Gyarapodó, szépülő tóparti települések

Polgármesterek az elmúlt évről és az idei tervekről

A hazai pénzügyi források bővülésének és az uniós támogatásoknak köszönhetően 2017-ben újabb lendületet kaptak a balatoni beruházások: a régió versenyképességét, turisztikai vonzerejét növelő fejlesztések mellett a települések arculatán is jól érzékelhető a tervszerű fejlesztések eredménye. A már megvalósult, s az idei évre vonatkozó elképzelésekről kérdezték munkatársaink a tóparti polgármestereket.

Czeglédy Ákos – Paloznak

Az elmúlt években jelentős fejlesztések valósultak meg a településen. Czeglédy Ákos polgármester reméli, hogy az idei esztendo is olyan sikeres lesz, mint az elmúlt év, amikor is több pályázati támogatásnak köszönhetően valósultak meg beruházások. – Régi tervünk vált valóra: a kerékpárút mellett pihenőhelyet alakítottunk ki, s itt nem csak megállni és pihenni lehet, hanem a faluról hasznos információkat is olvashatnak a hozzánk érkezők. Interaktív játékokat is kihelyeztünk, például a Balaton élővilágáról. A vendégház mellett kerékpártárolót építettünk, s tizenhat bringát is beszereztünk a szükséges tartozékokkal együtt. Ezeket a Paloznakon megszálló vendégek vehetik kedvezményesen igénybe. Emellett összeállítottunk a településünkről kiinduló hét túraútvonalat is. A Belügyminisztérium által tizenötmillió forint támogatásban részesültünk, melyből három utcát újítottunk fel. A beruházás költsége 22 millió forint volt, a fennmaradó részt az önkormányzat biztosította – eleveníti fel a tavalyi fejlesztéseket a polgármester. A falu első embere bízik abban, hogy idén is lesznek sikeres pályázataik, hiszen számos elképzelésük vár még megvalósításra. Eredményes pályázat esetén mintegy harmincmillió forintból a Szent József ház könyvtári részét teljes mértékben felújítanák, valamint egy vendéglátóteret és presszót is kialakítanának – ezekre szintén nagy igény van a faluban. Czeglédy Ákos bízik abban, hogy idén megvalósul a balatoni bringakörút felújítása, mely érinti a települést is. Paloznak amúgy is kerékpáros barát község, mindez a tavalyi fejlesztésekben is megmutatkozott. – Szeretnénk felújítani a Kossuth és Kisparti utcákat, remélem, hogy ugyanúgy sikerrel járunk a Belügyminisztériumnál, mint tavaly. A tájház nádazása szintén szerepel a terveink között. Az Ibolya és a Sport utca összekötéséhez megvettünk egy telket, így a zsákutcák megszűnnek, idén megtörténik az útfelújítás is. A már jól bevált, hagyományos rendezvényeinket ebben az évben is megtartjuk. S még egy fontos esemény: éppen két évtizede, hogy Koronddal testvértelepülési megállapodást kötöttünk – ezt méltó módon szeretnénk megünnepelni a falunapok során.

Szabó Balázs – Felsőörs

Felsőörsön az elmúlt években jelentős fejlesztések valósultak meg, melyek idén is folytatódnak. A mintegy másfél milliárd forintos beruházásokról Szabó Balázs polgármester beszélt lapunknak. A település első embere a faluházban fogad. Mint mondja, nem véletlenül választotta a beszélgetés helyszínéül a tanácstermet, hiszen az első nyertes pályázatuk, – melyről tavaly augusztusban kaptak értesítést – ennek az épületnek a felújítására benyújtott projektjük. – Régi épületeink felújításán túl talán még örömtelibb, amikor valami olyan jön létre, ami eddig még nem volt. Ilyenkor olyan érzésünk van, mint amikor a családban egy új élet fogantatásának hírét kapjuk. Az elkövetkezendő hónapokban sok ilyen új „gyermekünk” születik: reményeink szerint többek között idén bölcsőde épülhet. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a beruházás uniós források nélkül, kormányzati támogatásból valósul meg – kezdi az idei fejlesztések ismertetését Szabó Balázs. December közepén született meg az újabb kormányzati döntés, melyben a tanteremfejlesztés mellett a tornaterem építést is támogatják. Ennek a projektnek a megvalósulásával megoldódik Felsőörsön az iskolát nyomasztó, állandósult helyhiány, a tornaterem kérdése, a sportolási lehetőség a falu lakói számára, s a helyi főzőkonyha igénye. A bölcsőde és a tornaterem mellett van egy harmadik jelentős beruházás is, amely szintén évtizedes teleálma az itt élőknek. – 2015-ben Alsóörssel kötöttünk együttműködési megállapodást, mely a megyeszékhelyet a Balaton-parttal összekötő, Veszprém – Felsőörs – Alsóörs kerékpárútról szólt. Megérkezett a számunkra pozitív döntés, mellyel az Alsóörssel közösen benyújtott, 750 millió forintos uniós támogatásról kaptuk meg az örömteli hírt – folytatja tovább a település első embere. A nagy örömök mellett azonban a kisebbek mellett sem szabad szó nélkül elmenni. A két ünnep között született az a kormányzati határozat, mellyel a három éve tervezett – ám eddig sikertelen – járda felújítási pályázatuk nyert. Ebből a Fő utca legveszélyesebb járdaszakaszát tudják felújítani az orvosi rendelő és a Csöpp utcai elágazó között. – Mindezt összeadva elmondhatjuk, hogy több mint 1,5 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg Felsőörsön belátható időn belül. Ennek az összegnek csak kevesebb mint fele uniós pályázati forrás, a nagyobb része Magyarország Kormánya, vagyis a magyar adófizetők pénze. Ezért fontos nekünk, felsőörsieknek is, hogy országunk minden téren jól teljesítsen, mert ennek látható jelei itt Felsőörsön is kézzel foghatóak. Köszönöm Kontrát Károly országgyűlési képviselőnknek, hogy mindig nyitott volt, amikor a számunkra fontos célokat szerettük volna megismertetni vele, és mindig a támogatásáról biztosított céljaink megvalósításában – zárta szavait Szabó Balázs polgármester.

