Leégett Révfülöp kilátója

Valószínűleg villámcsapás következtében égett le a révfülöpi kilátó február 13-a éjjelén. A tűzoltók órákon keresztül küzdöttek a lángokkal, de a kilátó fából épített részét nem tudták megmenteni.

A tűz erejére jellemző, hogy még a déli partról is lehetett látni. A faszerkezet parázsló darabjai szétszóródtak a vöröskőből épült alap környékén. Megsemmisült a csigalépcső és a legfelső szint. A nehezen megközelíthető kilátó környezetében lévő növényzet azonban megmenekült a badacsonytomaji és a kővágóörsi tűzoltók szakértelmének köszönhetően. Révfülöp polgármestere pár perccel a tragédia után értesült a pusztulásról. Kondor Béla elmondta: villámlással kísért erős vihar tombolt az éjszaka ezen szakában. Bár a vizsgálatok még folynak, nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy valóban égi szikra lobbantotta lángra a révfülöpiek kedvenc épületét, mely szerencsére biztosítva volt, s így megvan az esélye az újjáépítésnek. Ehhez sokan ajánlották fel segítségüket: még egy jótékonysági koncert ötlete is felmerült. -k -s fotó: Zatkalik

Több helyen is megújul a balatoni bringakör

Szemesen, Őszödön, Szárszón és Lellén hamarosan megkezdődnek a munkák

Idén elsőként a Siófok-Balatonakarattya között futó engedélyköteles kerékpárútszakaszok kivitelezése indul meg, majd a tó déli partján a nem engedélyköteles szakaszokkal folytatódik. Áprilisban a Budapestbalatoni kerékpárút főváros és Etyek közötti szakaszának munkálatait a KM Építő Kft., míg a Biatorbágy-Etyek közötti szakaszét a Cola Út Zrt. kezdi meg – tudtuk meg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től. Ehhez kapcsolódik, hogy a Balatonlellétől tovább épülő bringaúthoz még meg kell találni a legoptimálisabb megoldást. A tó keleti medencéjében jól halad a bicikliút építés, ám ahhoz, hogy a tó nyugati medencéje, így a Keszthelyi-öböl mentén is felgyorsuljanak az útkorszerűsítési-, építési munkák, a KMSZ-nek és az érintett önkormányzatoknak közösen kell lobbizni. – A tervek elkészültek, megvannak a források, de az operatív munka megkezdése még várat magára. Ideje felgyorsítani az egyeztetéseket, azért is, mert a Budapestbalatoni kerékpárút csak akkor tekinthető befejezettnek, ha az EuroVelo által előírt E14-es út egészén, azaz 204 kilométeren megvalósul a fejlesztés – tudtuk meg a Kerékpáros Magyarország Szövetség alelnökétől. Németh Zsolt szerint a tavat közrefogó bicikliút beruházási költségeinek hozadéka a turizmus bevételeinek többszörösét ígérik, a tó körüli bringaútba fektetett uniós és hazai forrásból történő befektetések haszna nem lehet kétséges. A Balaton Bike 365 elnevezésű programot kézben tartó Magyar Kerékpáros Szövetség 1200 kérdőívből, 22 mélyinterjúból álló, 8 fókuszcsoportban végzett vizsgálata is alátámasztja: a magyar tenger körüli bringás turizmus erősödése egy új tavaszi és egy új őszi bringás szezon fellendülését ígéri. A tó déli partján ez idő szerint három helyen terveznek kerékpárútszakasz- és pihenő építést. Szemesen pihenő épül, az őszödi Szent István utcában egy kerékpáros híd is készül, Szárszón a 7-es főút mentén futó gyalogos-kerékpáros hidat újítják fel, Lellén egy irányú bringaút épül a Mólósétány és a Napospart közötti szakaszon, szélesítik a Köztársaság utca bringás burkolatát, a Hortenzia utcával párhuzamosan pedig két irányú aszfaltcsíkon kerekezhetünk majd. G. J.

