Bemutatták a sajtónak a Mentőöv programot

Öt strandon tesztelte a vízimentőszolgálat a 60 tájékoztatótáblát

Jól vizsgázott a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatását élvező Mentőöv Program, amelytől minden eddiginél magasabb szintű tájékoztatást remélnek a megalkotói, és természetesen a strandolók is – kezdte beszámolóját augusztusban a lellei BL YachtClubban tartott sajtótájékoztatón Horváth László ezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság (BVR) vezetője. Ez az első lépés ahhoz, hogy a jövőben még vonzóbb legyen Európa egyik legbiztonságosabb tava – tette hozzá a rendőrtiszt, majd jelezte: a BFT, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és Önkéntes Tűzoltó Egyesület(VMSZ) és a vízirendészet a jövőben a balatoni közlekedésre és a horgászatra is kiterjeszti a Mentőöv Programot. Jamrik Péter, a BFT közbiztonsági testületének elnöke a kétéves előkészítő munkára utalva azt mondta: tudunk olyan lépéseket tenni, ami tovább erősíti a Balaton biztonságát. A nagy forgalmú fenyvesi, az egyik keszthelyi és révfülöpi, a füredi Kisfaludy- és a siófoki Aranypart strandján tesztelt kihelyezett táblás tájékoztatási rendszerről Bagyó Sándor, a VMSZ elnöke úgy fogalmazott: ezek a jól látható helyekre kirakott táblák – anélkül, hogy felesleges információkat közvetítenének – a helyismerettel nem rendelkező fürdőzőket a strand bejáratától a vízbe vezető lépcsőig minden fontos tudnivalóval ellátják. Hogy a bajbajutotthoz minél előbb eljusson a 112- es telefonon kért segítség, a táblákon lévő számkódok többek között a strand települési helyéről és a segítségre szoruló fürdőző(k) pontos helyéről, beleértve a strandlépcsőt is információt adnak. A magyar, angol, orosz nyelvű táblák és az azokhoz készült színes prospektusok közül az egyik a családok, a másik az idősek, a harmadik a horgászok figyelmét hívja fel a vízi balesetek megelőzésére. A vízibiciklizők számára ajánlott mentőgyűrű, mentőpatkó, mentőlap használatát jogszabály még nem írja elő, így azt a strandjáték-kölcsönzők önként vállalhatják. A Balatonban ma 138 kijelölt és további 120 nem tiltott helyen lehet fürdeni. Elméleti kalkulációink szerint naponta 300 ezer ember „használja a tó vizét” fürdésre, sportolásra, horgászásra. Horváth László emlékeztetett: 2017-ben 24, 2018-ban 8., az idén 7 ember lelte halálát a Balatonban.

Trópusi őserdőkből olajpálma-ültetvények

Tragikusan csökken a növény- és állatfajok száma

Az olajpálma (Elaeisguineensis) Afrikából származik, de termesztik a trópusokon másutt is, főleg Délkelet-Ázsiában, Indonézia és Malajzia területén. Az olajpálma a legfontosabb nyersanyagok közé tartozik nem csak az élelmiszer- és kozmetikai iparban, hanem biodízelként való alkalmazása is rendkívül jelentős. A gyümölcséből kivont olaját ételként és gyógyszerként egyaránt használták elődeink. A gyümölcs húsából kinyert pálmaolaj nem azonos a pálmamagolajjal, amelyet a gyümölcs magjából állítanak elő. Élelmiszereink közül a pálmaolaj általában az aprósüteményekben, péksüteményekben, cukorkákban, sajtutánzatokban, chipsekben, csokoládéban, kekszekben, sütőolajokban, krékerekben, fánkokban, mélyfagyasztott termékekben (pizza, pite, palacsinta, hasábburgonya), jégkrémekben, ipari sütőzsiradékokban, cukrászipari zsiradékokban, instant tésztákban és zabkásában, margarinokban, mikrohullámú sütőben készíthető pattogatott kukoricákban, nem tejalapú kávéízesítőkben, földimogyoróvajban, salátaöntetekben, rágcsálnivalókban, levesekben, étrend-kiegészítőkben (vitaminokban) található meg. A pálmamagolajat leggyakrabban az olajkémiai ipar hasznosítja szappan, mosószer, piperecikkek és kozmetikumok előállítására. Emellett biodízelként is alkalmazzák. Hektáronként és évenként 6 tonna olaj nyerhető ki az ültetvényekből, így a terméshozamban leggazdagabb trópusi növénykultúrák közé tartoznak. Ez az oka, hogy évente több ezer hektár esőerdő esik áldozatul az újabb telepítéseknek, és gyakran sok száz négyzetkilométernyi területen nem is látni mást, mint olajpálmát. Ez a pusztítás mára akkora méreteket öltött, hogy a szakemberek arra figyelmeztetnek: 3-12 éven belül az orángutánok végleg eltűnnek a bolygóról. Ha nem teszünk valamit az erdőirtások megfékezéséért, akkor 20 éven belül eltűnnek az életterüknek számító esőerdők is, számos egyéb fajjal együtt. A trópusi őserdők olajpálma-ültetvénnyé alakítása drámaian megváltoztatta az állatok és növények együttélésének egyensúlyát, csökkent a területen élő növény- és állatfajok száma. Sok közönséges faj elszaporodott a növények környezetében, a vaddisznók és a leopárdok uralkodókká váltak, de a ritkább fajok, mint például a szumátrai tigris már egyáltalán nem található meg arrafelé. Hat állatfajból csak egy képes a túlélésre az ültetvényeken. Ráadásul ahová egyszer olajpálma-ültetvény kerül, ott nagyon sokáig nem nő újra erdő, mivel az olajpálma a gyökereiben olyan gátlóanyagot termel, amely kiöl minden más növényt, és évtizedekig a talajban marad. Az élelmiszeripari vállalatok szerint az olajpálma jelenleg a leghatékonyabb adalékanyag a termékeikben és nincs valódi alternatívája. Előnyei pont azokon a területeken jelentkeznek, amelyek a gyártók számára igazán fontosak. A pálmaolaj ugyanis a legolcsóbb növényi olaj a világon. Emellett számos praktikus tulajdonsága is van, kevéssé oxidálódik, jól eltárolható, hosszú ideig használható, olvadáspontja 35 Celsius-fokon van. A többi szóba jöhető növényi zsiradék olvadáspontja ettől jóval alacsonyabb. Nagy terméshozama miatt – akár kilencszer produktívabb az egyéb, olajuk miatt tartott növényeknél, például a repcénél vagy a szójánál – könnyű belátni az érveiket, hiszen ha nem lehetne többé olajpálmát ültetni, a termelők a sokkal nagyobb termőhelyigényű alternatívákat kezdenék termeszteni. A felhasználó cégek szerint a pálmaolaj nem feltétlenül okoz erdőirtást, de ehhez a termelőknek kell gondosnak lenniük. Azt állítják, jelenleg az európai élelmiszeripar már 74 százalékban fenntarthatóan termelt pálmaolajat (RSPO standard) használ, miközben a világátlag csak 20 százalék. (RSPO:Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal, amelyhez a csatlakozott termelők vállalják, hogy nem vágnak ki érintetlen esőerdőt az ültetvények számára, biztosítják a vízkészletek védelmét, megakadályozzák az eróziót, munkásaiknak emberi körülményeket biztosítanak, a helyi közösségekkel pedig megegyeznek, ahelyett, hogy erővel elvennék a földjeiket.) Ma az RSPO-minősítéssel rendelkező pálmaolaj a világtermelés ötödét adja. Mára több élelmiszeripari és kozmetikai világcég is vállalta, hogy csak fenntartható pálmaolajat fog vásárolni. Nem mindenki ért ugyanakkor egyet azzal, hogy létezik egyáltalán „fenntartható” pálmaolaj, hiszen az esőerdők kiirtásának egyik legfőbb indoka jelenleg, hogy újabb termőterületeket nyerjenek az olajpálma- ültetvények számára.Indonéziában például a szén-dioxid-kibocsátás legfőbb forrását azok a tüzek jelentik, amelyeket szándékosan gyújtanak az esőerdőben, hogy így tisztítsák meg a terepet az olajpálmák előtt. A legnagyobb pálmaolaj fogyasztók ráadásul India, Kína és Indonézia – tehát a jövő elsősorban rajtuk múlik. A saját felelősségünket viszont nem lehet ennyivel elintézni. Minden egyes ember hozzájárul – ha kicsivel is – az erdőirtásokhoz. Mi is sokat tudunk segíteni abban, hogy megmaradjanak az esőerdők, az orángutánok még érintetlen otthona. Ha vásárolni indulunk, alaposan nézzük át, hogy a termékek tartalmaznak-e pálmaolajat, és ezek alapján döntsünk felelősen! Nekünk van választásunk, az esőerdőknek és az orángutánoknak nincsen. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Stabilizálják a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tevékenységét