Gál Lajos – Gyenesdiás

– Büszkék vagyunk a vállalkozóinkra, befektetőinkre, beruházásaink segítőire, akik településünk adófizetőiként, munkahely-teremtőiként, a fejlesztések támogatóiként nagyon sokat tesznek a mindennapokban. Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere ezen elismerő szavakkal szólt a település közéletében tevékenykedők munkájáról az újévköszöntő önkormányzati rendezvényen. Utalt arra, hogy a fejlesztéseket illetően az óév részben az előkészítés szakasza volt, jelentős számú, összesen 23 pályázatot nyújtottak be, s támogattak civil szervezeti és vállalkozói pályázatokat. Gyarapodott a helyi gazdaság, így a település adóerőképessége is, azon belül jelentősen nőtt az iparűzési adóbevétel, amely 10 év távlatában több mint 135 százalékos emelkedést mutat. Gyenesdiás a turizmus feltétel-rendszereinek és az iparterületi fejlesztéseinek megindítása révén több lábra tudott állni. A polgármester úgy fogalmazott, hogy a múlt esztendőt a fejlődés jellemezte, 2018 pedig a folytatás éve lesz. – Képviselő-társaimmal együtt a munkánkban és a döntéseinkben az a cél vezérel bennünket, hogy eredményesen megszolgáljuk a gyenesdiásiak bizalmát – hangsúlyozta Gál Lajos. Zala megye és a Balaton régió legnagyobb lélekszámú nagyközségeként, több előremutató eredményt tudtunk felmutatni 2017-ben is, hiszen önerős és pályázati fejlesztések révén tavaly több száz millió forint értékű fejlesztés valósult meg. Adósságkonszolidációs pályázat révén mintegy 13 kilométer úthálózat felújítása történt meg, és a járdák építése is folytatódott. A szezonra elsőként végeztünk a Diási Játékstrand teljes felújításával és fejlesztésével, a balatoni pályázati keretből kapott anyagi segítséggel. Javítottuk a közétkeztetés körülményeit: megtörtént az étkezde és a konyha korszerűsítése. A Kinizsi sportcentrum új műfüves pályát kapott, elkezdődött a települési térfigyelő kamerarendszer kiépítése is. Gazdagítottuk törzsvagyonunkat, hiszen a 15 hektáros egykori honvédségi gyakorlópálya, állami területből ingyenes önkormányzati tulajdonba került. Tavaly év végére befejeztük a Kárpáti Korzó szabadidős fejlesztését a BFT támogatásával. Vízügyi együttműködéssel kitisztítottuk a Balaton-parti zagytereinket is, most zajlik a közintézményeink teljes napelemes – fotovoltaikus fejlesztése, s a vidékfejlesztési pályázatból pedig útkarbantartó gépek beszerzése. A település működésével, kulturális életével kapcsolatosan is számos sikerről tett említést Gál Lajos, köztük a Balaton legcsaládbarátabb fürdőhelye cím elnyerését. – Eme látható változások természetesen nem csak a múlt év gyümölcsei, hanem a 7 éves EU-s fejlesztési ciklus eredményességét is mutatják. Ebben az időszakban önkormányzati, civil és vállalkozói pályázatok útján több mint 2 milliárd forint fejlesztési támogatás kerülhetett felhasználásra – említette egyebek közt az értékelés során a polgármester.

