Global Lake Marathon

Töltsünk együtt egy teljes napot a világ tavaival!

A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség 2020. november 27- én a greenwichi középidő szerint 0:01 perces (azaz hazai idő szerint éjjel 1:01 perces) kezdettel 24 órás online konferenciamaratont szervez a tavak és tavas térségek védelme és fenntartható kezelése érdekében. A tavas térségek Földünk legösszetettebb természeti rendszerei, melyek fennmaradása csak a természeti és emberi erőforrások kiegyensúlyozott fejlődése mellett képzelhető el. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség évek óta kiemelt feladatának tekinti, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét mind hazai, mind nemzetközi szinten a tavak természeti, gazdasági és társadalmi jelentőségére, valamint a térségek integrált, program-alapú fejlesztésének szükségére. Sajnos a jelenlegi járványügyi helyzetben a személyes találkozók és rendezvények mellőzése ajánlott, így az ügynökség kihasználva a digitális eszközök nyújtotta lehetőségeket, egy 24 órán át tartó online konferencia-maraton szervezésébe kezdett az Élő Tavak Hálózatában (Living Lakes Network) részt vevő tavak bevonásával. A rendezvény célja egyrészt bemutatni a világon található tavak sokszínűségét, változatosságát, valamint felhívni a figyelmet a tavak jelentőségére, fenntartható kezelésük fontosságára. A rendezvény lehetőséget biztosít, hogy a hálózatban résztvevő tavak bemutassák magukat, térségüket, ismertessék a problémákat és kihívásokat, melyekkel szembesülnek, valamint megosszák jó tapasztalataikat, bevált gyakorlataikat. A rendezvényen öt kontinens számos országának – többek között a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Sri Lanka, India, Mexikó, Kolumbia, Kanada – tavai is bemutatkoznak. A rendezvény az online konferencia platformon kívül a Balaton Fejlesztési Tanács YouTube csatornáján (bftkht) és Facebook oldalán (Balaton régió) is követhető lesz élőben. A rendezvény nyelve angol, de egyes előadásokhoz magyar nyelvű szinkrontolmácsolás is biztosított lesz. A rendezvény az ismeretterjesztésen túlmutatóan kötetlen eszmecserét és a közvetlen megismerés lehetőségét kívánja nyújtani minden érdeklődőnek szerte a világon. Csatlakozzon és legyen részese Ön is! A rendezvény részletes programja a Balaton Fejlesztési Tanács honlapján található: www.balatonregion.hu