Megerősítik a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tevékenységét további 1300 hektár tógazdasággal, ennek köszönhetően a társaság halgazdálkodási feladatait magasabb szinten, hatékonyabban tudja ellátni – jelentette be az agrárminiszter budapesti sajtótájékoztatón.

Zambó Péter államtitkár, Nagy István miniszter és Szári Zsolt vezérigazgató

Nagy István hozzátette, a társaság elsődleges feladata a haltelepítéshez szükséges jó minőségű és kellő mennyiségű egészséges halállomány biztosítása, felnevelése és kihelyezése a Balatonba. Ezen feladat ellátása érdekében döntött úgy az Agrárminisztérium, hogy a jelenleg haszonkölcsönben lévő tógazdaságok a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek. Az 1300 hektárnyi terület a Buzsákon, Balatonlelle- Irmapusztán, Fonyódon, Varászlón és Mórichelyen található tógazdaságokból tevődik össze. Nagy István méltatta a Balaton hasznosításában fontos horgászat szerepét. Felidézte, hogy 2015 óta megszűnt a kereskedelmi célú halászat a tónál, mindez azonban a miniszter szerint a horgászturizmus fellendülése miatt gazdasági szempontból kedvező eredménnyel járt. Évente 60-70 ezer horgász vált jegyet a Balatonra, a horgászjegyek vásárlása pedig fontos bevételt jelent a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. számára. Az Agrárminisztérium folyamatosan azon dolgozik, hogy a „Balaton a jövőben is a pihenni vágyók, a horgászok, a külföldi turisták kedvelt úti célja legyen” – fogalmazott a tárcavezető. Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója elmondta, a társaság bővítése a tógazdaságokkal nagy segítséget jelent, ezáltal ugyanis már önerőből tudják megoldani a balatoni telepítési igényeket, ami mennyiségben 300-400 tonna halat jelent. A vezérigazgató szólt arról is, a társaság arra törekszik, hogy a piacon széles körben elérhetővé váljon a jó minőségű balatoni hal, mint oltalom alatt álló, földrajzi jelzésű termék. Ennek érdekében kapcsolatokat építettek ki balatoni vendéglátó egységekkel, továbbá együttműködnek a Balatonlellén működő Halker Kft.-vel, amely vállalta a balatoni halak – ponty, süllő, keszeg – feldolgozását. Szári Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy a társaság számára korábban komoly problémát jelentett a telepítéshez szükséges mennyiségű hal megvásárlása, ami közbeszerzéshez volt kötve. A most kapott 1300 hektár területű tógazdaságban termelt halak segítségével a társaság a balatoni telepítések ellátása mellett már a szabad piacra is ki tud majd lépni. Közölte, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. árbevétele tavaly meghaladta az 1 milliárd forintot, ezen belül közel 800 millió forint bevétel a horgászjegyek értékesítéséből származott. Forrás: MTI

Mérlegkészítés a választási ciklus végén

Interjúk tóparti polgármesterekkel

A mögöttük álló öt esztendős ciklusról számadást készítenek választóiknak a polgármesterek és a képviselő-testületek. Lapunk is felkeresett néhány Balaton-parti polgármestert, felajánlva a publicitás lehetőségét. Munkatársaink Almádiba, Boglárra, Fonyódra, Földvárra, Füredre, Lellére, Kenesére, Máriafürdőre, Szárszóra, Szentgyörgyre és Zamárdiba látogattak el.