Matolcsy Gyöngyi – Balatonakarattya

A Magyar Turisztikai Ügynökség strandfejlesztési pályázatán nyertünk 70 millió forintot, amit a Bercsényi és Lidó strandok fejlesztésére fordítunk. Az első ütemben a strandon levő épületünk szigetelését végezzük el. Sikeres volt a kerékpárút pályázatunk, így 302 millió forintból mintegy négy kilométer út épülhet meg az elkövetkező időben. A projekt 100 százalékos uniós finanszírozásból valósulhat meg. Az elmúlt évben a legnagyobb beruházásunk az – Európában egyedülálló – intelligens közvilágítás volt. Sok pályázaton indultunk, amelyek függőben vannak. Az idei év költségvetése a pénzügy asztalán van, a pontos számokat még nem ismerjük. Költségvetésünk már három éve átmeneti hitelfelvétel nélkül működik, ami egy nulláról induló önkormányzat esetében nagy szó, mert semmit nem kaptunk a vagyonunkból Balatonkenesétől, még egy fűnyíró gépet sem. Energiánk egy részét a Keneséről történő leválásra fordítjuk. A vagyonmegosztás elhúzódik, az alapfeladatunk ellátásához szükséges törzsvagyonunkat sem adta át Kenese (utak, közművek, parkok, épületek), így nincs könnyű dolgunk. Ilyen körülmények között dolgozva még inkább elégedett vagyok az eredményeinkkel. Egy gyors bírósági ítéletre számíthatunk csak, ami feloldaná a korlátainkat, a gúzsba kötöttségünket.

Tósoki Imre – Tihany

A Balaton-felvidéki kultúrtáj világörökség várományosi helyszín turisztikai fejlesztésére kiírt pályázaton a Tihany Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. 570 millió Ft támogatást nyert el – ebből az összegből számos elképzelés valósulhat meg. A település központjában elhelyezkedő magtár tökéletes helyszíne lesz a félsziget értékeit is bemutató multifunkcionális közösségi és kiállítótérnek. Olyan innovatív eszközöket használó turisztikai központ kerül kialakításra, amely a helyi értékekre alapozottan, korszerű technológiai megoldásokkal, a kiemelt célcsoport, a családos, igényes turisták elvárásainak megfelelően maradandó élményt nyújtó attrakcióként működik egész évben. A műemléki felújítás után modern, 21. századi, élményalapú, látványelemekkel gazdagított, interaktív kiállítás, információs központ, rendezvényterem és cukrászda-kávézó kerül kialakításra. A turisztikai központ létrejöttével megszűnő települési közösségi ház funkcióit – a könyvtárat és a művelődési házat – az önkormányzat saját forrásából más épületben fogja biztosítani. A Visszhang domb megújításával is a jelenlegi turisztikai kínálat bővül. A történelmi park (játszópark) elsősorban a gyermekes családok részére biztosít majd új élményelemet. A park történelmi játékok kipróbálására, kulturális programok megrendezésére ad lehetőséget kicsiknek és felnőtteknek egyaránt. Ezzel egy tematikus, központi, kulturális, zöldövezeti „negyed” kerül kialakításra. A meglévő épület felújításával pedig turisztikai Info pont, és szolgáltató helyszín, továbbá illemhelyek létesülnek. A Magyar Turisztikai Ügynökség végzi a projekt turisztikai koordinációját és szakmai irányítását. Ennek keretében felügyelte, a megvalósítás időszakában pedig koordinálja a projekt turisztikai, szakmai tartalmának kialakítását, valamint megvalósítja a projekt marketing feladatait. Az egyes fejlesztéseket valamennyi konzorciumi tag saját beruházásában valósítja meg és biztosítja annak üzemeltetését.

