradjanak az esőerdők, az orángutánok még érintetlen otthona. Ha vásárolni indulunk, alaposan nézzük át, hogy a termékek tartalmaznak-e pálmaolajat, és ezek alapján döntsünk felelősen! Nekünk van választásunk, az esőerdőknek és az orángutánoknak nincsen. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.