Tovább bővülnek a nemzeti park szolgáltatásai

Új pavilon a sportolóknak, a természetkedvelő ifjúságnak

Kerti pavilonnal bővült a csopaki Park Villa Panzió és Konferenciaközpont. A beruházás mintegy negyvenmillió forintból valósult meg, melynek harmadát a Téry Ödön Nemzeti Turistaház- fejlesztési Program biztosította, az anyagi fedezet másik része pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság költségvetésében szerepelt. A fejlesztésnek köszönhetően egy olyan új, külső közösségi tér jött létre, amely ideális helyszín különböző programok, rendezvények, baráti, céges és családi összejövetelek megtartására. A létesítmény lehetőséget kínál iskolai csoportok fogadására, s kiváló körülményeket nyújt művészeti-, alkotó- és kézműves táboroknak is. A pavilon átadásán jelen volt Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, aki köszöntőjében felelevenítette a napjainkban már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság otthonául szolgáló kéthektáros terület történetét is. Az igazgatóság 2006-ban vette használatba az Angolkisasszonyok egykori patinás csopaki nyaralójából kialakított Park Villa Panzió és Konferenciaközpontot, s az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan bővítette szolgáltatásait. Az egykor romos épületek helyén ma országos jelentőségű létesítmény működik, s a szervezet kiváló munkáját jelzi, hogy a Balaton- felvidéki Nemzeti Park évente mintegy félmillió látogató számára biztosít színvonalas programokat, élménydús családi rendezvényeket. A szaktárca támogatja, felkarolja a jó kezdeményezéseket – ennek igazolására talán elég említeni a közelmúltban átadott rangos és rendkívül népszerű intézményeit: a tihanyi Levendulaházat, a bakonybéli Pannon Csillagdát, a felújított, korszerűsített, interaktív kiállítást is magába foglaló tapolcai Tavasbarlangot. A beruházások folytatódnak, hamarosan átadásra kerül a Kis-Balaton látogatóközpont, melyet várhatóan évente negyvenezer érdeklődő keres majd fel. A déli parton is megvetjük lábunkat – a berek világát az Ordacsehiben épülő látogatóközpontban, illetve a tanösvényi séták során mutatjuk be, de a Füredre látogatóknak is szolgálunk programkínálattal – érdemes lesz felkeresniük az 1882-ben feltárt Lóczybarlangot, amelyben napjainkban még jelentős korszerűsítési munkálatok zajlanak. Ezek a fejlesztések garantálják és igazolják vissza, hogy a magyarországi nemzeti parkok a hazai ökoturizmus legnagyobb letéteményesei. Tudjuk azt is, hogy ösztönös a gyermekek szeretete a természet iránt – ez az épület a jövőben a közösségi programok szolgálatában áll majd. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója üdvözlő beszédében hangsúlyozta: a szervezet komplex szolgáltatásokkal kívánja növelni a látogatók számát. A Park Villa a turisták kedvelt célpontja, s jelentős számú kerékpáros is pihenőhelyül választja. A panzióban tizennégy

Tombor Balázs, Ambrus Tibor, Révész Máriusz, Rácz András és Puskás Zoltán

szoba harmincnyolc személy elhelyezésére alkalmas, s rendelkezésre áll egy korszerűen felszerelt nyolcvan fős konferenciaterem is. A nagycsaládos vendégek számára is ideális helyet biztosít a dús lombú fákkal, csörgedező kis patakkal sajátos intimitást és nyugalmat árasztó hatalmas park arra, hogy a gyermekek biztonságos környezetben tudjanak játszani. A most megépült pavilon megfelelő árnyékos pihenőhely a szabad levegőn történő időtöltéshez. A tervek szerint a jövőben egyéb játékos lehetőséget is kialakít az igazgatóság valamennyi korosztály számára, s emellett egy újabb projekt keretében szabadtéri játszó- és fitness-park épül. A nemzeti park igazgatóság és a helyi iskola közvetlen szomszédságban helyezkedik el, s a csopaki diákok részére is rendszeres ismeretterjesztő programokat tart az ökoturisztikai és környezeti-nevelési osztály. A foglalkozásokat a kerti pavilonnak köszönhetően immár időjárástól függetlenül, ideális körülmények között lehet megtartani. Süli Ferenc

Milyen Balatont szeretnénk?

