Siófok újra az országos döntőben

A Siófoki Senior labdarúgó csapat nyerte meg az ősszel kezdődött, s májusban véget ért, 60 év felettiek megyei bajnokságát, s a csapat idén is jogot szerzett a június 23-i országos döntőn való indulásra. A siófoki együttes: Horváth József – Horváth László, Fiáth János, Gyarmati László, Bihari József, Kis József, Molnár József, Kocsis Tamás, Pék Ferenc, Kovács György, Szabó Sándor, Zenthe Zoltán, Pintér Lajos, Horváth János. Csapatvezető: Fiáth János

Veterán labdarúgó bajnokság végeredménye:
1. Siófok 12 7 3 2 19-12 24 pont
2. Kaposvár 12 4 3 5 22-18 15 pont
3. Barcs 12 3 2 7 25-26 11 pont

Előtérben az utánpótlás nevelés

Ismét Dorogi Sándornak szavaztak bizalmat a somogyi kézisek

Sorozatban immár negyedik ciklusban irányíthatja a Somogy Megyei Kézilabda Szövetség munkáját Dorogi Sándor. A már fiatalon edzői minősítést szerző sportember egy évtizeden keresztül maga is aktívan kivette részét a góllövésből, s szűkebb pátriájában, a Hajdúságban – a tradícióktól éltérően – a krisztusi kor előtt letette névjegyét a kispadon is. – Csodálatos szakasza ez életemnek, hiszen a megyei első osztályú női csapatommal bekalandozhattuk szinte az egész kontinenset – rangos nemzetközi kupákon indultunk, s bizony gyakran megtréfáltuk nevesebb ellenfeleinket is. Szervezői ambícióim levezetésének ez kiváló gyakorlati terep volt, s az itt szerzett tapasztalatokat később a férfi csapatomnál is hasznosítani tudtam. A hajdúszoboszlói együttessel három év alatt jutottunk fel az NB I/B-be – a fürdőváros vonzerejét felhasználva pedig számos tornát szerveztünk. Dorogi Sándor érdeklődése azonban nem szorítkozott a sportra: kultúraszervezői tevékenységét már egy balatoni munkahely méltányolta, s törvényszerű volt, hogy a közéletben is hallassa hangját. Új lakóhelyén, Balatonszárszón ugyan az ismertséget a férfi és noi kézilabda csapat megszervezése biztosította, ám a szigorú szövetségi szabályok kedvezőtlenek voltak a sportcsarnokkal nem rendelkező kisebb települések számára. – Logikus lépés volt ez az intézkedés az országos szövetség részéről, hiszen több komoly sérülés rázta meg korábban a kézilabdás társadalmat. Az új feltételekhez való alkalmazkodás során csökkent a versengő felnőtt csapatok száma, ugyanakkor – s ezt már az első elnöki ciklusban is szorgalmaztam – előtérbe került az utánpótlás nevelés. Somogyországban napjainkban több tekintélyes bázis működik, melyek kijelölik a követendő utat: Csurgó és Siófok együttesei a hazai élvonalban nyújtanak minőségi produkciót, míg a boglári kézilabda akadémia a jövo klasszisainak biztosít világszínvonalú oktatást, képzést. A megyei szövetség természetesen a profi , piaci alapon működő egyesületekkel is szoros kapcsolatban áll, de napi munkánk során elsődlegesen a kevésbé ismert, bár rendkívül fontos területeket favorizáljuk. Ezekhez tartozik a játékvezetők képzése, az iskolai sport támogatása, szakmai fórumok szervezése, a sportág népszerűsítése, s természetesen a szükséges adminisztratív teendők ellátása. S hogy a nyári Balaton sem maradjon ki a fontos kézilabda események közül: az évzáró gálát – díjak átadásával – június 23-án tartjuk a balatonszárszói szabad strandon. Süli

