Átmeneti állapot: költözött a fonyódi óvoda

Sikeres pályázatot nyújtott be a fonyódi önkormányzat az óvoda felújítására – a munkálatok megkezdése előtt azonban átmeneti otthonába költözött az intézmény. A várhatóan jövő nyárig tartó átalakítások, rekonstrukciók idejére a Fürdő utcában, a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ üdülőjében helyezték el a gyermekeket. Ebbe a patinás épületbe kellett az óvoda működéséhez és a gyerekek mindennapi életéhez szükséges eszközöket, berendezéseket, bútorokat átszállítani. Az óvoda dolgozói és a városüzemeltetés munkatársai jelesre vizsgáztak a pakolás során, segítségként pedig – példátlan összefogásnak köszönhetően – számtalan szülő csatlakozott a gyors és precíz tevékenységhez. A bölcsődét a felújítás részben igen, a költözés azonban nem érinti, így a legkisebb gyermekeket változatlan helyszínen látják el a nevelők. Hidvégi József polgármester elégedetten nyilatkozott a költözésről: „Köszönöm a szülőknek, a városüzemeltetés és az óvoda munkatársainak, hogy ilyen lelkesen és gyorsan sikerült végrehajtaniuk ezt a nem könnyű feladatot. Ez a megoldás minden érintett számára megnyugtató, semmi akadálya nem lehet a kiváló munkavégzésnek. Jó állagú épületbe került az intézmény, szakmai szempontból is megfelelő a konyha, a csoportok pedig 3-3 szobába kerültek, egy öltöző-, egy alvó- és egy játszószobát vehetnek birtokukba a kicsinyek és nevelőik.”

Folytatódik a viharjelzőrendszer korszerűsítése

Szünetel a jövő év áprilisáig a szezonális balatoni viharjelzés, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) azonban folytatja a jelzőlámparendszer technológiai korszerűsítést, és új állomások is segítik majd a vízen tartózkodók tájékoztatását. Villanócsöves, LED-es fényjelzéssel működik majd a tavat körbe fogó 24 állomás, a legfontosabb, hogy azok a tó minden pontjáról jól látható helyen legyenek. Az állampolgárok részéről megfogalmazott igény alapján a nagyobb lefedettséget biztosítja majd az edericsi, a szárszói, a szepezdi, továbbá a Keszthelyi-öbölben és a Balatoni Hajózási Zrt. tihanyi kikötőjében elhelyezett fényjelzőkészülék. Siófoknál, Szigligetnél és Keszthelynél a tó közepébe telepített okoslámpák szolgálják majd a fürdőzők és a vízi sporteszköz használók, vitorlázók, szörfösök viharveszélyre figyelmeztetését. Nyolcvannégy éve, 1934-július 8-án Hille Alfréd repülőezredes kezdeményezésére kezdődött meg hivatalosan a balatoni viharok előrejelzése. Akkor a 15 riasztóállomásból álló rendszer viharágyúkkal, árbocra felhúzható piros viharjelző kosarakkal és szirénával figyelmeztetett a vihar közeledtére. Jelentős fejlesztés a II. világháború után történt, a ’70-es években pedig már korszerű, 25 lámpás, automata fényjelző rendszer figyelmeztetett a víz elhagyására. Napjainkban a Balatonnál 46, a Velencei-tónál 4, a Tisza-tónál 5, a Fertő-tavon 11 viharjelzőállomásról érkezik I. fokúnál percenként 45, II. fokúnál 90 felvillanásos fényjelzés. Az 1934-ben bevezetett vészjelző rendszerrel egyidőben indult el Siófokon a Magyar Vöröskereszt vízből mentő szolgálata, amely mentőcsónakok segítségével igyekezett megakadályozni a vízi tragédiákat. Napjainkban a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság járőrhajói állnak készenlétben, és ha indokolt a partra „parancsolják” azokat, akik figyelmen kívül hagyják a parti lámpákból érkező, pulzáló jelzéseket. G.J.