Galácz György – Balatonmáriafürdő

Hosszú évek óta az önkormányzati munka fókuszában van a település infrastruktúrájának folyamatos fejlesztése. Álláspontunk szerint ez az a tényező, amely alapjaiban határozza meg az itt élők életminőségét, sőt erőteljes hatással van a turizmus alakulására is. Megteremtettük a koncepció anyagi hátterét is: a stabil gazdálkodásnak és a sikeres pályázatoknak köszönhetően jelentős összegeket fordíthattunk beruházásokra, s remélhetően a külső szemlélő számára is egy dinamikusan gyarapodó, egyre szépülő üdülőhely képét sugározzuk. Az elmúlt évben – egy komplex fejlesztés első ütemeként – járda, parti sétaút épült a hajóállomás környezetében. Ugyancsak itt, a kikötővel szemben lévő két hektáros önkormányzati területen tervezzük a folytatást, sport- és szabadidőközpont létesítésével. A pályázati anyagban nyolcszázmillió forintos költségvetés szerepel – ez az összeg a szabadstrandi szolgáltatások minőségi fejlesztését is tartalmazza. Elképzeléseink szerint itt működhet majd a vitorlás iskola kiszolgáló épületkomplexummal, vizesblokkot építünk, kültéri fitness eszközöket telepítünk, de lesz játszótér és mini golfpálya is. Nagy hangsúlyt fektettünk a település több pontján is a közlekedési infrastruktúra javítására, kormányzati támogatással száztízmillió forint jutott útfelújításokra, s több mint negyvenkétmillió a fizetőstrandi létesítmények fejlesztésére. A fürdőhelyen több új létesítmény készült, melyek révén bővülnek a sportolási lehetőségek. Megújultak a játszótéri elemek, fedett, zárható kerékpártároló épült, s a vagyonbiztonságot szolgálva készült el egy harminckét férőhelyes értékmegőrző szekrény is. Akadálymentesítési program keretében, a mozgáskorlátozottak mind kényelmesebb strandolása érdekében számukra egy liftet is telepítettünk. A csapadékvíz elvezetés hosszú évtizedek óta az egyik legsúlyosabb gondot jelentette Balatonmáriafürdőn, s most végre ezen a területen is jelentősen előreléphetünk. A munkálatok ugyan már megkezdődtek, de csak jövő tavasszal fejeződnek be. A háromszáztizenkét- millió forintos beruházásnak köszönhetően a víz eddig nem biztosított továbbvezetése oldódik meg. A kiöntés veszélyének elhárításával a mellékárkok feliszapolódása is elkerülhető lesz, s így csökkennek a rendszer fenntartási költségei. A megépülő fedett árkok a csapadékosabb időjárás esetén a vizet folyamatosan el tudják vezetni, a szikkasztó árkok pedig a kevesebb csapadékot az alacsonyabb talajvízszint mellett elszivárogtatják. A vízrendezési beruházás mellett más fejlesztések révén is tovább gyarapodik Balatonmáriafürdő 2018-ban. A község központi részén elkezdődik a Vilma utca, a Rákóczi és a Csatornapart utca rekonstrukciója is. Szélesebb sétányt alakítunk ki, a gépjárművek számára egyirányú forgalomszabályozás lesz, parkolóhelyeket létesítünk, a kerékpárosoknak pedig biztosítjuk a kétirányú közlekedést. Ebben az évben a közművek felújítása történik meg. Az egészségügyi szolgáltatások terén sor kerül a védőnői szolgálat infrastrukturális fejlesztésére, továbbá saját forrásból a Csillagvirág Művészeti Óvoda épületében fűtés- és elektromos hálózat korszerűsítést végzünk el. Pályázati pénzből kívánjuk a Gróf Széchényi Imre téren álló többfunkciós községháza épületét korszerűsíteni. Jelenleg itt működik a turisztikai egyesület irodája, nyaranta pedig a strand kiszolgáló egységei, kulturális és civil célokat szolgáló helyiségekkel, a helytörténeti kiállító térrel. Hasonló forrásból tervezzük – elsődlegesen a horgászok számára – a nyugati övcsatornán a meglévő csónakkikötő felújítását, bővítését.