Keszey János – Balatonalmádi

Soha nem pályázott ennyire sikeresen Almádi, mint a mögöttünk álló ciklusban – ám ebből gondok is adódtak, hiszen némelyiket késve bírálták el. Ugyanakkor csaknem valamennyihez önerővel is kellett rendelkeznünk. Tudomásul kell vennünk, hogy nagyobb célokat csak pályázat útján lehet elérni. A számok nyelvén: az összesen tizennyolc (TOP-os, KÖFOP-os, BM-es, vidékfejlesztési) pályázat 3.2 milliárd forintot hozott a város konyhájára, melyhez mintegy egymilliárdot álltunk a saját büdzsénkből. A legnagyobb beruházást az új óvoda építése igényelte. Menet közben számos nehézséggel kellett megküzdeni, de az ősz folyamán már benépesülhetnek a minden igényt kielégítő helyiségek. A Bajcsy-Zsilinszky utcai óvoda főzőhelyiségeinek teljes felújítása nyolcvanmillió forintot igényelt. A vörösberényi városrész történelmének legnagyobb fejlesztéseit könyvelheti el: megújult a rendelőintézet, ahol a házi- és gyermekorvosi, a védőnői szolgálat, továbbá a posta kapott otthont. Ismeretes, hogy a Veszprém és Almádi közötti kerékpárutat – öt kilométer hosszan – összekötötték a 71-es fűúttal sok helyen párhuzamosan futó balatoni bringakörúttal. A ciklus egyik nagy sikere a Magtár épületének megvétele (ma itt kiállítások, zenei események váltják egymást, s szinte minden hétvége „foglalt” pl. esküvő miatt), valamint a kolostoregyüttes birtokba vétele (ezt térítésmentesen kapta meg az önkormányzat). Hatalmas potenciál a város kulturális életében ezen műemlékek birtokba vétele. A néhai Kerényi Imre nevéhez fűződő programok már folynak, s nem lesz hiány a színvonalas kulturális rendezvények terén sem. A városfejlesztési filozófia szerves része az energiatakarékos gazdálkodás. Így kerülhetett sorra (pályázati és saját erőből) a gimnázium kollégiumi épületének energetikai felújítása. Mindezidáig nem kerülhetett sor a városháza épületének ugyanilyen célú rekonstrukciójára, jóllehet a nyertes pályázat már a tarsolyunkban van. Ezek a munkálatok áthúzódnak 2020-ra. A sport és az egészséges életmód kedvelői, követői számára jó hír: már a közbeszerzés vége felé járnak a sportpálya- beruházás terén. A lozsántai városrészben rövidesen megjelennek az első munkagépek. Az új ciklusra is készek a város tervei. Mindenekelőtt a megkezdett projekteket kell befejezni. Már beadtuk (ám a bírálatára még nem került sor) a bölcsőde építésére a pályázatot, s szeretnénk, ha a város egyik nagyon értékes, Balatonparti ingatlanján (a jelenlegi sportpálya helyén) egy turisztikai célokat is szolgáló komplexum létesülne. Ehhez azonban tőkeerős befektetőre is szüksége van Balatonalmádinak.

Galácz György – Balatonmáriafürdő

Jelentős beruházások történtek az elmúlt választási ciklusban településünkön, s ebben élen járt önkormányzatunk is. Legfontosabb feladatunknak az alapellátás színvonalas biztosítását tekintettük, de nem mondtunk le az infrastuktúra folyamatos fejlesztéséről sem. Ennek érdekében számos pályázati lehetőséget használtunk ki a hamarosan véget érő önkormányzati ciklusban. Régi gondunk oldódott meg a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésével – ezt háromszáztizenkétmilliós támogatásból valósítottuk meg -, bár e téren maradt még némi adósságunk. A védőnői és az orvosi rendelő felújítására nyolcvanhétmillió forintot fordítottunk, s még ebben az évben hárommilliót költünk orvosi eszközök beszerzésére, ezzel is jelentősen javítjuk az ellátás színvonalát. Számos utcát aszfaltoztunk, járdákat újítottunk fel, a körforgalomtól a Nyugati- övcsatornáig tartó szakaszon pedig elkezdődtek a munkálatok: jelenleg a közművek, gáz, villany, vízhálózat korszerűsítésén dolgoznak a szakemberek. Látványos minőségi átalakuláson estek át fürdőhelyeink: több mint százhetvenmilliót költhettünk a központi fizető- és a két szabadstrand megújítására. Folyamatban van a helyi klímastratégia kialakítása Balatonmáriafürdőn: a klímatudatosságot erősítő eszközökre, programokra Balatonfenyvessel együtt pályáztunk és nyertünk el összesen tizenhárommillió forintot. Ebben a ciklusban – szintén pályázati pénzből – a környezettudatos hulladékgazdálkodás népszerűsítésére kétmillió forintot nyertünk el. Örvendetes, hogy a település központjának részeként a vasútállomás és környéke is új arculatot kapott, ám az épület felújítása még folyamatban van. Erre a feladatra kétszázmillió forint pályázati forrás áll rendelkezésünkre. Az idegenforgalom Balatonmáriafürdő lakóinak legfőbb megélhetési forrása, ezért kiemelt feladat a település turisztikai vonzerejének növelése, a már folyamatban lévő és előkészített beruházásokkal, az aktív turizmusoz köthető szolgáltatások fejlesztésével. Élhető, kedvelhető községet akarunk télen-nyáron – törekvéseink sikerességét bizonyítja, hogy Máriafürdőn folyamatosan emelkedik a lakosság száma. Kiemelt feladat: a település turisztikai vonzerejének növelése, a már folyamatban lévő és előkészített beruházásokkal, az aktív turizmushoz köthető szolgáltatások fejlesztésével. E teendők közé tartozik a település központjának rekonstrukciója, a Bárdos Lajos sétány melletti közterületen egy aktív szabadidőpark kialakítása, s a teljes partszakaszunkon a horgászturizmus feltételeinek biztosítása.