A Bakony és Balaton-felvidék ízei Veszprémben

Óriási kínálat és óriási érdeklődés jellemezte a háromnapos Bakony Expót Veszprémben. A kulturális és gasztrofesztiválon ki-ki megtalálhatta a neki való ételeket, italokat, népművészeti tárgyakat, szórakoztató programokat. Idén már az ötödik születésnapját ünnepelte a rendezvény, melyre több kiállító jelentkezett, mint amennyi helyet biztosítani tudtak. Mint a korábbi években, idén is a családokat célozták meg a szervezők: állatsimogatótól kezdve étel- és italkínálaton át autókiállításig minden volt. Az első évben 66, most pedig 140 stand kínálta portékáit. A gazdák, termelők, előállítók mindent felvonultattak, ami a nagy régióban csak létezik: méz, sajt, burgonya, pékáruk, sütőipari termékek, gombák, borok, pálinkák, tartósítószertől mentes italok, húsok, húskészítmények, fazekak, bőrdíszműves táskák, kések, illatszerek, divatékszerek, játékok stb. színvonalas felhozatala bizonyította, van becsülete a kétkezi munkának. Ezt értékelte megnyitóbeszédében a város polgármestere, Porga Gyula is. Pozitív mintát, példát indítottak a megyeszékhelyen az expó kezdeményezői, szervezői – mondotta. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs beszédében kiemelte: „figyelemreméltó egy olyan rendezvény, ami egy egész régiót képes megmozgatni, ezzel megmutatva a vidék, a terület erejét, értékeit, kincseit”. Az expó díjait bakonyi és balatoni kiállítók „aratták le”. A díjazottak: élelmiszer kategória – Sári Gyula, Sári Sonka (Papkeszi), ital kategória – Csalló Pálinka Manufaktúra Kft. (Balatonalmádi), kézműves kategória – Schmidt Ferenc, Fazekasház (Balatoncsicsó), innovatív termék kategória – Kéri Márta, Magoskrémek (Nemesvámos), vásári különdíj – Somodi Edit, Somodi Mézeskalács Műhely (Herend), vásári nagydíj – Éltető Balaton- felvidékért Egyesület. Zatkalik

Balatoni horgászkonferencia: erőteljes igény a régiós együttműködésre

A szövetséges partnerekkel történő kapcsolat egyik fontos fórumaként jellemezte az ötödik alkalommal, Siófokon megrendezett balatoni horgászkonferenciát Bitay Márton Örs. Az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta: országos szinten is óriási szemléletbeli változások történtek az elmúlt években. A horgászat a legnépszerűbb szabadidős tevékenységek közé tartozik – mintegy ötszázezer honfitársunk keres a vízparton kikapcsolódási lehetőséget, fogási élményt, míg a halászok száma mindössze néhány száz fő volt. – Logikus, a tényeket messzemenően figyelembe vevő döntés született néhány évvel korábban arról, hogy a halászatot meg kell szüntetni – természetes vizeink ugyanis képtelenek voltak már az önreprodukcióra, az invazív fajokat pedig így is kordában lehet tartani. Az intézkedés megalapozottságát a Balatonon zajló nagy nemzetközi versenyek iránt megnyilvánuló érdeklődés és a fogási naplók bejegyzései hitelesítik. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. gazdálkodási formája, feladatai elősegítik az ökológiai egység megteremtését, a balatoni hal presztízsének növelését. A minőségi haltermelés lehetővé teszi a tóparti éttermek igényeinek kielégítését, hiszen azt sem szabad elfelejtenünk: a halfogyasztás, sőt a horgászturizmus fejlesztésének tekintetében is vannak még lemaradásaink. Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója időutazásra hívta a jelenlévő balatoni horgászegyesületi vezetőket, aktív tagokat. Elmondta, hogy az 1899-ben alapított cég története során számos strukturális átalakításon ment keresztül, ám mindig sikeresen alkalmazkodott az aktuális körülményekhez, teendőkhöz. A legjelentősebb stratégiai váltás 2014-ben következett be, amikor megszűnt a magyar tengeren a halászati tevékenység. A részvénytársaság fő céljai közé napjainkban a horgászigények magas szintű kiszolgálása, az élőhely fejlesztés, a balatoni hal és a régiós gasztronómia „egymásra találásának” elősegítése, a fogas, mint hungarikum elismertetése, a pályázati források hatékony felhasználása és a fenntartható gazdálkodás tartozik. – A halgazdálkodási részvénytársaság teendői közül is kiemelkedik a minőségi és mennyiségi halutánpótlás megteremtése. Ehhez adottak a tárgyi és technikai feltételek – bővült a tenyésztésre alkalmas tavak területe. Örvendetes, hogy csökken az angolna állomány, tisztul a víz, s ez kedvez a csukának is. – Látjuk és érzékeljük természetesen a horgászokat zavaró tényezőket, s lehetőségeinknek megfelelően szeretnénk ezeket kiiktatni. Tudjuk, hogy az év minden szakában gondot okoz számukra a víz megközelíthetősége, kevés a csónakkikötő, s ezernyi akadály gördül az újak építése elé. Örvendetes ugyanakkor, hogy a Kis-Balatonon több pozitív változás várható, s tavasszal Keszthelyen átadjuk a halásztelepen a tizenhat apartmant magába foglaló horgászcentrumot is. A rendezvényen megjelenő horgászegyesületi tisztségviselők elismerőleg szóltak a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tevékenységéről, kiváló kommunikációjáról, s egyben jelezték: csak régiós szinten képzelhető el a horgászturizmus dinamikus fejlesztése.