A jövő álmodói: lakossági vélemények és javaslatok

A Balaton Kiemelt Térség Hosszú távú Fejlesztési Koncepció (2014 – 2030) felülvizsgálata és módosítása tárgyában jelenleg is zajló feladatok részeként a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. online kérdőíves lakossági felmérést készített. A lehető legszélesebb adatközlői körre kiterjedő vizsgálat elsődleges célja volt összegyűjteni a megvalósult, tervezett, vagy akár csak szükségesnek ítélt fejlesztésekkel kapcsolatos véleményeket és tapasztalatokat. A feltárt tapasztalatok, vélemények, lakossági fejlesztési igények üdülőkörzeti szinten történő integrált gyűjtése számos fontos szemponttal erősítette meg a térségi tervezésben zajló szakértői munkát, emellett pedig a kérdőív eredménye fontos információbázist szolgáltat a 2021-2027 közötti Európai Uniós pénzügyi programozási időszakra történő felkészüléshez is. A kérdőíves vizsgálatban való részvétel anonim és önkéntes volt, így érdeklődő magánszemély, vállalkozás, civil szervezet, egyház, önkormányzat, vagy akár állami költségvetési szervezet is szerepelhetett válaszadóként. Az adatfelvétel 2019. december közepe és 2020. január vége közötti mintegy hathetes periódust fogta át, a vizsgálatban végül több mint ezer válaszadó vett részt. Tekintettel az online felületen történő kitöltésre, egyrészt technikai okokból, illetve a válaszadói bizalom megőrzése és a minél nagyobb kitöltési aktivitás elérése érdekében reprezentativitási kritériumokat nem vettünk figyelembe. A kérdőívet kitöltők többsége férfi, életkoruk nagyon széles skálán mozog, a legfiatalabb válaszoló 10 éves volt, a legidősebb pedig 92. életévét tölti. Az átlagéletkor 50 év körül alakult, amely mintegy 8 évvel magasabb az országosnál, de ezzel együtt jelentősen különbözött az országostól az iskolai végzettség szerinti összetétel is. A kérdőívet kitöltők közel kétharmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ebből következően többséget alkotnak a szellemi foglalkozásúak, értelmiségiek. A válaszadók nagy többsége életvitelszerűen a Balaton térségében él, mintegy negyedük üdülőingatlan tulajdonos, közel minden nyolcadik relatíve rendszeres vendég a Balaton körül, nincs ingatlantulajdona, turistaként utazik a térségbe. A válaszadók között alacsony gyakoriságban, de megjelennek külföldi állampolgárok is, véleményeiket Németországból, Ausztriából, Szlovákiából és Svájcból juttatták el hozzánk. A válaszadók relatív többsége 30 évnél régebben él a lakóhelyén, de abszolút többséget alkotnak azok, akik legalább egy évtizede élnek ugyanott, tehát az adatközlők többségének minimum évtizedes távlatban van tapasztalata lakóhelyének fejlődéséről. Ennek ismeretében fontos információ, hogy közel négyötödük szeret a településén élni. Ez az arány azok körében, akik az üdülőkörzet valamely településén élnek ennél is magasabb, eléri a 85 %-ot. A Balaton körül megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatban az elmúlt 2-3 évben a válaszadók mintegy 60%-a érzékelt pozitív, és kicsit több mint háromnegyedük negatív változásokat. Fontos körülmény, hogy azon válaszadók közel háromnegyede, aki érzékelt pozitív változást, egyúttal negatív változásokról is beszámolt. A tapasztalatokat és vélekedéseket befolyásolja az iskolai végzettség, ez különösen a diplomások esetében jelentős, ebben az esetben élesen szembenálló táborok alakultak ki a pozitív és negatív jelenségek értelmezésénél, míg az egyéb végzettségűek esetében kevésbé élesek ezek a határok. A válaszadók összegzően értékelhették az utóbbi évek fejlődési folyamatait is, országos, üdülőkörzeti, és települési szinten egyaránt. Az értékelési átlagok jellemzően közepes minősítés körül szóródnak. Az általános jellegű értékeléseken túlmenően a válaszadók kifejthették vélekedéseiket a Balaton térség egyes folyamatai, jelenségei kapcsán, különböző témacsoportokra bontva. A legmagasabb elégedettségi átlagértéket a Balaton megemelt vízszintje vonatkozásában rögzíthettük, ezt követi a közbiztonság, valamint a sportolási lehetőségek köre. A legalacsonyabb értékelési átlag a Balaton-part beépítettségének növekedését, illetve a közutak, járdák állapotát jellemzi, de az épített környezet állapota és a tömegközlekedés sem tartozik azon témák közé, amelyekkel a válaszadók kifejezetten elégedettek lennének. A válaszadók alapvetően a térség lakó- és üdülőfunkciójának megerősítését, valamint a szolgáltatások minőségének javítását várják a következő fejlesztési időszaktól. Ez a térségi fejlesztési koncepció tartalmi módosítása szempontjából lényeges információ, azonban az is tény, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács stratégiai dokumentumai jellemzően e funkciók megerősítését célozzák. A környezet- és természetvédelem kiemelt balatoni jelentősége mutatkozik meg abban, hogy a válaszadók csaknem fele adakozna ilyen célú, témájú balatoni kezdeményezés támogatására. A térség fejlesztési dokumentumainak módosításával kapcsolatos munkákról, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. elemzési és tervezési eredményeiről a későbbiekben is tájékoztatjuk a térségi közvéleményt. Dombi Gábor – Fekete Károly

