Napirenden a Balaton közbiztonsága

A tragédiák hátterét is elemezték a szakemberek

Október végén Siófokon tanácskozott a Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testülete – az ülés keretében elsőként Jamrik Péter elnök tájékoztatta a grémium tagjait a nyári szezon főbb jellemzőiről. Hangsúlyozta, hogy a régió kimagaslóan jó idényt zárt, a köz- és vízbiztonság megteremtésében közreműködő szervezetek, szakembereik és az önkéntesek a rendkívüli leterheltség ellenére is kiválóan helytálltak. A rendezvényeken jelen lévő hazai- és külföldi vendégek körében végzett szondázás során azonos választ rögzíthettek az érdeklődők: a Balaton biztonsága kiváló. A KEHOP forrásból tervezett katasztrófavédelmi fejlesztések előkészítésének helyzetéről, valamint az összevont készenléti tevékenységet ellátó civil szervezetek félkészítéséről, támogatásukról Heizler György nyugalmazott tűzoltó ezredes, a testület rendkívüli helyzetek munkacsoportjának vezetője számolt be. Elmondta, hogy többször is változott a projektre szánt forrás összege, ezért nagyon nehéz és bonyolult – sok egyeztetéssel járó – feladat volt a műszaki-, beszerzési tartalom megalkotása. A jelenlegi koncepció szerint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság négyszázkilencvenmillió forintot tervez a viharjelző rendszer, s ötszáztízmillió forintot a tűzoltó eszközök fejlesztésére a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén. Az összevont tevékenységet ellátó egyesületek egy jelentős része az RSS program (a felkutatási-, mentési- és közbiztonsági feladatok integrálásának programja) keretében kapott kisebb eszköztámogatást, s három alkalommal vehettek részt képzéseken és felkészítéseken. Pausz Ferenc, az Országos Polgárőr Szövetség alelnöke ezt azzal egészítette ki, hogy a polgárőr egyesületek szakmai képzését a szövetség is kiemelt feladatként kezeli, és a közlekedés biztonság témakörében a képzéseket folyamatosan szervezik. A közbiztonsági testület kiemelten foglalkozott a megnövekedett vízi halálesetek okainak elemzésével, a szükséges teendők meghatározásával. Horváth László rendőr ezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője előterjesztésében hangsúlyozta: a vízbefulladások számának emelkedésében szerepet játszó okok komplexek és multi-dimenzionálisak, tehát számos ismeretlen faktorral rendelkeznek. Szinte minden szegmensben emelkedett a vízbefulladások száma, azonban érdekes jelenség, hogy a hajózási tevékenység – a növekvő hajószám ellenére – nem követelt áldozatot. A halálesetek 90%-a fürdés vagy fürdőeszköz használat során következett be, s e téren nem észleltek meghatározó időszakot vagy területet. Az viszont bizonyos, hogy az időjárás alakulása és a halálesetek bekövetkezése között közvetlen összefüggés van – különösen hőségriadók esetén. A 2017. évi vízbefulladások nagy részénél szerepet játszott az emberi felelőtlenség, a hiányos úszni tudás és az alkohol, sőt a tragédiák számát öngyilkosság is növelte. A prevenció lehetőségei is összetettek: a helyes vízi magatartásformákra történő orientálás, a Balaton veszélyeire, a meder szerkezetére és a víz mélységére történő figyelemfelhívás és a fürdés élettani problémáira irányuló egészségi felvilágosítás egyaránt számításba jöhet – az úszásoktatás kiskortól történő elkezdése mellett. Konkrét javaslatként hangzott el: professzionális kommunikációs szakemberek, a BFT, illetve a tóparti önkormányzatok bevonásával kerüljön kidolgozásra egy olyan programcsomag, amely tartalmazza, hogy a fürdőhelyeken milyen megelőzési és felvilágosító információkat kell kötelezően alkalmazni – táblák, matricák, kivetítők, kiegészítő jelzések – az esetleges veszélyhelyzetek kezelésére. Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és Önkéntes Tűzoltó Egyesületének elnöke – többek között – a következőkkel egészítette ki az elhangzottakat: a közmédia nem állt mellénk, a saját erőforrások és kapacitások kevésnek bizonyultak. Érdemi javulást csak a fiatal korban elkezdett nevelés, az önismeretre alapuló képzés, valamint a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő tájékoztatás hozhat. Horváth Ákos, a Siófoki Meteorológiai Obszervatórium vezetője megerősítette, hogy a halálesetek nagyobb részében a levegő- és a víz hőmérséklete közötti különbség esetenként olyan nagy volt, amelynek komoly élettani hatását is figyelembe kell venni. Garamvölgyi László rendőr dandártábornok, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács tagja a megelőzés műhelymunkájának fontosságára hívta fel a figyelmet. Nemzetközi fórumok tapasztalatait felhasználva dolgoznak olyan műhelyprogramokon, amelyek általában a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. Ez segíti a prediktív rendészeti munkát és csökkenti az áldozattá válás esélyét is. Jamrik Péter e napirendi pont zárásaként megfogalmazta: a Balaton Fejlesztési Tanács közreműködésével olyan fórum előkészítését kezdeményezik, amelyen minden érintett szervezet részt vehet, s az ott kikristályosodott álláspontok alapján a 2018. évi szezont már egy professzionális prevenciós- és média munkával kell megkezdeni. Anda György rendőr ezredes, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság rendészetért felelős főkapitány-helyettese a vizes világbajnokság balatonfüredi rendezvénye kapcsán részletesen ismertette az előkészítés-, felkészülés- és végrehajtás munkáját, az együttműködő szervezetek tevékenységét, a logisztikai-, kommunikációs- és organizációs kihívásokat. Beszámolt a két rendezvény – VB és Masters – eltérő kihívásairól, tapasztalatairól is. A testület ülésén szóba kerültek még a jelentős zaj- és hangterheléssel járó rendezvények, valamint az azok környezetében élők, pihenők érdekeinek összehangolását célzó program előkészítése is. E témakörben Bagyó Sándor javasolta a Balatoni Hangkódex megalkotását. A hozzászólók véleménye szerint érdemes lenne megvizsgálni a főszezoni – és azon kívüli – programigényeket és lehetőségeket csakúgy, mint a nyílt színpad és a sátorban elhelyezett színpad megengedhető hanghatárait és azoknak a pihenő- és éjszakai időszakban még elfogadható paramétereit. Szükséges a helyi szabályozások jogi környezetének, az engedélyben rögzített paraméterek betartatásának számbavétele is. A testület legközelebbi feladata a „Balaton Régió Közbiztonságáért Díj” idei díjazottjainak kiválasztása lesz. A kitüntetések átadására a Balaton Fejlesztési Tanács decemberi ülésén, ünnepélyes keretek között kerül sor. Süli Ferenc