Ikarusokkal nosztalgiáztak Tapolcán

Hatalmas tömegeket vonzott a II. Nemzetközi Ikarus Találkozó, melynek idén is Tapolca adott otthont május elején. A buszok konvoja a Balatonnál is járt. Mintegy ötven hazai és külföldi Ikarus autóbusz érkezett a találkozóra, melyet páros években Magyarországon, a páratlanokban pedig Németországban tartanak. A magángyűjtők mellett számos közlekedési vállalkozás is bemutatta szépen és korhűen felújított (vagy éppen éveken át precízen karbantartott) Ikarusát. A járművek a korábbitól éltérően a városközpontban sorakoztak fel, s fiatalok, idősebbek körében osztatlan sikert arattak. A rendezvény szellemi atyja, főszervezője, Bordez Christian lapunknak elmondta, hogy a nosztalgiát keltő járművek iránti igény változatlanul nagy. Az érdeklődők körjáratokra szállhattak, és senki sem zavart a zsúfoltság, a ma egészen természetesnek számító légkondi hiánya, a mérsékelt sebesség. A járművek között az Ikarus termékskálájának legismertebb darabjait (31-es, 630-as, 55-ös stb.) éppúgy láthattuk, mint a ritkábbakat (városnéző nyitott). Nagy népszerűségnek örvendtek a német buszok, melyeken korabeli egyenruhában még kalauz is szolgált. A hagyományoknak megfelelően a napot egy Káli-medence–Balaton- part túra koronázta meg gyermekek, volt gyermekek és fotósok nem kis örömére… szöveg és kép: Zatkalik