Több mint aktuális – a csapadékvíz megtartása

Az éghajlatváltozás negatív következményeit hosszú évek óta érzékelhetjük, s mint életünk sok más, fontos kérdésében, a megoldást ezúttal is a tudós társadalomtól várjuk. A víz központi kérdés: elméleti s gyakorlati téren egyaránt. Ezért is szervezett a Balatoni Integrációs Kft. online konferenciát – egy sorozat első programját – e témában, s az aktualitás miatt a szervezet a későbbiekben szívesen venné diákok, szüleik és tanáraik részvételét is. Buzás Kálmán, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára bevezető előadásában az éghajlatváltozás következményeit elemezte. Ezek közül a legfontosabbak: csökken a hideg napok száma, míg a meleg napoké emelkedik. Egyre hosszabb az aszályos időszak, s egyre gyakoribbak a nagy intenzitású, bőséges esővel járó viharok. Területileg is egyenetlen az eloszlás, s elmondható, hogy rendkívül kedvezőtlen menetrendi változást érzékelhetünk az időjárásban. E tény vonzata, hogy nő a zöldfelületek vízigénye, ám a gondokat nehezíti, hogy a talajvizet is egyre mélyebben érjük el. Kézenfekvő megoldásnak tűnik tehát – a hálózati helyett – a csapadékvíz eddigi hasznosításának módosítása. Tározása segíti az öntözést, s természetesen anyagi megtakarítást is jelent. Nem túlzás azt állítani, hogy a csapadékvíz megújuló természeti erőforrás. Az önkormányzatok és az ingatlantulajdonosok közös érdeke, hogy a megoldást ne az elvezetésben, hanem a hasznosításban találják meg. Célszerű tehát a települési vízgyűjtők építése, kialakítása, s nem lehet lemondani a tisztított szennyvíz újrahasznosításáról sem. Az építészek, tervezők, kertészek is új kihívásokkal néznek szembe: rájuk vár a városi zöldfelület kialakítása háztetőkön, közparkokban, kertekben, zöld falrendszerekben, a hobbi szintű urbánus mezőgazdaság megalapozásában. A tulajdonosokra olyan fontos feladatok hárulnak, melyeket helyi, lokális rendeletek szabályoznak – az elsődleges teendő a szennyezés visszatartása. A beruházások jelentős részét azonban a közös büdzséből, a települések költségvetéséből kell finanszírozni. A csapadékvíz elvezetés rendszerének kialakítása, a lefolyási útvonalak helyes megválasztása, a füvesített árkok, esőkertek kialakítása, a vízáteresztő burkolatok kiépítése természetesen hasznot is hoz: tájképző vizes élőhelyek, „műmocsarak”, látványtavak alakulhatnak ki, s így közben nő a beszivárgási idő is. Pádár Tibor ökológus, a balatonfüredi PROBIO Zrt. parkfenntartási vezetője szerint hazánk több évtizedes lemaradásban van a csapadékvíz elvezetésben – más országokban tájépítészeti művek sokasága jelzi a jövő útját, a korszerű megoldásokat. Füred azonban e téren is az úttörők közé tartozik, hiszen rekreációs- és zöldterületek, záportározók épültek az elmúlt években. Álláspontja szerint az Egyesült Nemzetek Szövetségének százkilencvenhárom tagállama által elfogadott Agenda 2030 egyik fő célja – megfelelő mennyiségű és minőségű víz élethez, gazdasághoz – sem elérhetetlen. Ehhez azonban takarékos vízhasználatra, tudatos cselekvésre, ökologikus kertészkedésre, s főként a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra van szükség. A szlogen – gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan – csak akkor kel életre, ha az egyének is átérzik tetteik súlyát, s részesei akarnak lenni a jövő formálásának. A rendezvénysorozatot a továbbiakban is online formában szervezi a Balatoni Integrációs Kft. minden hónap első szerdáján, figyelemfelkeltő, érdekes prezentációkkal, filmekkel. A rendezvény célja, hogy a résztvevők új ismeretekkel gazdagodjanak, tudományos értékű előadásokat és közérthető formában ismertetett jó gyakorlatokat hallgathassanak annak érdekében, hogy a saját felelősség felismerhető legyen mindenki számára, hogy a közös hang megtalálásával a közös cselekvés eredményre vezethessen. A konferencián való online részvétel pusztán egy internet eléréssel rendelkező desktop/laptop számítógépet vagy okostelefont igényel. -SF-