Kotorják a Balaton medrét

Tiszta időben jól látható, hogy a Balaton Tihany és Siófok közötti vízterületén tekintélyes méretű gépek végeznek munkálatokat. Lapunk kérdéseire a BAHART Zrt. példás gyorsasággal küldött választ. – A Balatoni Hajózási Zrt. műszaki szolgáltatásai keretében megbízói igény alapján végez kotrási, strandhomokolási és egyéb vízépítési feladatokat a Balatonon – közölte Mihalovics Dóra marketingvezető. – Az ilyen jellegű munkák elvégzésére természetesen az idegenforgalmi főszezonon kívüli időszak a legalkalmasabb a Balaton régióban, ezt a munkák kivitelezésénél, átfutásánál mindenképpen figyelembe kell venni. A napokban fejeződik be Balatonfüreden és Révfülöpön a strandhomokozási munkálat – külső megrendelések alapján – összesen csaknem 2000 m3 homok mozgatásával, melyhez a mederkezelő vízügyi igazgatóság által kijelölt helyről termeljük ki a jó minőségű balatoni homokot a tómederből. A Balatoni Hajózási Zrt. jelenleg egy kotróhajóval rendelkezik. A mederkotrási, mélyítési feladatok során kikotort üledéket uszályainkkal elszállítjuk, és az elevátor segítségével juttatjuk el a parton kijelölt zagytérbe. Pillanatnyilag a rendelkezésünkre álló technológia csak úszó kotróval való kotrást és a kikotort üledék zagytérbe való szállítását teszi lehetővé. Ez a feliszapolódási probléma kezelésére csak olyan helyen alkalmas, ahol van lehetőség a lágyiszap alatti keményebb mederfenék kikotrására – gödörásás -, aminek a helyére a lágyiszap le tud süllyedni. Ilyen területek lehetnek pl. a kikötők. Jelenleg fejlesztés alatt van társaságunknál egy olyan technológia, amely a problémát okozó lágyiszap eltávolítását, helyszíni víztelenítését és zagytérbe való szállítását teszi lehetővé. Ez a berendezés várhatóan ~100 m3/h zagy kiemelésére, víztelenítésére lesz alkalmas -napi ~1000m3) A fenti fejlesztés befejezését követően lesz még egy berendezésünk, ami olyan lepelkotrási technológiára lesz alkalmas, hogy a zagyot képes besűríteni is. Ilyen technológiával pillanatnyilag a Balatonon senki nem rendelkezik. Jelenleg Balatongyörökön áll rendelkezésre lerakóhely, azonban az általunk fejlesztett új technológia a kikerülő zagy más irányú – környezetbarát – felhasználására is lehetőséget biztosít majd, ami szükségtelenné teheti a sűrített zagy zagytérben történő elhelyezését.

Előtérben az oktatás, az egészségügy és a sport

Beszélgetés Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral

Tuzson Bence államtitkár

Az országjárás hatodik állomásán, Balatonfüreden Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tartott előadást. Lapunk a Balatonnal kapcsolatosan kérdezte az államtitkárt. – A Balaton évről évre fejlődik, idén is sok támogatást nyújtott az állam az önkormányzatoknak. Az idei támogatásokat, az idegenforgalmat ön hogyan értékeli? – Azt gondolom, hogy nagyon jó irányba haladunk, fejlődik az idegenforgalom Magyarországon – ez önmagában jó jel. Mindez a belföldi és külföldi turizmusra vonatkozik. Természetesen van még hova fejlődnünk. Ahhoz, hogy a vendégéjszakák száma tovább növekedjen hazánkban, még nagyon sokat kell tennünk. A Turisztikai Ügynökség azért jött létre, hogy olyan keretet adjon a fejlesztéseknek, amely a későbbiek során már támogatni tudja ennek a térségnek a fejlődését. Most már kiemelt turisztikai tájegységek is vannak Magyarországon, az egyik ilyen a Balaton régió, ahol például a hajóforgalom fejlesztésével és egyéb beruházásokkal sokat tehetünk nemzeti kincsünkért. Tudjuk jól, a Balaton az egyik legszebb ékköve hazánknak. – Az utóbbi időben sok óvodát, iskolát, egészségházat felújítottak, bölcsődét építettek a térségben. A kormány továbbra is ily módon kívánja az oktatást és egészségügyet támogatni? – Kiemelt számunkra az oktatásnak, az egészségügynek a finanszírozása és a sportnak a támogatása is. A sportcsarnokok építése rendkívül jelentős, ennek is köszönhetően a gyermekeink még nagyon fittnek mondhatók, de 18 éves korukra ez az előnyük sajnos elvész. Ott már a fittségi mutatók sokkal rosszabbak, sőt az elhízási arány is folyamatosan növekszik. Azzal, hogy sportolási lehetőséget biztosítunk, sokkal egészségesebbek lesznek a fiatalok. Mindez látszik már a sporteredményeken is látszik. Ezen az úton tehát érdemes továbbhaladni. Az oktatás, az egészségügy és a sport hármasa együtt kell, hogy fejlődjön, egyiket sem lehet leválasztani a másiktól. – Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést. Önnek mit jelent a Balaton? – Ezt a kérdést én már a gyerekeim szempontjából tudom megítélni. Négy gyermekem van, mindegyikőjük imádja a Balatont. Rendszeresen Füred környékén pihenünk, nekünk is itt van nyaralónk. Egész évben azt várják, hogy végre eljöjjön a nyár és itt, a magyar tenger mellett nyaralhassanak. Számomra annál nagyobb dolog nincsen, mint a gyermekeimnek az örömét látni, és szerencsére itt ez az öröm meg tud valósulni. SzP