Szabó László – Balatonudvari

Fontos, s a település történetében talán mérföldkőnek is nevezhető fejlesztések tanúi és szervezői vagyunk. Ezek ismertetése előtt azonban fontosnak tartom hangsúlyozni: egy község életében ugyan az infrastrukturális beruházások jelentősen növelhetik az itt élők komfortérzetét, ám polgármesterként a helyi közösségi élet ápolását még ennél is fontosabbnak tartom. A szolidaritás, a segítőkészség, a közös cselekvés és a közös élmény legalább ilyen mértékben járul hozzá a mindennapok boldogságához. Bizonyára hosszú évtizedeken át megőrizzük például annak az autóbuszos útnak az emlékét, amikor felkerestük Balatonudvari védőszentje, Szent Márton sírhelyét a Tours-i bazilikában. S ha már közösségi életről, s a lokálpatriotizmusról esett szó: feltétlenül ki kell emelnem azokat a programokat, melyek átszövik az év minden szakát, s szórakozási, művelődési lehetőséget biztosít az udvari polgároknak, a villatulajdonosoknak és a turistáknak. Gazdag a programkínálat, május végétől kora őszig főzőversenyek, koncertek, fesztiválok sora követi egymást. A közeljövőben, március elején kerül sor az egyik legsikeresebb tradicionális rendezvényünkre, a nőnapra, amikor a település apraja-nagyja színpadra lép. Erre az eseményre megérkeznek az üdülőtulajdonosok is – ez tehát egyfajta közös évkezdetnek is minősíthető. Balatonudvari lakói azonban főként a turizmusból élnek, tehát arról is gondoskodnunk kell, hogy a szezonban megfelelő szolgáltatások álljanak a helybeliek és a vendégek rendelkezésére. Az elmúlt évben a két, egyaránt másfél hektáros udvari és fövenyesi strandot korszerűsítettük, összesen ötvennyolcmillió forintos pályázati forrásból. Új lejárókat, lépcsőket, stégeket helyeztünk ki, a korábbi duplájára növeltük a játszóteret Udvariban, Fövenyesen játszóházat alakítottunk ki. Esztétikusak, a mozgássérültek számára is használhatók lettek a vizesblokkok, s immár családi öltözők, pelenkázók is várják a vendégeket. Gondoskodunk a szülők kényelméről is: mindkét helyen kalózhajók, animátorok biztosítják a gyermekek szórakoztatását, elfoglaltságát. Ezeknek a beruházásoknak anyagi haszna is van – strandjaink bevétele tíz év alatt ötszörösére emelkedett. Természetesen újabb változásokat, fejlesztéseket is tervezünk a fürdőhelyeken. Udvariban a partvédőmű fölé napozó stég kerül – ezzel jelentősen növeljük az ilyen jellegű felületet, másrészt eltakarjuk a kevésbé látványos kőhalmazt. Az önkormányzati erőfeszítéseket egyébként a vállalkozók is méltányolják – saját forrásból újítják meg büféiket, szolgáltatásaikat. Tavaly két nyert pályázatunk járult hozzá a település gazdagodásához – zömmel ezek biztosították a forrást a járda- és útépítési programunkhoz. A közeljövő feladataihoz tartozik a Vászollyal összekötő út építése, s a szív alakú fejfákról is híres temetőben egy ravatalozó építése. Kiemelten kezeljük a zöldterületek kezelését, a virágosítási programot – mind a vendégektől, mind az országos vetélkedő zsűrijétől számos elismerést kaptunk az elmúlt években.

Vella Zsolt – Ábrahámhegy

Településünk több mint két kilométeres partszakasszal rendelkezik, ám a víz megközelíthetősége mindössze ennek egytizedén lehetséges. Érthető tehát, hogy az adott terület rendkívül értékes önkormányzatunk számára – a fejlesztések jelentős részét is ide koncentráljuk. Az elmúlt évben harmincmillió forintos pályázati forrásból újítottuk fel a vizesblokkokat, parkosítottunk, biztonságos és kedvelt játszóteret építettünk, korszerűsítettük a kamera- és hangosító rendszert. Bővítettük a kettős funkciójú mobil napozó stég felületét – nappal a fürdőzők, éjszakánként pedig a pecások veszik birtokukba. A szakemberek számára idén is adódik feladat: új kabinsorral és vizesblokkal növeljük a szolgáltatások színvonalát. Ábrahámhegyen az állandó lakosok száma alig haladja meg a félezret, ám településünkön ezerkétszázötven villa található. Nem ritka tehát, hogy egy-egy kánikulai napon szűkösnek bizonyul a fürdőhely, s ez az önkormányzat számára újabb kihívást jelent. Terveink szerint néhány közvetlen vízparti ingatlan megvásárlása, majd közcélú hasznosítása hosszabb távon is segíthet e probléma megoldásában, a megnövelt térnek köszönhetően pedig parti sétány kialakítása is elképzelhető. Ugyancsak a 2017-es esztendőhöz kötődik egy másik sikeres pályázat: az így elnyert háromszázhúszmillió forint egy komplex fejlesztési koncepció megvalósulásának anyagi hátterét biztosítja. A beruházások már tavaly megkezdődtek, a munkálatok befejezésének határideje pedig jövő év augusztusa. A csónakkikötő létesítésének engedélyezése ugyan a vártnál jobban elhúzódott, azonban napjainkban már minden szükséges engedély birtokában vagyunk – az átadásra valószínűleg idén sor kerül. A pályázati pénz nagyobb részét, mintegy kétszázmillió forintot egy olyan közösségi és sportház építésére fordítjuk, amely a Káli-medence turisztikai centruma lehet. A létesítmény természetesen alkalmas lesz rendezvények megtartására, de remek kikapcsolódást és sportolási lehetőséget biztosít majd a bowling- és squash pálya, a jakuzzi és a fitness terem is. Az épületben vendégszobákat alakítunk ki – egyidőben negyvennégy vendég fogadására lesz alkalmas.