Tóparti önkormányzatok: elfogadott költségvetések, fejlesztési tervek

Február végéig szinte valamennyi tóparti önkormányzati testület elfogadta éves költségvetését. A rendelkezésre álló források elosztása során mindenütt gondosan ügyeltek arra, hogy a települések működésének zavartalan biztosítása mellett jusson elegendő forrás újabb beruházásokra is – ezek közül is hangsúlyozott szerepet kapnak az infrastrukturális és idegenforgalmi jellegű fejlesztések. Munkatársaink ezúttal Boglárra, Fonyódra, Lellére, Szentgyörgyre és Tihanyba látogattak el.

Mészáros Miklós – Balatonboglár

Optimistán vághatunk ennek az évnek, hiszen az elfogadott testületi döntés valóban új távlatokat nyit városunk előtt. Boglár nyolcszáz éves történetében először fordul elő, hogy a fejlesztési keretünk szinte azonos szinten van a működési költséggel – a két tétel összesen hárommilliárd forint. Ebből adódóan mintegy másfél milliárdot fordíthatunk intézményeink fenntartására, s a takarékos gazdálkodást, a hosszú távú koncepciót jelzi, hogy az elmúlt évet nyolcszázmillió forint pénzmaradvánnyal zártuk, s így lett a főösszeg 2,3 milliárd forint. Ehhez további fejlesztési források fognak idén csatlakozni: számíthatunk még 450 millió forintos támogatásra a Várdombon kialakítandó magas ösvényhez, illetve megnyílik egy százhúszmillió forintos strand pályázati keret is. Egy jól működő város életében azonban a beruházásoknak csak oly mértékűeknek kell lenniük, melyek még fenntarthatóak. Ha tehát a város szépül, újabb és újabb létesítményekkel gazdagodik, akkor egyben újfajta kötelezettséget is vállalunk, hiszen azt fenn kell tartani. Ezért szükségesnek tartja a testület, hogy erősítsük a költségvetés bevételi oldalát. Ez ügyben két jelentős döntést hoztunk: a közterületfenntartó szervezet megszűnik, s helyette – minden dolgozót átvéve – nonprofit kft. gondoskodik tovább város üzemeltetéséről – ebbe a feladatkörbe tartozik majd az Urányi csarnok működtetése is. A másik, hasonlóan fontos határozat: bevezetjük a fizetős parkolást, ám ez alól a bogláriak mentességet fognak kapni. Jelenleg is több beruházás zajlik a városban: a felújított művelődési ház és a szabadtéri színpad átadására június elején kerül sor, s immár harmadik éve támogatja a turisztikai ügynökség a boglári strandfejlesztéseket. Tavaly 430 millió, idén 114 millió forint vissza nem térítendő támogatással újulnak meg a vizesblokkok, illetve egyéb design elemeket tudunk vásárolni. Ebben az évben előtérbe kerül a csapadékvíz elvezetés, az aszfaltozás, egy körforgalom építése, folytatódik a Platán strand korszerűsítése, s készülünk egy újabb Buborék élménystrand beruházásra is.