Címlap – Ajánló

A strandidő felében nem ajánlott a napozás

A füredi Esterházy strandon már elhelyezték az első napvitorlákat

A vízfelület árnyékolása lehet a megoldás

Közel évtizede már, hogy Oláh Miklós vezetésével egy tudós csoport megoldást keresett a balatoni turizmus aktuális gondjának megoldására. A tóparti lakosok bizonyára jól emlékeznek az új évezred kezdetének szélsőséges időjárási viszonyaira, amikor rendkívül csapadékos hónapok, majd hihetetlen hőséggel járó aszályok váltogatták egymást. Ez a trend valószínűleg folytatódik, így tehát érdemes felidézni a 2010-re datálható projekt- terv legfontosabb téziseit. A Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának vezetője szerint a téma csak megpihent kissé, ám a körülmények arra ösztönzik a tóparti települések vezetőit, hogy most már érdemben foglalkozzanak a strandok vízfelületének részleges árnyékolásával. A balatoni strandok elmúlt évben megkezdett korszerűsítése, a komfortérzettel együtt járó várható vendégszám növekedés kiváló alkalmat nyújtana arra, hogy – kísérleti jelleggel – néhány fürdőhelyen ilyen jellegű beruházással csökkentsék az UV sugárzás káros hatásait. A magyar tenger legjelentősebb vonzereje ugyanis változatlanul maga a víz és a parti napfürdőzés, egy meleg nyári napon egy időben mintegy félmillióan veszik igénybe a balatoni strandok szolgáltatásait. A tanulmány néhány fontos elemét célszerűnek tartjuk ismét az érdeklődők tudomására hozni, azzal a megjegyzéssel, hogy az adatok a tíz évvel ezelőtti állapotokat és az akkor várható trendeket tükrözik. „ A nyílt vízi élményt az utóbbi években jelentős mértékben módosították az éghajlatváltozás káros hatásai. Az elmúlt évtizedek során a napi maximum-hőmérséklet drámai mértékben, 2−3 Celsius fokkal emelkedett. Az EU által kezdeményezett PRUDENCE projekt eredményei alapján a jelen század első harmadára Magyarország éves átlag-hőmérséklete várhatóan 1,4 fokkal emelkedik. Minden évszakra egyértelmű melegedés várható, amelynek mértéke az évszázad utolsó harmadában nyáron a 4−5°C-ot is eléri. Számos epidemiológiai tanulmány bizonyította, hogy az UV sugárzás növeli a bordaganatok kockázatát. Egyre növekszik azon napok száma, amikor az egészségügyi szakhatóság UV-riasztást rendel el. Az ilyen napok száma az utóbbi években 30 körül mozgott, ezek jellemzően a balatoni turisztikai főszezon időszakának meghatározó napjai is egyben. Az orvosmeteorológiai szakszolgálat ajánlásai szerint ilyenkor a nap 10.00-15.30- ig terjedő szakaszában nem ajánlatos egyszerre 15 percnél több időt tölteni a napon. A vízfelszín napsugarakat visszaverő hatása miatt a fürdőzők számára ennél is szigorúbbak az ajánlások, melyek elsősorban a gyermekek és az érzékeny bőrűek védelmében nyaranta ma már a minden napos híradások részeivé váltak. A fokozottan veszélyesnek minősített napszak terjedelme évről évre nő. A Környezetegészségügyi Intézet Nemzeti Rákregiszter adatbázisa alapján a 2003-2008-as időszakra vonatkozó vizsgálatai szerint a megbetegedések a Balaton körüli településeken élők körében halmozódnak. A nemzetközi összehasonlító elemzések eredményei szerint a melanoma megbetegedések szempontjából legveszélyeztetettebb országok jelentős része a Balaton fő küldőországai is egyben. A 26 országból elkülönített 13 legveszélyeztetettebb ország a Balaton 2008-as top tíz országából a vendégek 82 -, a legveszélyeztetettebb negyedéből pedig 34%-os részesedésűek. A hosszú idejű napon tartózkodás, az intenzív napfény a felelős a szaruhártya gyulladásért is. A szaruhártya és a szemlencse az UV-sugárzást többnyire elnyelik, azonban a maradék fény elérheti az ideghártyát, melynek legtöbb károsodása visszafordíthatatlan. A jelentős mértékűnek és tartósnak ígérkező globális felmelegedés káros hatásainak következményeiért tehát részben a balatoni strandok tehetők felelőssé, a káros UVB sugárzás éppen a megérdemelt pihenés és a feltöltődés időszakában éri a turisták jelentős részét. Annak érdekében, hogy a balatoni strandolás élményét ne árnyékolja be az egyre veszélyesebb méreteket öltő UV-B sugárzás káros következményeitől való jogos félelem, minden megelőzést lehetővé tevő eszközzel élni szükséges annak elhárítása érdekében. A balatoni strandok túlnyomó többségén a parti területen jelentős mértékben (általában 30-60 %-ban) biztosított többnyire fásítás révén az árnyékolt tér. Teljes mértékben megoldatlan viszont a strandok vízfelületének részleges árnyékolása. A megoldás egyszerű: árnyékolni kell a vízfelület egy részét, praktikusan az általában bójákkal kijelölt fürdőfelület 120 cm-es vízmélység alatti, elsősorban a gyermekek által használt területének egy szakaszát. Az árnyékolás ideiglenesen vízbe süllyesztett talpakba helyezhető könnyűszerkezetű, rozsdaálló acél oszlopokon nyugvó, árnyékoló vászon, háló, vesszőfonat, vagy felfuttatott növényzet megbírására alkalmas készítmény lehet. A balatoni strandok vízfelületének részleges árnyékolása alapvetően képes átalakítani a hazai és a külföldi turisták egy jelentős részének rekreációs szokásait, ami nagyban növelheti a balatoni turizmusgazdaság versenyképességét. Ha ugyanis sorra vesszük a sekély vizű Balaton kelet-közép-európai potenciális versenytársait, látjuk, hogy esetükben ez a megoldás többnyire nem valósítható meg, vagy csak jóval költségesebb eszközökkel érhető el hasonló védelem. Az ajánlott eljárás költségei a finanszírozhatóság keretein belül tarthatóak. A számítások azt mutatják, hogy egy 1000 m2-es (pl.:20X50-, 10X100 m-es) terület lefedésének költségei ajánlott megoldási módtól függően 26 – 38 m. Ft.-os költségből oldhatók meg. Egy ilyen beruházás már jelentős felületen oldaná meg a káros UVB elleni védekezést, mely 7-8 m2/fővel számolva megközelítőleg 120-150 fo számára tenné egyidejűleg megoldhatóvá a hosszabb ideig tartó veszélytelen fürdőzést az árnyékolt térség alatt. Feltételezve a fürdőzők folyamatos fluktuációját elmondható, hogy ekkora terület lehetővé teheti egy átlagos látogatottságú strandon az egy időben vízben tartózkodók összességének a védelmét. 250-300 m2-es felületen történő árnyékolás már 7-10 m. Ft-os költségvetésből is megvalósítható, és a fejlesztés az igények és a lehetőségek megléte esetén tetszőlegesen bővíthető.” A probléma megoldása tehát kézenfekvő, a vízfelület részleges árnyékolásának egészségügyi hatása, a tó vonzerejének növekedése pedig reálisan remélhető. Két település – Balatonfüred és Gyenesdiás – már megtette az első lépéseket, tapasztalataik, tanácsaik a segíthetik a tóparti települések ilyen irányú elképzeléseinek megvalósítását. Süli Ferenc