Horváth László – Balatonberény

Településünk költségvetése hosszú évek óta háromszázmillió forint körül van – az elkölthető összeg nagyságát érdemben csak a nyertes pályázatok befolyásolhatják. Az elmúlt évben jelentősebb tételeket fordítottunk út- és járdaépítésre, ezek karbantartására. Szintén a 2017-es évhez köthető az a TOP-os pályázat, melynek eredményeképp negyvenmilliót költhetünk az óvoda-, harmincmilliót az orvosi rendelő felújítására, míg a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítésére harminckétmillió forintot fordíthatunk. A kivitelések előkészítése, a közbeszerzési eljárások lefolytatása folyamatban van. Tekintettel arra, hogy a 2013-ban elindított útfelújítási programunk – az évenkénti negyvenmillió forintos fedezetnek köszönhetően – szépen halad, hamarosan valamennyi utunk szilárd burkolatot kap. A fejlesztések kiemelt területe így a községi strand, melyre ugyancsak negyvenmillió forintot tudtunk fordítani a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatának köszönhetően. Itt további, komplex beruházást tervezünk: ennek keretében sétányt alakítunk ki, felújítjuk a lidós részt és a vizesblokkokat, valamint kényelmes, esztétikus utcabútorokat helyezünk ki. A befektetések helyességét visszaigazolja a látogatók száma és a bevétel nagysága is: ez utóbbi tavaly megközelítette a húszmillió forintot. Bebizonyosodott, hogy a jó példának követői vannak: a strandon jelenlevő szolgáltatók, vendéglátósok ugyancsak komoly összegeket fektettek be a színvonal növelése érdekében. Nem feledkeztünk meg az önkormányzati tulajdonú, ám konzorciumban működtetett naturista strandról sem – tavaly hatmillió forintot fordítottunk korszerűsítésére. A település költségvetése szempontjából örvendetes tény, hogy a Hotel Beach tulajdonosa ellen indított felszámolási eljárás eredményre vezetett, s így a korábban behajthatatlannak tűnő negyvenmillió forint adóhátralék törlesztése megkezdődhetett.

Farkas László Nándor – B.szentgyörgy

Fejlesztési koncepciónk kialakításakor maximálisan előtérbe helyeztük a kistérségi együttműködés fontosságát, a környező települések igényeit is. Több projektünk tervezetének elkészítésekor a közös érdekeket és értékeket helyeztük előtérbe – a nyertes pályázatok száma azt igazolta vissza, hogy a minősítők, a bírálók honorálták elképzeléseinket. Így, ilyen forrásból kerülhet sor a védőnői rendelő felújítására, eszközök vásárlására: a negyvenmillió forintos beruházásban Hollád község is érintett. Néhány tétel a ránk váró teendők közül: nyár elején kezdődik a polgármesteri hivatal energetikai rendszerének korszerűsítése – erre ötvenhárommillió forintot fordíthatunk. Vörs önkormányzatával közösen pályáztunk a temetői, s a Festetics– vadászházhoz vezető út kiépítésére. A képviselő-testület úgy látja, hogy az infrastrukturális fejlesztések költségeinek csökkentése érdekében célszerű saját gépparkot beszereznünk, hiszen csak az elmúlt évben több tíz millió forintot fizettünk ki ilyen célra. Terveink között szerepel a művelődési ház melletti terület emlékparkká alakítása – itt fedett szabadtéri színpadot is szeretnénk kialakítani. Hasonló elképzelésünk van a sportpálya környezetében is. A feltöltést követően tenisz- és kosárlabdapályát, kerékpáros pihenőt és vizesblokkokat építenénk. Az egykori magtárépület hasznosítása is napirenden van: az már bizonyos, hogy egy részében a helyi termelőknek biztosítunk értékesítési lehetőséget. Nem szabad elfeledkeznünk szakrális emlékeink felújításáról sem: Vaslabán Csaba plébános úr aktivitásának, elkötelezettségének köszönhető, hogy hétmillió forint áll rendelkezésre a templom orgonájának rekonstruálásához, míg a település jelképeként számon tartott, s egy közúti balesetben szinte megsemmisült kőkereszt helyreállítása az ügyes kezű restaurátorok érdeme. S ha már históriáról, s alkotásokról esett szó: az elmúlt év egyik felemeli pillanata Balatonszentgyörgy életében az új emlékmű felavatása volt.

Zamárdi: előtérben a turizmus

Egy-egy rangosabb nyári eseményre tízezrek érkeznek a déli part egyik legkedveltebb településére, Zamárdiba. S mint szerte a magyar tenger mellett, itt is komoly szervezési problémákat vet fel a gyakran szeszélyes időjárás. A város vezetése ezért egy olyan, egyedi arculatú létesítmény építése mellett tette le voksát, amely egész évben helyszínt tud biztosítani a település kulturális rendezvényeinek. A beruházás háromszázötvenmillió forintos pályázati forrásból valósul meg.