Hidvégi József – Fonyód

Idei költségvetésünk lehetőséget nyújt arra, hogy folytatódjon a város dinamikus fejlődése. Ehhez 2,4 milliárd forintos büdzsé áll rendelkezésünkre, melyből hatszázmillió pályázati forrás. Jelentős saját bevételt is terveztünk: a domináns rész – szintén hatszázmillió forint – adóból folyik be a közös kasszába, s a strandok, a parkolók és a piac mintegy száznegyvenmillió forinttal bővíti lehetősségeinket. A mérleg másik serpenyőjében is fajsúlyos tételek szerepelnek: természetszerűleg a kiadások legnagyobb részét a városüzemeltetési kft. produkálja, működési költségük háromszázmillió forint, ezen felül száztízmillió forintot költhetnek fejlesztésre is. Ez az összeg magában foglalja az útépítéseket, felújításokat, s esetenként a szükséges gépek beszerzését. Ugyancsak jelentős összeggel – közel százmillió forinttal – támogatjuk négy helyi gazdasági társaság éves tevékenységét. Közülük legjelentősebb az Egészségügyi- és a Konyha Kft., de jut forrás marketingre és a kommunikációs teendők finanszírozására is. A már említett infrastrukturális beruházások mellett – út-járdaépítések – hamarosan megkezdődik az új kerékpárút kivitelezése, melynek költsége eléri a négyszázmillió forintot. Rendelkezésünkre áll még háromszáznyolcvan millió forint a tó egyik legszebb panorámáját nyújtó magasparton építendő üvegkilátójának kivitelezésére – ez igazi kuriózum lesz a magyar tenger partján, s a következő szezontól fogadja majd a látogatókat. Ebből az összegből finanszírozzuk a panoráma út, s a többi kilátóhoz vezető ösvények felújítását, a közvilágítás kiépítését is. A turizmushoz köthető beruházások sem maradnak el: hat strandunk korszerűsítésére százhatvanhét millió forintot költhetünk: Három vizesblokkot építünk, baba-mama szobákat teszünk komfortosabbá, s új öltözők is a fürdőzők rendelkezésére állnak.

Kenéz István – Balatonlelle

Éves költségvetésünk megközelíti a kétmilliárd forintot – ez az összeg már tartalmazza az ötszázmillió forintos pályázati támogatást is. Önkormányzatunknak számos kötelező és önként vállalt feladata van, ezek stabil pénzügyi hátterét még egy kétszázmillió forintos tartalék is garantálja. Változatlanul kiemelten kezeljük a járdaépítést – erre a feladatra idén húszmillió forintot kívánunk fordítani. Lelle a déli part egyik legkedveltebb üdülőhelye, ezért nem mondhatunk le a turizmushoz köthető beruházásokról sem. Az élményfürdő, a szabad strand folyamatos fejlesztést igényel: tavaly százhatvanmilliót, idén hetvennyolc milliót költhetünk erre a célra, de nagy gondot fordítunk a köztisztaságra is. Továbbra sem mondunk le egy szabadidő központ létrehozásáról – a kiszemelt épület, a volt bevásárlóközpont egy része már önkormányzati tulajdonban van, s remélhetőleg támogatót is találunk a program végrehajtásához. Hasonlóan régi tervünk egy öregek napközi otthonának építése, illetve egy e célra megfelelő épület átalakítása. Teljesen megújul a Béke park, játszóteret építünk, felújítjuk a zöldterületeket, korszerűsítjük a közvilágítást. Ebben az évben folytatódik a Zöld város programunk: az egyik legjelentősebb beruházás a kertmozi rekonstrukciója, a korábbi funkció helyreállítása, illetve a létesítmény egy részéből kerékpáros pihenő kialakítása. Ez utóbbihoz kapcsolódó hír, hogy megkezdődik a bringaút kivitelezése is. S ahogy az már megszokott: a nyári szezonban minden hétvégén változatos kulturális programok sokasága várja a helybelieket és a turistákat a szabadtéri színpadon, míg a rendezvény park műsorai belépődíj nélkül látogathatók. Évente általában 25-30 millió forintot fordítunk kulturális programok támogatására.