Mészáros Miklós – Balatonboglár

Szilárd meggyőződésem, hogy a bogláriak nem csak elégedettek – büszkék is lehetnek településükre, hiszen jelentős fejlesztések tanúi lehettek. Béke és biztonság van a városban, és a további beruházásoknak immár nem a pénz hiánya volt az akadálya, hanem a helyi vállalkozói kapacitások elégtelensége. Egy rövid leltárt azért érdemes az olvasók elé tárni, s ezzel hitelesen nyomon követhetők az egyes tételek. Az első évek sikeres energetikai pályázatainak köszönhetően korszerűsítettük az általános iskolát, az Acsády kastélyt, a kollégiumot, a városházát, s megújult a Fischl-ház is. Középületeink gyönyörűek, és az elmúlt kilenc évben szinte mindegyik teljes mértékben megújult – jelenleg a kultúrház rekonstrukcióján dolgoznak a szakemberek. A városi beruházások mellett meg kell említenem, hogy felépült a Datalogic korszerű üzeme, s minden igényt kielégítenek a Nemzeti Kézilabda Akadémia létesítményei. A nagyforgalmú közlekedési utak mellett számos járdát és mellékutcát is felújítottunk. A ciklus vége felé közeledve pörögtek fel igazán az események, hiszen számos projekt kivitelezése kezdődött meg. Ezek közé tartozik a Platán strand szinte teljes átépítése több ütemben. Az egyik már elkészült, másik része ősszel folytatódik, a harmadik pedig közbeszerzés alatt van. Sorolhatom a további nagy beruházásokat, a Gömb kilátót, a kalandparkot, a Buborék fürdőt, amely idén valóban csúcsra lett járatva. Jól döntöttünk akkor is, amikor – a szoros határidő ellenére – megkezdtük strandjaink felújítását. mert a végeredmény lenyűgöző, s ennek köszönhetően még a Jankovichtelepen is megnyugodtak a kedélyek. Turisztikai jellegű beruházásaink már meghozták gyümölcsüket: 10%-os emelkedést mutatnak az idegenforgalmi adóbevételek az elmúlt évhez képest, a város népszerűségét pedig az ingatlanárak jelentős emelkedése is hűen tükrözi. Örvendetes, hogy Szőlőskislak fejlesztése is új lendületet kapott. Boglár egyik legnagyobb gondja a szűkös parkolási lehetőség. A központ beépítettsége, illetve a zöldterületek nagysága kizárja, hogy a belvárosban lényeges bővítést hajtsunk végre, ám néhány tucatnyi autó elhelyezését a Kikötő utca környékén még meg tudjuk oldani. Szólnom kell a testületi munkáról is. Tény, hogy nem voltunk mindig egységesek – a vitákat azonban konstruktívnak, előremutatónak jellemezhetném. A képviselő-testület tagjai valamennyi jelentős, a város jövőjét érdemben befolyásoló projekt esetén azonosan foglaltak állást. Köszönöm nekik, hiszen javaslataikkal, szavazataikkal is hozzájárultak Balatonboglár gyarapodásához. A város nem csak küllemében újult meg – gazdálkodásában is. A növekvő bevételeknek köszönhetően jelenleg nyolcszázmillió forint megtakarítással rendlekezünk. Ez biztos alapot jelent majd új, sikeres pályázatok esetén, ugyanis ebből a jelentős összegből tudjuk az önrészt biztosítani. Feladataink, teendőink, kiadásaink bőséggel vannak: az építőipari árak emelkedése miatt várhatóan többletkiadásra kényszerülünk a kultúrháznál, s a Vörösmarty tér rekonstrukciójának is van még egy üteme. Szabad forrásainkat út- és járdaépítésre, a csapadékvíz elvezetésének megoldására fordítjuk.

Holovits Huba – Balatonföldvár

Második polgármesteri ciklusom végéhez közeledve a 2010-es teendők jutnak először eszembe. Nehéz pénzügyi helyzetben volt a város, s ezért az új testület első feladatai közé tartozott a gazdasági stabilitás megteremtése. E folyamat két részből állt: a kiadások csökkentése, ésszerű racionalizálása, illetve a saját bevételek növelése. Csak így volt elérhető, hogy a település fejlődését garantáló pályázatok önrészét biztosítani tudjuk. Választási programjaimban kiemelt hangsúlyt kapott az infrastruktúra fejlesztése, a turisztikai attrakciók növelése. A vágyakat tettek követték: kerékpárút épült, megtörtént két strand felújítása, s átadtuk a kilátóval is rendelkező hajózástörténeti látogatóközpontot, amely 2016- os megnyitása óta közel kétszázezer vendéget fogadott. Megújult a város szinte valamennyi közterülete: a Kvassay-sétány, a Jubileumi tér, a központi parkoló és környezete. Valamennyi önkormányzati tulajdonban lévő közintézményünket – az óvodát, az általános iskolát, a művelődési házat, a rendelőt – korszerűsítettük, s egyben energiatakarékos fűtési rendszerrel láttuk el. Két ütemben, az úthálózat kétharmadát érintően hajtottuk végre a járda- és útfelújítási programot. Térítés nélkül került önkormányzatunk birtokába a Kulipintyó villa, a települést alapító Széchényi-család nyári pihenőhelye, melyet ugyancsak a turizmus szolgálatába kívánunk állítani. Az itt kialakítandó interaktív kiállításon a XX. századi nemesi életformát ismerhetik meg az érdeklődők. A település centrumában található Kultkikötő is új arculatot kap – a Zöld város program keretében hatszáznyolcvanmillió forintot fordíthatunk a szabadtéri színpad és környezetének rehabilitációjára. Önkormányzatunk számos olyan döntést hozott, mely a földváriak életminőségére is befolyással bír. Szociális programunk kiemelt kérdésköréhez tartozik a családok támogatása, a nyugdíjasok számára az étel kiszállítása. Egészségfejlesztési irodát állítottunk fel, rendszeresek az egészségmegőrző programok, s napjainkban már működik a labor szolgáltatás is: így megóvjuk az érintetteket a Siófokra történő utazástól. Összességében elmondható, hogy az elmúlt fél évtized alatt több mint hárommilliárd forint pályázati forrást tudtunk Balatonföldvár fejlesztésére fordítani. Úgy gondolom, erre az alapra lehet építeni. Ezzel a szemlélettel városunk tovább gyarapodhat, s megvalósíthatja célkitűzéseit. Ezek közé tartozik a Kvassay-sétány korszerűsítése, sportcsarnok és bölcsőde építése, s az óvodai szolgáltatások bővítése.