Minőségi magyar hal a Balaton partjáról

Az elmúlt év végén, a karácsonyi ünnepekhez közeledve a budapesti Központi Vásárcsarnokban új inspirációt kaptak a látogatók. Az építészetileg is kuriózumnak számító létesítmény természetesen nem csak a turisták számára vonzó célpont: a standok megjelenése, az árubőség és szervírozás a környékben lakók számára is etalont, biztos bevásárlási bázist jelent. Ezt az impozáns helyszínt választotta a Minőségi magyar hal tanúsító védjegy átadására a Földművelésügyi Minisztérium irányítója, Fazekas Sándor. Örvendetes, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. két halfaja is bekerült a „kiválasztottak” közé. Fazekas Sándor a Minőségi magyar hal tanúsító védjegy átadásakor elmondta: a szaktárca az ágazati szereplőkkel összefogva eddig is több lépést tett a belföldi édesvízihal-fogyasztás növelése érdekében, a jövőben pedig a halfeldolgozás fejlesztését, korszerűsítését, új feldolgozó üzemek létesítését kívánja ösztönözni. A minőségi haltermelést szolgálja a most bevezetett Minőségi magyar hal tanúsító védjegy is, amely biztosítja a nyomon követhetőséget, a kiváló minőséget, valamint bizonyítja, hogy magyar termékről van szó. Hozzátette, hogy egyre nagyobb az igény az év minden szakában elérhető, konyhakész halhús iránt. A miniszter a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. részére a buzsáki telephelyén termelt pontyra és a Balatonlelle-Irmapusztán nevelt pontyra és fogassüllőre adta át a tanúsítványt. Elmondta: a magyar halfogyasztás az utóbbi években mintegy a harmadával, fejenként évi 6 kilogramm körüli mennyiségre nőtt, s a tárca célja, hogy ez a kedvező tendencia folytatódjon. A szaktárca vezetője arra számít, hogy jövőre mintegy negyven Minőségi magyar hal tanúsító védjegybirtokos lesz. A megkülönböztető védjegyről egyébként olyan szakmai testület dönt, amelybe egyenlő számú szakértőt delegál a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet – tájékoztatott a miniszter. Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az elismerés kapcsán hangsúlyozta: az itt folyó szakmai munka minőségét jelzi, hogy a cég az elsők között kapta meg a védjegyet. – A két telephelyen termelt ponty és a fogassüllő olyan nívót jelent, amely szinte vetekszik a balatoni hallal, ám a minimális különbséget esetenként kiegyenlíti a fogási élmény. A védjegy kapcsán fontos azt is tudni, hogy bármely magyarországi termelő pályázhat a címre: a döntésnél a külső vizsgálat, az ízpróba, a fehérje- és zsírtartalom a mérvadó. Ebből adódik, hogy a kellemetlen mellékíz vagy a zsíros hús kizáró ok lehet. A védjegy azonban nem jelenti azt, hogy a szintet a későbbiekben nem kell tartani – a kiíró ugyanis folyamatosan ellenőrzi a minőséget jelző értékeket. A vezérigazgató elmondta, hogy a Minőségi magyar hal védjegy kapcsán ismét előtérbe került az oltalom alatt álló földrajzi jelzés is. Ezzel a címmel rendelkezhet a Balatonból és vízgyűjtőjéről származó hal – a minősítés azonban nem automatikus. A halgazdálkodási zrt. által nevelt kopoltyúsok tekintetében azonban nem lehet kétség, hiszen a speciális takarmányozás, valamint áthelyezésük a Balatonba olyan ízvilágot teremt, amely a legkényesebb elvárásoknak is megfelel. A tóparti vendéglátósok érdeklődése, igényeik felmérése, a gasztronómiai bemutatók pedig azt a reményt keltik, hogy a balatoni halnak új reneszánszát élhetjük át. Ehhez jelentős szellemi bázis, a kutatásfejlesztés- innováció hármasának előtérbe kerülése szükséges – nyilatkozta Szári Zsolt. S hogy mit hozhat még a jövő? A Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet hathatós segítségének köszönhetően a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. kezelésébe került a varászlói kétszáz hektáros tógazdaság, amely a jövőben a balatoni halutánpótlás egyik fontos bázisa lesz. Süli