Állami támogatással épül bölcsőde Felsőörsön

Szabó Balázs polgármester és Kontrát Károly államtitkár
kismamák körében

Jó hírt közölt Kontrát Károly országgyűlési képviselő a Miske óvodában tartott kihelyezett sajtótájékoztatón. A kormány úgy döntött, hogy 95 millió forinttal támogatja a bölcsőde felépítését. Tavaly januárban döntött az önkormányzat a bölcsőde terveztetéséről. Erre és a tervek engedélyeztetésére 500 ezer forintot fordított saját erőből a falu vezetősége. Az épület tervei tavaly júniusban kaptak építési engedélyt, mely három évig hatályos. A település fejlesztéspolitikájában mindig is szoros volt az együttműködés Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője és a Felsőörsön élők között. Szabó Balázs polgármester megköszönte Kontrát Károly áldozatos munkáját, melyet a mostani pályázat során is nyújtott. – Az új bölcsőde segíti az édesanyák mielőbbi visszatérését a munkába, erősödik a Felsőörsön biztosított szociális háló, no az esélyegyenlőség. No a falunk népességmegtartó és népességvonzó ereje, ráadásul új munkahelyek is létrejönnek, kezdetben három fővel – hangsúlyozta a település első embere. Mi indokolja, hogy Felsőörsön bölcsőde épüljön? Szabó Balázs polgármester erre azt válaszolta, hogy a 2000-es évek elején körülbelül 1100 fő lakott a településen, míg most 1776. Évről évre növekszik a község lakosainak a száma, egyre több fiatal család költözik Felsőörsre. Ráadásul idén 25 ifjú polgárt köszöntöttek augusztus 20-án, jelenleg nyolc várandós kismamáról tudnak. Felsőörsön sok a nagycsaládos, összesen 50 olyan kisgyermekről beszélhetünk, akik bölcsődébe járhatnak. Hamarosan megköti a Belügyminisztérium és az önkormányzat a támogatási szerződést, majd néhány napon belül megtörténik a 95 millió forint átutalása. Ezután elindulhat az ilyenkor szokásos közbeszerzési eljárás, majd a kivitelezés. 2018 őszén már várható, hogy a bölcsőde megkezdi működését. Szendi Péter