Egy kitüntetés – közel négy évtized

Rendhagyó portré Kopek Annamáriáról

Kopek Annamáriának, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetőjének a Balaton-felvidéki ökoturisztika és a természetvédelem területén végzett szervezőmunkája elismeréseként Áder János köztársasági elnök a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta. Csak az atyai intelmeknek köszönhető, hogy a magyar állategészségügy nem gazdagodott egy elkötelezett, hivatását magas szinten művelő szakemberrel. Még a gimnázium utolsó éveiben is szinte bizonyos volt, hogy Kopek Annamária követi édesapja és nagyapja útját, s az érettségit követően a Állatorvostudományi Egyetemen folytatja tanulmányait. S hogy nem így történt, annak oka a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság profiljában keresendő. A gyakorlatias, széles látókörű apa jelezte: az állatorvosi praxisok elsődlegesen a termelőszövetkezetekhez kötődnek, s ezeken a munkahelyeken a nagy testű emlősök – szarvasmarhák, sertések – a potenciális „páciensek”. A végső következtetés pedig: az állatorvoslás nem nőnek való szakma. A történet az Eötvös Loránd Egyetem Természettudományi Karán folytatódik, ahol Annamária földrajz-német szakra nyert felvételt, de ez utóbbi tárgy leadásával végül geográfus diplomát vehetett át. – Az egyetemi évek kellő kifutási időt biztosítottak arra, hogy végképp eldöntsem, mely területen kívánok dolgozni. Előtérbe került a gazdaságföldrajz és a turizmus, s mindkét területen a legjobbat szerettem volna nyújtani. Már egyetemi tanulmányaim alatt idegenvezetőként is dolgoztam: Bécsben magyar, itthon főként osztrák és nyugatnémet vendégeket kalauzoltam, s az ekkor szerzett tapasztalatokat később, már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársaként is hasznosíthattam. Most, több évtized távlatából is örömmel – s persze némi nosztalgiával – emlékezem ezekre a programokra, elégedettséggel konstatáltam, hogy számos pozitív jelzővel illették a külföldiek a magyar gasztronómiát, s őszinte elismeréssel nyilatkoztak a Balaton, Budapest és Hévíz értékeiről, a kuriozitásokról Ez a munka – bármennyire is mozgalmas és élmények sorozatát felvonultató volt – ma már kellemes epizód Kopek Annamária pályafutásában. Az igazi, egy életre szóló kapcsolat datálása csaknem négy évtizede történt: ekkor létesített munkaviszonyt Veszprémben a Közép-dunántúli Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőségen – a szervezet elnevezése időközben többször változott, ám az alaptevékenység – és Annamária – maradt. – A kezdetekkor még hatósági feladatokat is elláttunk minősítettük a feltételezett vagy tényleges földtani értékeket, védetté nyilvánításukat, későbbi bemutatásukat előkészítettük. Számos, emlékezetes döntés is fűződik az igazgatóság jogelődjéhez: mi alakítottuk ki 1983-ban az ország első tanösvényét, a Tihanyi-félszigeten, s a régióban élők, az itt működő egyesületek és a kutatók javaslata alapján döntöttünk tájegységek, területek, védetté nyilvánításáról. E folyamat 1997-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létrehozásával csúcsosodott ki. A feladatok bővülése létszámnöveléssel járt, s mivel a veszprémi irodánk szűkösnek bizonyult, örömmel vettük birtokba Csopakon az angolkisasszonyok egykori, immár felújított, csodálatos környezetben lévő nyaralóját. Az elmúlt közel negyedszázad a döntéshozók előrelátását dicséri. Méltó rangot, elismerést kapott a természetvédelem, a környezeti nevelés és az ökoturizmus. Az infrastruktúra kiépítésére megfelelő nagyságú állami és uniós források álltak-állnak rendelkezésre. Az ezredfordulón kialakított turisztikai koncepciónak köszönhetően tizenöt bemutatóhely várja már a látogatókat, évente ezrek vesznek részt a vezetett túrákon, s a látogatók száma tavaly a félmillióhoz közelített. Kimagasló érdeklődés övezi a tihanyi Levendulaházat, a Tapolcai-tavasbarlangot, a bakonybéli Pannon Csillagdát, s a közelmúltban átadott Kis-Balaton Látogatóközpontot. A nemzeti park napjainkban már a balatoni turizmus zászlóshajója, s a fedélzetén ott áll a Pro Natura-díjas, a Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett Kopek Annamária is. Süli Ferenc

A Nagyberek is felzárkózik

Jövőre bemutatóközpontot avathatnak

Puskás Zoltán igazgató, BfNPI

Bő hétszáz köbméter kommunális hulladékot távolítottak el október vége, november eleje folyamán a Fonyód és Ordacsehi határában létesülő „Berek világa látogatóközpont” területéről, ezzel is csatlakozva a „Tisztítsuk meg az országot!” programhoz. A 70-es, 80-as évekből származó szemetet később betakarták, s csak a közelmúltban elkezdett munkálatok kezdetekor fedezték azt fel. A helyszínen tartott sajtótájékoztatón az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Rácz András elmondta, hogy a közelmúltban elindított, és 2022-ig tartó „Tisztítsuk meg az országot!” program legfőbb célja az illegálisan lerakott hulladék felszámolása. A programban az állami szervezetek és önkormányzatok mellett a nemzeti parki igazgatóságok – így a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) – is közreműködnek. Az eddigi „eredmény”: a nemzeti parkok dolgozói az elmúlt néhány hétben 30 helyszínről 1100 köbméter hulladékot szállítottak el. Még ebben az esztendőben a tíz nemzeti parki igazgatóság 155 védett természeti területen található helyszínről 8200 köbméternyi, teljes egészében illegálisan lerakott hulladék összegyűjtését, elszállítását és kezelését végzik el. A lerakóhelyek azonosításában a modern technika is segít, ugyanis a hulladékradar elnevezésű mobiltelefonos alkalmazással bárki bejelentheti, ha illegális hulladékra talál. Az államtitkár nyomatékosította: az illegális hulladéklerakók felszámolása mellett hangsúlyt kap a környezetszennyezés megelőzése is. Ennek érdekében még 2020-ban sorompókat, térfigyelő kamerákat, táblákat helyeznek oda, ahol az eddigi tapasztalatok alapján várható, hogy ismételten hulladékot, szemetet raknak ki. Véleménye szerint a megelőzés hasznos eszköze a szemléletformálás. A jövőre elkészülő Berek világa látogatóközpontról megtudtuk, hogy nemcsak a növény- és állatvilágot ismerhetik meg a majdani vendégek, hanem a térségre egykoron jellemző halász-pákász életmódot is. A BfNPI igazgatója, Puskás Zoltán elmondta, hogy amikor a dél-balatoni berekbe tervezett új látogatóközpont helyszínét pontosították, nem is gondolták, hogy betemetett szeméthalommal találkoznak majd. Így aztán szinte automatikusan csatlakoztak pályázatukkal a Tisztítsuk meg az országot! programhoz. A BfNPI 384 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert arra, hogy a Natura 2000 területeket bemutató hálózat részeként 2021 októberig új látogatóközpontot létesítsen. A költségeket tetemesen megemelte a leendő komplexum területe alatt föllelt szemét. A szakhatósági vizsgálatok szerencsére megállapították, hogy az nem minősül veszélyes hulladéknak. A sajtótájékoztató idejére már a 2–2.5 mélységből kitermelték a hulladékot, s az utolsó, 29. (!) kamionnyi hulladékot is elszállították. Magunk is megtapasztalhattuk, hogy egy tejeszacskó 40 év földalatti lét után is épségben került elő. Csakúgy, mint számtalan tisztálkodási, háztartási cikk csomagolóanyaga, flakonok, üvegek, edénymaradékok. Fonyód polgármestere, Hidvégi József kifejtette, hogy bár a várost a Natura 2000-es terület veszi körbe – ami a fejlesztések esetében sokszor bosszúságot okoz, ám azzal, hogy egy látogatóközpont gazdagítja majd a környéket, jelentősen bővül a turisztikai kínálat is. Hozzátette, hogy a két évvel ezelőtti nagy berektűznek némi pozitív hozadéka is volt, hiszen szemük elé tárult, mennyi hulladékot rejtenek az útszélek és a nádas. Akkor civilek bevonásával tizennégy teherautónyi szemetet gyűjtöttek össze. Az akciót azóta minden évben megismétlik a területen.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak emblematikus helye van a hazai turizmusban