Hidvégi József – Fonyód

A most záruló választási ciklusban öt és fél milliárd forintot tudtunk fejlesztési célokra fordítani. Elismerésre méltóan magas szám ez, különösen annak ismeretében, hogy 2014-ben nullszaldós évet zártunk – ezt a nem túl kedvező mérleget is csak az állami konszolidációnak köszönhettük. Öt évvel ezelőtt új utakra léphettünk, s régóta dédelgetett vágyaink váltak valóra. Felújítottuk az óvodát, az általános iskolát, félmilliárdot fordíthattunk strandjaink fejlesztésére, épül, s jövőre átadásra kerül az új sportcsarnok – ez utóbbi beruházás értéke eléri a hárommilliárd forintot. Egyre emelkedő bevételeinknek köszönhetően a ciklus közepétől évente százmillió forintot költhettünk út- és járdaépítésre, a legendás fonyódi piac pedig modern köntösben várja a vendégek ezreit. S még az infrastruktúránál maradva: a kerékpárosok biztonságát településünkön már jól kiépített bringaút biztosítja, öt év alatt több száz millió forintot költöttünk a közvilágítás korszerűsítésére, buszmegállók kihelyezésére, víz- és csatornaépítésre. Kiválóan működik – s ezzel a kisrégió lakosságának is ellátást biztosít – az egészségügyi kft., amely huszonkét szakrendelőt működtet. A szakemberek sikeresnek és eredményesnek minősítik az egynapos sebészet bevezetését – az intézmény rangját jelzi, hogy évek óta stabil orvosi gárda gondoskodik a betegek ellátásáról. Hasonlóan pozitív a véleményünk az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokról, amelyek a város működését garantálják. Elismerésre méltó a projektek pénzügyi lebonyolítása – valamennyi zárása kivívta az ellenőrök elismerését is. Fonyód gazdasági stabilitása – a számos önerős fejlesztés mellett – tetten érhető abban is, hogy az elmúlt évi pénzmaradvány megközelítette a kétszázötvenmillió forintot. A város állandó lakóinak száma ötezerháromszáz, ám vonzerejét tükrözi, hogy rövid idő alatt a korábbi mutató százzal gyarapodott, s hetvennel több diák jár a helyi oktatási intézményekbe. Örvendetes, hogy az ingatlanpiacon is kedvező változások álltak be. Néhány év alatt mintegy három-négyszáz ingatlan cserélt gazdát, holott az árak másfélszeresükre emelkedtek. A tudatos városfejlesztésnek köszönhetően számos közterületünk, parkunk újult meg – ennek köszönhető, hogy a Virágos Magyarország mozgalom ítészei minden évben – különböző díjak formájában – elismerik erőfeszítéseinket.

Bóka István – Balatonfüred

Ebben a ciklusban több tervet is készítettünk a város fejlesztésével kapcsolatban, s néhány már a megvalósítás stádiumába került. Alapvetően elértük az öt éve kitűzött célokat, de nem rejtjük véka alá az elmaradottakat sem – ilyen például a máig is napirenden szereplő idősotthon kérdése. A számos eredmény közül kiemelést érdemel a 2017-ben átadott városi uszoda, a három iskola (Radnóti, Eötvös, Szent Benedek) sportlétesítményeinek fejlesztése, a volt zsinagóga városi tulajdonba vétele, a védőnői szolgálat fejlesztése. Az öt év szinte mindegyik strandszezonja felújítással kezdődött, s nagy előrelépés a Zákonyi utcában a 190 férőhelyes mélygarázs, melynek „tetején” közösségi tér jött létre üzletekkel, kiállítóhelyekkel. Nemzetközi szinten is jó visszhangot kapott a város szerepe a „vizes” világbajnokság rendezvényeinek sorában. Idegenforgalmi szempontból a Hotel Füred megújulása is jelentős lépés volt. A helybéliek az utak, járdák, intézmények felújítását értékelhetik. Ez utóbbiaknál hangsúlyt kapott az energiahatékonyság szem előtt tartása. A füredi polgárok és az ide látogatók komfortérzetét növeli az ingyenes wi-fi szolgáltatás, s a helyiek számára szintén ingyenes a parkolás – néhány területet leszámítva. Füreden messze a legolcsóbb a hulladékszállítás díja, s a helyijárati közlekedés is kényelmesebbé vált újabb (Veszprémből átvett) buszok beszerzésével. Balatonfüred kulturális programjainak nagy része ingyenesen volt látogatható. Tetszetősen újult meg a Balaton Szabadidő és Kulturális Központ szabadtéri része, s folyamatosan válnak kulturáltabbá a felhagyott temetők. Ilyen például az ősi városrész, Papsoka környéke. A következő évek tervei közül a lakosságot szolgáló intézmények felújítását tartom kiemelten fontosnak. Ezek közé tartozik a Lóczy gimnázium, valamint három óvoda (a Kiserdei, a Vasút és a Mogyoró utcai) felújítása, és hamarosan befejeződik az egykor Széchényi Ferenc birtokában lévő Szent Benedek iskola kastélyépületének külső rekonstrukciója és a mellette lévő két épület külső megújítása. Az óvárosi rehabilitáció keretén belül már folynak a könyvtár átépítésének munkálatai, a Helytörténeti Gyűjtemény is méltó helyet kap. A régi, markáns arculatú épületeket szeretnénk megvásárolni, hogy megóvásukkal, rendbetételükkel még egységesebb legyen a városrész. Régi vágya a füredieknek, hogy ismét legyen járásbíróságunk. Az északi irányú közlekedést segítheti a Fürdő és a Vázsonyi utcák összekötése. Az évekkel ezelőtt felhagyott szeméttelep rekultivációjával egy ipartelep kialakítása is a tervek között szerepel. A volt Huray-piac helyén mélygarázsos rendezvényközpont létesül, s ami a Balatonnál nem éppen szokványos: 350 méterrel „meghosszabbodik” a part, azaz megnyitjuk a nyugati és a keleti oldalon is a parti sávot a nagyközönség részére. A kemping területén is jelentős fejlesztések várhatók: vitorlás és kajak-kenu centrum, klubház létesül. A Lóczy-barlang mellett látogatóközpont és parkoló várja majd a turistákat. A bevezetőben említett idősotthon pedig a korábbi BM üdülő területén kerül kialakításra. Az új uniós ciklus, a 2023-ban kezdődő Európa kulturális fővárosa (Veszprém) év, s a további pályázati lehetőségek egyaránt biztosítják a város gazdasági, kulturális és turisztikai fejlődését. Füred továbbra is több lábon állva kíván fejlődni: a turizmus, a magasabb szintű szolgáltatások, a humán szolgáltatások, s a kisebb területigényű, környezetbarát ipar révén. Ezekhez a helyi vállalkozásokat kívánjuk helyzetbe hozni.