A kitüntetett

Fekete Ferenc és Szári Zsolt

A horgászfórumok tradicionális eseményei közé tartozik a Balatoni Horgászatért életműdíj átadási ceremóniája. Ebben az évben e kitüntetést Fekete Ferenc, a Badacsonyi Sporthorgász Egyesület elnöke vehette át Szári Zsolttól, a díjat alapító Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójától. A laudációban elhangzott: Fekete Ferenc már gyermekhorgászként is jelenlegi egyesületének tagja volt: a horgászat szeretetét édesapjától örökölte, csakúgy, mint civil foglalkozását – mindketten hosszú évtizedekig voltak voltak a MÁV alkalmazottjai -, illetve a szakmája iránti alázatot. Szabadidejét szívesen töltötte és tölti ma is a vízparton, illetve csónakban ülve, hódolva szenvedélyének egy olyan tájon, amely megfogalmazása szerint a világ egyik legszebb vidéke. 1975-től tagja egyesületének, melynek elnökségét 2010 és 2014 között ügyvezető elnökként segítette. A közgyűlés 2014 tavaszán elnökké választotta. Büszke arra, hogy az általa vezetett civil szervezet rendszeresen képviselteti magát a településének rendezvényein, testvérvárosi találkozókon és egyéb, akár országos programokon. Önálló programjaik szintén nagyon népszerűek: – A tavasszal megrendezésre kerülő Baráti Találkozót mindig nagy lelkesedéssel várják a tagok, a pünkösdi keszegsütés évekig Badacsony érdekes színfoltja volt. 2016-ban először rendezték meg az I. Szüreti Vándorkupa Horgászversenyt, mellyel hagyományt teremtettek, idén pedig a MOHOSZ felhívására a helyi általános iskolával karöltve megrendezték a Halak Napját, mellyel sok új, lelkes gyermek és ifjúsági horgászt sikerült maguk mögé állítani. Tevékenységét Badacsony városa tavaly Pro Urbe díjjal ismerte el. Az egyesület jó kapcsolatot ápol a környező egyesületekkel, a Bakony Balaton Horgász Szövetséggel, és a halgazdálkodási társasággal. Évek óta megoldandó kérdés a horgászcsónakok elhelyezése, melynek megoldására elkészítették a csónakkikötő terveit. A kitüntetettünk különösen büszke a taglétszám folyamatos növekedésére és arra, hogy sikerült megfelelő helyet találnia a horgászjegy értékesítéshez Badacsony szívében. Rendszeresen tudósít a Horgászegyesület hírei című rovatban a helyi újságban, gondoskodik a média jelenlétéről az egyesület eseményein. A halgazdálkodási zrt. pedig most arról gondoskodott, hogy a helyi lap következő számában is legyen horgászattal kapcsolatos híradás: A Balatoni Horgászatért életműdíj kitüntetettje 2018-ban Fekete Ferenc, az 1959-ben alakult Badacsonyi Sporthorgász Egyesület elnöke. Süli Ferenc