Burgenlandi tanulmányút az AgriShort projekt keretében

A rövid élelmiszerláncokkal kapcsolatos partnerségi, intézményi együttműködések fejlesztését célzó, a Horvátország-Magyarország Együttműködési Program által finanszírozott AgriShort projekt keretében ausztriai tanulmányúton vehettek részt az érdeklődők. A november 8-án, közel 50 fő részvételével lezajlott egész napos túra a projekt hazai kedvezményezettjei, a Zala Termálvölgye Egyesület, valamint a Balatoni Integrációs Közhasznú NKft. szervezésében került lebonyolításra. A tanulmányúton a projektpartnerek képviselői mellett Somogy és Zala megyei kis- és őstermelők, helyi termék előállítók, szociális szövetkezetek, vendéglátók, valamint a rövid élelmiszerláncok kapcsán érintett szakmai szervezetek képviselői vettek részt. A program összeállítását segítette az AgriShort projekt vezető partnere, a horvátországi Muraköz megye fejlesztési ügynöksége, a REDEA, valamint az osztrák agrárkamara (LKÖ) nemzetközi szinten is elismert rövid ellátási lánc szakértője, Christian Jochum. Az ausztriai helyszínek kiválasztását egyrészt a relatív földrajzi közelség, másrészt pedig az indokolta, hogy az osztrák mezőgazdasági struktúrába évtizedek óta szervesen integrálódott a rövid élelmiszerláncok gyakorlati alkalmazása, mely számos, termelői generációkon átívelő, tanulságokban bővelkedő, ma is működő jó példát eredményez. Habár Ausztria különböző tájain lényegében mindenhol találhatunk a helyi, tradicionális tájtermékekre építő, kis távolságokat átfogó rövid értékesítési láncokat, a túra korlátos időkeretére való tekintettel burgenlandi helyszínek meglátogatása szerepelt a programban. Az első állomáson Ritzingben (Récény) egy főként tehenészettel foglalkozó biogazdaságot látogattak meg a résztvevők. A Hofer családi gazdaság amellett, hogy tejfeldolgozók, valamint a lakosság számára is értékesíti termékeit, a környéken működő, hazánkban is jól ismert kereskedelmi hálózatokkal is aktív üzleti kapcsolatban áll. A családi ház alsó szintjén található helyi termék boltjukban saját termékeik (különböző friss sajtok, túró, tejföl, lekvárok, szörpök) mellett ismerős termelők termékeit (lisztek, tökmagolaj) is értékesítik, kooperatív alapon, kereskedelmi árréstől mentesen. Ezután Kismartonba (Eisenstadt) vezetett az út, ahol az agrárkamara épületében Christian Jochum előadását hallgathatták meg a résztvevők. Az előadást követően a jelenlevő hazai termelők számos kérdést intéztek a szakértőhöz, főként az Ausztriában érvényben lévő, termék előállításhoz kötődő szabályozások kapcsán. Mint kiderült, számos ponton meglehetősen hasonló a hazai jogszabályi környezet az ottanihoz, azonban vélhetően azért, mert az osztrák agrárgazdasági szabályozási környezetbe jóval régebb óta integrálódtak a rövid élelmiszerláncok elemei, a kapcsolódó jogszabályi kötelezettségek kiforrottabbak. A kamarai előadás után egy helyi termékeket, alapanyagokat felhasználó éttermet látogattak meg a résztvevők, ahol az ebéd során közelebbről is megismerkedhettek a helyi ízekkel. Végül a Habeler család Wiesenben működő gyümölcsös gazdaságának meglátogatása szerepelt a programban. A főként szamóca-, alma- és körtetermeléssel foglalkozó gazdaság ízlésesen kialakított termékboltjában számos helyi ínyencség vásárolható meg, nem csak a család termékeiből. A gazdaságot irányító családfő kiemelte a termelő és a vásárló közötti személyes kapcsolat fontosságát, mely jellemzően a termelő nyitottságán, szívélyességén múlik. Hogy ezt az elvet mennyire komolyan veszi a Habeler család, jól mutatta a bőséges és roppant közvetlen vendéglátás, mely során széles termékpalettát kóstolhattak végig az érdeklődők. Így mondhatjuk, hogy bár az utazás láthatólag kimerítő volt, mégis sok élménnyel és tanulsággal gazdagodhatott mindenki, aki rész vett rajta. Az AgriShort projektben szervezett tanulmányutaknak azonban ezzel nincs vége: a tavasz folyamán várhatóan Graz környéki termelők meglátogatására nyílik lehetőség, ahol további inspirációkat gyűjthetnek termelők és az érintett szakmai szervezetek képviselői egyaránt.