Kenéz István – Balatonlelle

Bár pusztán statisztikai adatnak minősülhet, számunkra ennél többet jelent az a tény, hogy a most záruló választási ciklusban a középtávú koncepcióban vállalt feladataink 85%-át megvalósítottuk. A legfontosabb teendőink között szerepelt a közintézmények állagának javítása, rekonstrukciója. Így újult meg három orvosi-, s egy fogorvosi rendelő, a civilek háza, a művelődési ház, a könyvtár, az iskola, az öregek napközi otthona. Bölcsődét, három játszóteret építettünk, Irma- és Rádpusztán megoldottuk a szennyvízelvezetés problémáját, korszerű beléptetőrendszert alakítottunk ki a Napfény strandon, a teljes településen modern, energiatakarékos közvilágítás működik. A város egyik kritikus pontja a járdák, utak állapota, bár az elmúlt években e téren már jelentős előrelépés történt. Látványos javulás érzékelhető strandjainkon is – a térítés nélküli igénybevételt biztosító partszakaszon két kilométer hosszan sétányt alakítottunk ki, napelemes közvilágításról gondoskodtunk, vizesblokkok, öltözők épültek, ingyenes wi-fi várja a vendégeket. Számos helyen megújítottuk a térburkolatokat, s sor került a zöldterületek rekonstrukciójára is. S hogy mindezek a beruházások miként valósulhattak meg? Nos, a saját költségvetésünkben biztosított források mellett mintegy kétmilliárd forint pályázati pénz érkezett a városba. Balatonlelle – a visszajelzések alapján – rendkívül népszerű a családok körében. Településünk a hazai úti célok között gyakran szerepelt az elmúlt időszakban a TOP 10- ben, míg a Balaton régióban e téren rendszeresen dobogós helyen végzünk. Elégedettek vagyunk a vendégéjszakák számának alakulásával is: augusztus végéig kétszáztízezer főt regisztráltak munkatársaim. Fejlesztéseink egy része így természetesen a turizmushoz kötődik, ám úgy gondolom: vonzerőnk nem pusztán ezen múlik. Potenciális vendégeink számára a környezet, a szolgáltatások minősége, a szórakoztató programok sokszínűsége egyaránt hívószó lehet. Ez utóbbit talán mindennél jobban jelzi, hogy a minden igényt kielégítő szabadtéri színpadot ezen a nyáron kétszázezer néző kereste fel. Egy ciklus hamarosan lezárul, de a fejlesztéseknek folytatódniuk kell. Céljaink között szerepel az úthálózat további rekonstrukciója, a település központjában álló, önkormányzati tulajdonban lévő egykori üzletház közcélú hasznosítása. Elsődlegesen szabadidős park kialakítását szorgalmazzuk, s nem zárkózunk el vállalkozók bevonásától sem. A kertmozi felújítása ugyancsak napirenden van: funkciója marad, de egy részéből kerékpáros pihenőt alakítunk ki. S hogy Lelle a befektetők számára is kecsegtető helyszín, arra bizonyíték, hogy hamarosan megkezdődik egy négycsillagos szálloda építése.

Farkas László Nándor – Balatonszentgyörgy

A korábbi ciklusokban nyolc éven át képviselőként vettem részt a helyi közéletben, s most első polgármesteri ciklusomat zárom, Csakúgy, mint több más tóparti településen, Szentgyörgyön is a stabil pénzügyi háttér megteremtése volt a legfontosabb feladatunk. A hitelek elkerülése érdekében esetenként külső partner bevonását is kezdeményeztük egyes fejlesztések megvalósítása érdekében. A racionális döntések az elvárt eredményt hozták: minden évben legalább ötvenmillió forintot tudtunk beruházásokra fordítani, s ígérhetem, hogy a következő testület sem lesz pénzszűkében. A ciklus elején a belterületi utak rendbetételét szorgalmaztuk – pályázati és saját forrásból több mint hat kilométeren terítettünk ki aszfaltréteget, s a temetőhöz vezető út is szilárd burkolatot kapott. Elégedett lehet a hajdani téglagyárnál élők lakóközössége is, hiszen az útfelújítás az őket érintő szakaszon is megtörtént. Az elmúlt öt év eredményei közé sorolható az iskola korszerűsítése, a történelmi emlékpark kialakítása, az orvosi- és védőnői rendelő átépítése, a sportpálya és az öltözők modernizálása, s pályázati pénzből rekonstruálják a templom orgonáját is. Örömteli, hogy egy értékes épület, a Csillagvár vagyonkezelése az önkormányzathoz került. Ha mérleget készítünk, rendkívül kedvező a kép, hiszen a kétszázötvenmilliós saját fejlesztés mellett mintegy kétmilliárd forint pályázati forrást is felhasználhattunk lakóhelyünk gyarapodására. Feltétlenül említésre méltó, hogy az önkormányzati fejlesztések mellett a vállalkozások is favorizálják településünket: benzinkút és sörüzem épült, a Metro cég pedig logisztikai központot létesített településünkön. Ismeretes, hogy a Déli vasút korszerűsítéséhez kapcsolódóan visszanyerhette patinás megjelenését az állomás épülete. A közlekedési infrastruktúrához tartozik az M76-os gyorsforgalmi út építése – átadása után jelentősen csökken Szentgyörgyön az átmenő forgalom. A helyi közösség természetesen hosszabb távra tekint, s már megfogalmazódtak a közeljövőben megalakuló testülettel szembeni elvárások. Bölcsőde épül, csatlakozunk a kis-balatoni bringaúthoz, folytatódnak az útfelújítások, racionalizáljuk a polgármesteri hivatal és a művelődési ház fűtési rendszerét, a volt magtisztító területén termelői piacot alakítunk ki, s a takarékszövetkezet egykori épületébe költöztetjük a gyógyszertárat. Elmondhatjuk azt is, hogy településünkön nincs felesleges munkaerő – teljes a foglalkoztatottság.