A sokszínű balatoni vendéglátásért

Balassa Balázs (jobbról) és Sándor József írta alá a Balatoni Szövetség és az erdélyi Udvarhely Környéki Tízek közt megújított együttműködési szerződést

Balassa Balázs, Szigliget polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke fogadta házigazdaként az üdülőrégió településeinek, turisztikai szereplőinek képviselőit a már harmadik alkalommal megtartott szezonzáró találkozón a község strandján. A résztvevők együtt értékelték az idény tapasztalatait, a vendéglátás helyzetét. Részt vettek a határon túlról az erdélyi Udvarhely Környéki Tízek polgármesterei, a balatoni térséggel fennálló 20 éves kapcsolat jegyében az együttműködés újabb írásos megerősítésére is sor került. Szó esett többek közt arról, hogy lehetővé kell tenni a vendéglők balatoni hallal való ellátását, van javítanivaló a térség kerékpáros turizmusának feltételein. A megbeszélésre Balassa Balázs a tagtelepülések, megyei önkormányzatok, társszervezetek, civil közösségek vezetőit, a térségek országgyűlési képviselőit hívta. Értékelve a nyári forgalmat elhangzott, hogy tovább emelkedett a vendégszám, jó forgalmat bonyolítottak le a strandok, a vendéglátó és szálláshelyek, a minőségre fordított befektetések a várt módon hozták a bevételt. Fenyvesi Zoltán, tapolcai választókerületi országgyűlési képviselő utalt arra, hogy a látogatottság a múlt esztendőben rekordot ért el. Hazánkba több vendég érkezett, mint az ország lakosságának száma, idén pedig az eddig megismert adatok alapján az időarányt figyelembe véve 8,5 százalékos a növekedés. Budapest után a balatoni térség a legkeresettebb, elismerően szólt mindarról a munkáról, aminek ez köszönhető. Hozzátette, hogy a forgalomnak háromnegyed részét a belföldi turizmus adja. Meghívott előadóként Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója azon igények teljesíthető lehetőségéről beszélt, hogy a kereskedelmi célú halászat nélkül is biztosítható legyen a vendéglátóhelyek balatoni hallal való ellátása. Mint elmondta, a halak húsának jellemző íze a vízminőségtől és az elfogyasztott tápláléktól függ. A Balaton vízgyűjtő területéhez tartozó két tógazdaságban valósítottak meg olyan technológiát, amivel biztosítottak a természetes élőhellyel azonos körülmények. Az ottani termelés már elnyerte a Minőségi Magyar Hal tanúsító védjegyet, s a Balatoni hal oltalom alatt álló földrajzi jelzést. A kerékpáros turizmus erősítésének feladatairól Németh Zsolt, a Kerékpáros Magyarország Szövetség elnöke elmondta, hogy felújítások és új balatoni nyomvonal létesítések szükségesek. Ezek megvalósítására vannak tervek. Biztosítani kell az utak karbantartását, a veszélyes szakaszok kijavítását, a megfelelő útszélességet. Aktív turisztikai szolgáltató hálózat keretében szerviz helyek, zárt kerékpár tárolók létesítése indokolt. A rendezvény keretében az aktualitásokkal kiegészített újabb együttműködési megállapodást írt alá az eddigi 20 éves kapcsolat folytatásáról szólóan a Balaton Szövetség részéről Balassa Balázs elnök, valamint az erdélyi Hargita megyei települések képviseletben Sándor József, az Udvarhely Környéki Tízek elnöke. Horányi Árpád