A természetes állapot nemzeti kincs

Tájrehabilitáció a Kis-Balatonnál és Külső-Somogyban

Az egykori, természetes állapot helyreállítása a célja annak a projektnek, amelyet a közelmúltban mutattak be Fonyódon, s amelynek megvalósítására hazai és uniós forrásokból négyszázhuszonötmillió forintot biztosított a kormányzat. A munkálatok több mint nyolcszáz hektárt érintenek a Kis-Balatonnál és Nyugat-Külső- Somogyban. Móring József Attila, a térség országgyűlési képviselője a rendezvényen hangsúlyozta: az itt élőknek és az ide érkezőknek egyaránt fontos ez a beruházás, hiszen Szőkedencstől Látrányig növeli a táj vonzerejét. Egy-egy ilyen jellegű beavatkozásnak egyébként szemléletformáló hatása is van – a hajdani, szinte idillikus állapot ismételt megteremtése azt üzeni a polgároknak, hogy óvják, védjék környezetük értékeit. A természetvédelem és a nemzeti parkok tevékenysége nem öncélú, szorosan kötődnek egymáshoz – fogalmazta meg a tárca álláspontját Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Elmondta, hogy a jelenlegi pénzügyi ciklusban a korábbihoz hasonló összeget, harmincnyolcmilliárd forintot biztosítanak hasonló célokra. Ebből a keretből mintegy százezer hektáron javítják a természeti állapotot, sőt az Interreg programok még újabb tízmilliárdokkal gazdagítják a

Rácz András, Móring József Attila és Puskás Zoltán

rendelkezésre álló büdzsét. A nemzeti parkok iránt érdeklődők magas száma, pozitív visszajelzése a bemutatási koncepció és gyakorlat helyességét igazolja, s egyben tovább erősíti a társadalomban azt a tudatot, hogy a természetes állapot nemzeti kincs. Lapunk kérésére az államtitkár felsorolta azokat a beruházásokat, amelyek az áprilisban záruló parlamenti ciklus alatt valósultak meg a régióban. Megtudhattuk, hogy a lendületes projekt fejlesztéseknek köszönhetően hazánk leglátogatottabb ilyen jellegű intézménye lett a Balaton- felvidéki Nemzeti Park, s a félmillió vendég elsődlegesen a tihanyi Levendulaházat, az ide kötődő programokat, a bakonybéli Pannon Csillagdát, s a tapolcai Tavasbarlangot favorizálta. Folyamatban van a tájba szinte észrevétlenül simuló Kis-Balaton Látogatóközpont építése is. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója az aktuális projekt kapcsán elmondta: a jövő ősszel záruló beavatkozásokkal a nagy biodiverzitású területek természetvédelmi helyzetét kívánják javítani. A feladat indokolt és sürgető, ugyanis az érintett térségben a természeti értékek pusztulásának folyamata az elmúlt időszakban ijesztően felgyorsult, előrevetítve a fajok veszélyeztetettségének állandó növekedését. A cél az élőhelyvédelem és –helyreállítás, a területek további degradálódásának megállítása, az eredeti életközösségek fenntartása, az inváziós fajok visszaszorítása, a tájképi érték megtartása. A projekt egyik helyszíne a Kis-Balaton-medence a búzásréti kaszálóval, a kápolnapusztai gyeppel és a szőkedencsi fás legelővel – a másik két beavatkozás pedig a látrányi pusztán és az ordacsehi berekben lesz. A teendők is szerteágazók, hiszen a cserje- és bozótirtás, tisztító kaszálás, biomassza eltávolítás mellett vízkormányzási, vízszint szabályozási munkák várnak a szakemberekre. – SF

Faültetési programot indít Balatonföldvár

2018-tól kezdődően – fél évtizeden keresztül – évente harminc nagynövésű fa elültetésére kerül sor kertészeti szakértő javaslatának figyelembevétele mellett a város közterületein. A telepítés során az őshonos tölgy, kőris, hárs, fűz fafajták, továbbá a Balatonföldvár történetéhez, hagyományaihoz illeszkedő platán válaszható. A város közterületeire nyár, fenyő és akác nem kerülhet többé – e fafajták kiültetése a magántulajdonban lévő ingatlanokon történő fapótlás, faültetés esetében sem támogatott.. A közterületi faállomány karbantartására és a fásítási program megvalósítására az önkormányzat költségvetésében minden évben elkülönített forrásnak kell rendelkezésre állnia. A fásítási program megvalósítása során a képviselő-testület fokozott figyelmet fordít a védett fasorok, parkok, egyéb fás területeken lévő faállomány állapotának figyelemmel kísérésére, állagának megőrzésére, megóvására. Az elmúlt időszak gyakorlatával megegyezően fa kivágására kizárólag a fa betegsége vagy balesetveszély esetén, szakértői vélemény alapján kerülhet sor. A faültetési akció alkalmával, az ültetés évét megelőző évben született balatonföldvári lakóhellyel rendelkező gyermekek részére ünnepélyes keretek között ültetnek el egy-egy fát a szülők kérésére.