Csákovics Gyula – Zamárdi

Kétségtelen tény, hogy egy ciklus értékelésekor a befektetett tőke, az infrastruktúra fejlesztése vagy a közintézmények állapota jelentős súllyal esik latba, ám én fontosabbnak tartom azt vizsgálni: a kérdéses időszakban milyen utat tett meg az adott település, milyen lépcsőfokokat vett sikerrel. Zamárdi esetében vízválasztónak minősül 2006 – ekkor állapodtunk meg a BalatonSound szervezőivel a fesztivál következő évi megtartásáról. Szinte mentőövként jött az ajánlat, hogy a három kilométer hosszú partszakaszt kulturális programsorozat céljára hasznosítsuk. Településünk közelmúltbeli történetének ismerői emlékezhetnek arra, hogy azokban az években rendkívül korlátolt volt az önkormányzat mozgástere – a Szántóddal vívott „csata” jelentős hatással volt a büdzsére. Ha ezt az állapotot tekintem origónak, akkor kijelenthetem: óriási utat tettünk meg. Napjainkban már nem csak az európai turisztikai piacon ismert a település neve – a magyar tenger partján itt jegyzik a legmagasabb ingatlanárakat, s a tóparti önkormányzatok között is dobogós helyet értünk el a idegenforgalmi adó vonatkozásában. Elmondhatjuk azt is, hogy Zamárdi ma már a balatoni idegenforgalom fellegvára, a hazai turisztikai célpontok között rendszeresen a TOP 10-ben található. A dátumok között feltétlenül említésre méltó 2008, hiszen ekkor kaptunk városi rangot, amely megalapozta a minőségi fejlesztések anyagi hátterét. S mivel harmadik polgármesteri ciklusom végéhez közeledünk, azt is el kell mondanom: a testületi tagok személye a közel másfél évtized alatt ugyan változtak, de kezdetektől fogva tudatos fejlesztési koncepció jellemezte munkánkat. Úgy gondolom: Zamárdi a külső szemlélő számára is egy dinamikusan fejlődő település képét mutatja. Költségvetésünk stabil, éves szinten félmilliárd forint értékű beruházások valósulnak meg saját forrásból: parkok, sétányok, játszóterek épültek, hetven-nyolcvanmillió forintot tudunk utak, járdák építésére fordítani. A vonzerő természetesen nem csak a BalatonSoundhoz kötődik: számos fesztivál, kulturális programok sokasága várja a hozzánk látogatókat. Az idei nyár különlegességét jelentette a Red Bull Air Race bemutató is: tudni kell, hogy ez az esemény nem csak természeti adottságaink miatt került a településre – a verseny tulajdonosai azt is méltányolták, hogy nagyrendezvények terén óriási tapasztalatokkal rendelkezünk, s hogy mindenben számíthatnak az önkormányzat támogatására. Ez a rendezvény egyébként ötvenmillió forinttal gazdagította a város büdzséjét: a korábbi rendező, a Hungaroring Zrt. húszmillió forinttal, a Magyar Turisztikai Ügynökség pedig harminccal járult hozzá a program lebonyolításához, az infrastruktúra fejlesztéséhez. Önkormányzatunk természetesen az elmúlt öt évben is kiemelten kezelte a közintézmények korszerűsítését – valamennyi megújult, jelenleg az általános iskola energetikai munkálatai érkeztek befejezési stádiumba. A fejlesztések természetesen nem kötődhetnek ciklusokhoz – jelenleg is több projekt előkészítése zajlik. Ezek közül feltétlenül kiemelésre méltó a félmilliárd forintból megvalósuló kiállító- és bemutatótér, amely a tervek szerint a következő szezon elején kerül átadásra. Már az ősz folyamán elkezdődik a termelői piac és a hozzá tartozó parkoló kialakítása, s benyújtottuk a bölcsőde pályázatát is. Jelentős minőségi változást hoz majd a kikötő korszerűsítése és bővítése, amely a parti sétány egyik ékköve lesz. A szemmel látható fejlődés mellett még fontosabb eredménynek tartom, hogy az elmúlt másfél évtizedben valódi közösséggé kovácsolódott Zamárdi. Az elért sikerek a közösség együttgondolkodását bizonyítják. Zamárdi ma egy olyan tóparti város, amelynek van jövőképe.

Dorogi Sándor – Balatonszárszó

A választási ciklus öt évében átlagosan egymilliárd forintból gazdálkodhatott településünk – ez a jelentős tétel természetesen tartalmazza a pályázati forrásokat is. A sikeres kandidálásoknak köszönhetően összesen mintegy két és fél milliárd forintot fordíthattunk fejlesztésekre. Számos olyan beruházás kötődik az elmúlt fél évtizedhez, melyek a lakosság, az üdülőtulajdonosok és a hozzánk érkező turisták komfortérzetét javítják. Kiemelt figyelmet fordítottunk az alapellátás javítására, a közintézmények korszerűsítésére. Ezek közé tartozik az egészségház, az óvoda, a sportpálya, de jutott a büdzséből az iskolai oktatási eszközök bővítésére, interaktív táblák beszerzésére is. Megnyílt és telt házzal üzemel a bölcsődénk – az igények azonban oly jelentősek és megalapozottak, hogy új intézmény építését kezdeményeztük, s sikerrel pályáztunk központi forrásokra. Településünk arculatát érdemben befolyásolja az utak, járdák állapota, a közterületek parkosítása – ezek felújítására, karbantartására több száz millió forintot költöttünk a ciklusban. Látványos változások tanúi lehetnek a fürdőhelyek látogatói, hiszen a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásának köszönhetően mind a fizetős, mind a két szabadstrand immár minden igényt kielégítő szolgáltatásokkal várja a víz és a napfény szerelmeseit. Igazi közösségi tér alakult ki településünk központjában, közvetlenül a vízparton, ahol esztétikus sétányok adnak méltó környezetet a csodálatos panorámához. Az őstermelők és a vásárlók egyaránt elismerésüket fejezték ki az új termelői piac létrehozásáért, amely nem pusztán kereskedelmi központ – egyben mini agóra is. Nem lenne teljes a ciklus értékelése, ha a kultúra központi szerepét nem méltatnánk. A kilenc éve alapított Csukás Színház látogatóinak és programjainak száma minden évben új rekordot dönt, ám korszerűsítése, technikai eszközeinek bővítése állandó feladatot jelent az önkormányzatnak, s mi ennek a kötelezettségnek örömmel teszünk eleget. Szárszó – immár hét és fél évtizede – a magyar értelmiség találkozási pontja, s ezt a tradíciót hűségesen ápoljuk. Méltóak vagyunk József Attila emlékének őrzésére is, az állandó kiállítás mellett szorgalmazzuk az Arany-háromszög, vagyis Arany János, Ady Endre és József Attila életével, munkásságával kapcsolatos közös programok szervezését. Feladataink vannak a gasztronómia területén is – a szezonhosszabbító június, illetve augusztus végi fesztiválok látogatottsága jelzi, hogy reális igény van ezekre a rendezvényekre. S hogy a települést érintő pozitív visszacsatolások se maradjanak ki az értékelőből, el kell mondanom: 2016-ban elnyertük Az év települése címet, s minden évben eredményesen veszünk részt a Virágos Magyarország vetélkedőn. Örömteli, hogy nem csak az önkormányzat jeleskedett fejlesztések terén – a központi forrásokból a helyi vállalkozók is javíthatták szolgáltatásaik minőségét – ez érzékelhető volt a szállodaiparban is. Napjainkban Szárszón már több négycsillagos hotel várja – mind a négy évszakban – a vendégeket, így hasznosítva a több mint kétmilliárd forintos támogatást. Felesleges hangsúlyozni, hogy eredményességük, gazdálkodásuk jelentős hatással van adóbevételeinkre, s a helyi, valamint kisrégiós foglalkoztatásra is.