Farkas László Nándor – Balatonszentgyörgy

A település élhetőségét számos területen végzett fejlesztésekkel igyekszik mind magasabb fokra emelni Balatonszentgyörgy – több beruházás elkészülte adott alkalmat ünneplésre az elmúlt hetekben. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet az egészségügyi szolgálat, a sportolási lehetőségek, a települési infrastruktúra, a gyermekintézményi ellátások körülményeinek javítására. Mindezekre a tartalékolt anyagi önerő és az eredményes pályázatokkal való források adnak módot. Az újabb ciklus kezdeti feladatainak elvégezése után teremtettünk alkalmat arra, hogy megünnepeljük közelmúltbeli eredményeinket. Így került sor február végén többek közt a védőnői és méhnyak- rák szűrő rendelő, valamint a kívülbelül megújult közösség ház együttes avatására. Mindkettő már hónapok óta funkcionál: akik eddig igénybe vették, tapasztalatot is szerezhettek, hogy jó helyre került a fejlesztésre fordítható pénz. Balatonszentgyörgy az eddig jellemző nagyságrendű fejlesztések folytatását jelentő év elé néz, ezek realitását több, már elnyert pályázat garantálja. Konzorciumvezetői vagyunk a Balatonszentgyörgy – Balatonberény-Vörs nyomvonalon pályázati támogatással létesülő kerékpárút építési munkának, amivel a 3 község a Kis-Balatont is érintve becsatlakozik a balatoni bringakörútba. Mintegy tizenegy kilométeres távról van szó. A kiviteli tervek engedélyeztetési szakaszban vannak, várhatóan még a tavasszal sor kerülhet a közbeszerzési eljárás lefolytatására. A megvalósítással térségünk a Kis-Balaton kerékpáros turizmusának szerves részévé válik. Nemrég írhattuk alá a bölcsőde építésének támogatási szerződését, amely háromszázharminc millió forint elnyeréséről szól.. Az óvoda bővített telkén új épület készül, 2 csoportot kitevő 28 gyermek ellátását biztosító kapacitással. A nyáron folytatjuk le a közbeszerzési eljárást, a kivitelezés a tervek szerint a jövő év végére fejeződik be. A bölcsőde a fiatalok letelepedését illetően szerepet játszhat a településünk vonzerejében is, hiszen a biztonságos gyermek-elhelyezési lehetőség segíti a munkavállalást. Az óvoda közös fenntartói társulásban 7 települést szolgál ki, a gyermeklétszám tartósan 60 felett van. Pár hónapon belül az önkormányzati épület és a művelődési ház energetikai korszerűsítése kezdődik meg, amihez 97 milliós pályázati támogatás áll rendelkezésre. A Magyar Falu program támogatásával még áprilisban 21,5 milliós ráfordítással a Sport utca kap új burkolatot a Bodon utcai leágazástól a Mise útig. Pályázati segítséggel és jelentős önerővel két ütemben épül térkő burkolattal járda, a művelődési háztól a temető útig, és onnan tovább a Csillagvár utca keleti oldalán. A további fejlesztési célkitűzéseknek megfelelően keresi az önkormányzat az újabb pályázati lehetőségeket, a szükséges feladatokhoz megfelelő kiírásokat várva: ezek közé tartozik a polgármesteri hivatal belső átalakítása is. A hétszázmilliós költségvetés stabil gazdálkodást biztosít, mindemellett számítunk arra, hogy az elnyerhető fejlesztési forrásokkal akár egymilliárd forint fölé is emelkedhet az idei büdzsé összege.

Tósoki Imre – Tihany

Tihany önkormányzata közel 3.2 milliárd forintos költségvetési főösszeggel tervez erre az esztendőre. Az előző évekhez képest ez azért tűnik magasnak, mert nagyon sok olyan fejlesztést indítanak meg, amelyeknek már megvan a támogatási szerződése, s amelyeknek bizonyos százaléka már Tihany számláján van. A fejlesztések mellett nagyon ügyeltek arra, hogy az önkormányzat intézményeinek a működtetése biztosított legyen, s az a szociális háló, amit az évek folyamán felépítettek, s az a támogatási rendszer 2020-ban is meglegyen: tudják segíteni a helyi fiatalokat, nyugdíjasokat, s azokat a civil szervezeteket, amelyek sokat tesznek a település sportjáért, kultúrájáért, s a helyi közösség építéséért. Az idei fejlesztések meghatározói lesznek a 2020-as évnek, de ide tartoznak azok a programok is, melyeket nevesítve nem az önkormányzat hajt végre, hanem az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. Ilyen például a világörökségi helyszínek turisztikai fejlesztése, amely egy 3.5 milliárd forintos projekt a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ), és nyolc másik településsel. Ebben konzorciumi partnerséggel a Tihanyi Apátság is részt vesz. Ennek eredményeként a volt apátsági magtárból turisztikai fogadóépület lesz, ahol helyet kap a tourinform iroda, ahol kiállítások, rendezvények lesznek, de interaktív programokat is terveztünk. Az egyik legfrekventáltabb részen, a Visszhang-dombon megújulnak az illemhelyek. A Tihany turisztikai attraktivitásának fejlesztése program 1.9 milliárdos költségű, s rövidesen indul is (közösen az apátsággal) a Csokonai liget teljes megújításával, a kőkertekkel, az apátság előtti teret a Mádl Ferenc térrel összekötő lépcsősorral. Mindemellett több TOP-os program is befejezésre, illetve indításra vár. Ilyen például Tihany közlekedésfejlesztésének első szakasza, de kerékpárút- és gyalogátkelő fejlesztés is soron van. Nemrég kötöttünk az MTÜ-vel a négy tihanyi strand fejlesztésére is szerződést.