Rácz András interjúja a Balatoni Futárnak

Rácz András államtitkár

– Államtitkár úr, miként értékeli a Balaton- felvidéki Nemzeti Park pozícióját a hazai turizmusban? – Emblematikusnak tartom, s napjainkban különös hangsúlyt kapnak a természetvédelem kiemelt helyszínei, a Kis-Balaton és a Nagyberek. Ezt megelőzően ezen a két helyszínen nem volt semmilyen bemutatási infrastruktúra. A Kis-Balatonon a hetvenes évek színvonalának megfelelő módon voltak ugyan vezetett túrák – például a madárvilág megfigyelésére. Ám akkor legföljebb 7-8 ezren vehették ezt igénybe. A közelmúltban 1.3 milliárd forint költségvetésből átadott kis-balatoni látogatóközpont azért is emblematikus, mert ott állt először szolgálatba 1921-22-ben Gulyás József, akit az első természetvédelmi őrként tisztelünk. Innen számítjuk a hivatalos természetvédelem kezdeteit is. Legalább negyvenezer turistát remélünk ettől az új beruházástól. – A Nagyberek miképp kapcsolódik a projekthez? – Valamikor szervesen kapcsolódott egymáshoz a Kis-Balaton és a Nagyberek élővilága: a fonyódi Vár-hegytől indult, s egészen Marcaliig húzódott. A XIX. századig ezt az öblözetet be lehetett látni, nyílt vízfelületek és időszakos vízjárás volt jellemző. Nemcsak a halász-pákász életmódnak volt ez a bölcsője, hanem menedéket adott az embereknek a tatár támadás és a török hódoltság idején. A későbbi lecsapolások eredményeként az időszakos vízjárás csökkent, s meg is szűnt. – Ezek szerint mentőövet „dobott”a BfNPI, amikor megvette a leendő látogatóközpont és környezete területét? – Egy közel négyszáz hektáros területről van szó, melyet 15 éve vásárolt meg a BfNPI. Már akkor eldöntöttük, hogy a berek világát – amelyet Fekete István munkásságából jól ismerhetünk – is közelebb hozzuk a nagyközönséghez. Ezt a miliőt fogja bemutatni a 390 millió forintos költségkeretből megvalósuló központ. – Amikor a látogatóközpontot tervezték, még nem sejtették, mi rejlik a föld alatt… – Ez a terület, lápos, tőzeges volt, s ma már kideríthetetlen, kik használták hulladéklerakónak. Jókor jött a „Tisztítsuk meg az országot!” program, s példás gyorsasággal sor is kerülhetett a kiásásra és az elszállításra. Szerencsére nem voltak szennyezőanyagok benne, sokkal inkább egy „retró” lelőhelynek nevezném. Jelképes üzenet az, hogy egy valamikori szeméthegy helyén természetvédelmi oktató és bemutatóközpont fog felépülni. Zéa