BAHART: sikeres szezon, újabb rekodok

Idén is sikeres és eredményes főszezonon van túl a BAHART. Az immár 58 napos hajózási főidény szeptember 1-jéig tartott. A hajózási élményeket a teljes hajóflottával, huszonegy személyszállító motoros hajóval és négy komppal biztosította a társaság. A főidény alatt több mint négyezer alkalommal tizenöt útvonalon indultak a BAHART települési menetrendi járatai. Közel háromezer sétahajó járattal, ezerhatszáz alkalommal induló gyorshajó járattal és háromszázötven programhajóval várta a részvénytársaság az utasokat. A személyhajókon szállított utasok száma augusztus 31-ig meghaladta a 657.000 főt, a nyári hónapok közül különösen a június és az augusztus hozott erős forgalmat, ekkor az egyébként tízéves rekordforgalmat megdöntő 2018-as utasszámait is sikerült felülmúlni. A BAHART bizakodó a tekintetben, hogy a hajózási szezon hátralévő részében sokan választják még a települési járatokat és sétahajókat, így az elmúlt három évhez hasonlóan 2019-ben is hétszázezer fölé emelkedik a szállított utasok száma. Szántódrév és Tihanyrév között a főidényben kiemelkedő forgalmat bonyolított a cég: 1.109.000 utast szállítottak a BAHART kompjai a két révkikötő között, ami időarányosan több mint 33.000 fővel több utast jelent a szintén kiemelkedő forgalmat hozó 2018-as évhez képest. A járművek száma 4%-os növekedés mellett emelkedett 335.000 darabra, míg a szállított kerékpárok száma elérte a 73.000 darabot, ami 7%-kal magasabb a 2018-as év azonos időszakához képest. A Balatoni Hajózási Zrt. kompközlekedés szolgáltatását Szántódrév és Tihanyrév között tavaly éves szinten több, mint 1.274.000 utas vette igénybe. A társaság kiemelt figyelmet fordít az ügyfélelégedettség minél szélesebb körű megismerésére, a fogyasztói szokások változásának nyomon követésére. E célok elérése érdekében az idei főszezonban is reprezentatív elégedettség felmérést végeztek a menetrendi- és programhajók, illetve a kompok utasai körében. Az összesen közel kétezer-négyszáz kitöltött kérdőív feldolgozása és elemzése a forgalmi adatok részletes kiértékelésével párhuzamosan zajlik. Az elemzés eredményeit természetesen figyelembe veszik a 2020. évi menetrend kialakításakor. A nyár végével nem ér véget a hajózási szezon, hiszen egészen október 23-ig közlekednek a településeket összekötő menetrendi hajók, illetve a nagyobb kikötőkből a sétahajók. 2019. szeptember 2. és szeptember 29. között az utóidény 28 napos hajózási időszakában a legforgalmasabb két útvonalon naponta 4 alkalommal indulnak a hajójáratok. A hétvégi napokon ehhez párosul még, hogy a Balaton nyugati medencéjében újra elérhető a közkedvelt kerékpáros járat is, mely Balatonmáriafürdő, Balatongyörök, Szigliget, Badacsony településeket köti össze. Szeptember végéig nagyságrendileg ötszáz előre hirdetett települési menetrendi járatot indít a BAHART, és hat kikötőből közel kilencszáz alkalommal futnak ki még a sétahajók a Balaton vízére. Az őszi időszakban a BAHART több települési rendezvényhez is csatlakozik. Egyedi járatokat indítanak a szigligeti Süllő Fesztivál és a tihanyi Garda Fesztivál ideje alatt. Emellett kiemelt hétvégének ígérkezik szeptember 14-e, amikor a hajós társaság is csatlakozik a balatonboglári települési programokhoz, színesítve azokat. Minden korosztály számára ígéretes hajózási lehetőségekkel készülnek. Több, az éves menetrendben nem szereplő különjáratot is indítanak. Az őszi szezonnyitó keretében lesz lehetőség települési menetrendi hajójárattal eljutni Révfülöpre, a BAHART Regatta zárófutamának rajtját vízről megtekinteni, vagy akár sétahajózni a naplementében. Varázshajóval várják a legkisebbeket, este pedig fergeteges bulihajóval köszöntik az őszt. Az év későbbi szakaszában is indít a BAHART egyedi, tematikus hajójáratokat. Idén is lesznek Halloween Hajók és bár még jó idő van, de nagyon várják, hogy eljöjjön a Télapó a decemberben induló Mikuláshajóra. A kompszolgáltatást a BAHART az év valamennyi napján biztosítja, és mindenképpen kedvező az utazóközönség szempontjából, hogy egészen november 3-ig fenntartja a 40 percenként történő járatindítást. Fontos tudnivaló az is, hogy amennyiben a forgalom igényli, akkor a nyári napokhoz hasonlóan akár ős – szel is rugalmasan reagál a társaság, és a menetrend felfüggesztésével folyamatos átkelést biztosít. Szeptember 29-ig bezárólag az első komp Szántódrévből 6.40- kor, Tihanyrévből 7 órakor indul, míg az utolsó komp Szántódrévből húsz órakor, Tihanyrévből 20.20 órakor indul.