Másodszor is füredi a Balaton fagylaltja

Lapunk előző számában már jeleztük, hogy ismét benevez Márton Sándor, a balatonfüredi Bagaméri fagylaltozó tulajdonosa a „Balaton fagylaltja” versenybe. Azóta megtörtént a zsűrizés, s a díj nyertese szívesen adott interjút lapunknak.

– 1991-92-ben Németországban kezdtem fagylaltot készíteni, ahol egy olasz családnál tanulhattam, ismerhettem meg a fagylaltkészítés alapjait. Az első fagylaltozómat 1996- ban nyitottam Nyíregyházán, de csak 2011 óta dolgozunk Balatonfüreden. Az évek során szerzett tapasztalataink szerencsére meghozták a várva várt sikereket. – Mi indította arra, hogy nevezzen a Balaton fagylaltja címre? – A cél mindig az, hogy – ha nem is minden évben – többször is elnyerjük ezt a megtisztelő címet. Az, hogy ezt a levendulás kajszibarackkal sikerült megvalósítanunk, talán annak is köszönhető, hogy a levendula nagy népszerűségnek örvend itt, a balatoni térségében, s lám, sikeres fagylalt lett belőle. – Eredetileg egy csipkebogyós fagylalttal pályáztak volna erre a címre, s mégis a levendulás kajszibarackkal tudták elhozni a díjat! Vajon miért? – A Balaton fagylaltja címre való nevezéskor minden résztvevő két fagylaltot készít. Minden mesternek van egy választott témaköre, melyet ő nagyon jónak és sikeresnek gondol. Nekünk a csipkebogyó fagylalt volt az, amitől úgy éreztük, jobbat nem tudunk készíteni, s úgy véltük, ez nagyon fog tetszeni a bíráló bizottságnak is. A másodikként jelölt fagylaltunk lett a levendulás kajszibarack. Talán a nagy melegre való tekintettel ez utóbbi (sorbet jellege miatt) jobban megtetszhetett a zsűrinek. – Honnan jött az ötlet, hogy a levendula ízét a kajszibarackkal társítsák? – A levendula mindig adott volt, hiszen előző években is szívesen készítettük például fehér csokoládéval; ez szintén népszerű volt a vendégeink körében. A nyárra való tekintettel kezdtünk kísérletezgetni gyümölcsökkel. Citrommal keverve már készítettünk levendulafagylaltot. Ennél különlegesebbet szerettünk volna, amivel még nem találkoztunk. Így esett később a választás a kajszibarackra. A kajszibarack, amit most sikerült beszereznünk, nagyon jó minőségű gyümölcsvelő. A tesztelési időszakban éreztük, hogy ez a két íz nagyon jól harmonizál egymással. A levendulakivonat arányát persze nagyon szigorúan be kell tartani, mert ha ebből pár grammal több kerül a fagyiba, akkor szappanos ízhatás kerülhet elő, amelyet sokan nem kedvelnek. A tesztelési időszakban a negyedik vagy ötödik tégely fagylaltnál már el tudtuk dönteni, hogy ez az adagolás elég lesz. A téli időszak szerencsére rendelkezésünkre áll a szakmában a megújulásra, feltöltődésre. Ilyenkor, illetve tavasszal történik a kísérletezés az új ízekkel, friss, valódi alapanyagokkal. Fontos számunkra, hogy fagylaltjaink mindig természetes alapanyagokat tartalmazzanak; valódi mascarponét, gyümölcsöt. Addig sosem helyezem a pultba a fagyit, amíg nem tökéletes. Miután elkészült a fagylalt, gyakran jönnek hozzánk törzsvendégeink, akik szívesen kóstolgatnak. – Miképp zsűrizték a fagylaltot? – Kora reggel nálam kezdett a zsűri. Az egyik bíráló Fekete Tamás volt, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke, mellette a tavalyi győztes, Somogyi Renáta, a harmadik tag a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének szakmai elnöke, Erdélyi Balázs volt, illetve a negyedik tag Szegő Krisztina turisztikai szakember. Összesen 26 féle fagylaltot, 13 résztvevő termékeit kóstolták meg. szöveg és kép: Halmy Fanni

Együtt a nyugat-balatoni turizmus fellendítéséért

Húsz százalékos kedvezmény négy szolgáltatónál

Pálinkás Róbert, Podlovics Péter /Zalakaros/, Puskás Zoltán
és Szabadics Zoltán

Sokat mondó szlogen fémjelzi a balatoni régió négy markáns szereplőjének együttműködését: West of Balaton – Együtt a nyugati part legjobbjai egész évben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum, a Zalakarosi Fürdő és a Zobori Élménypark közös vállalkozásának gyümölcse az a kedvezményrendszer, amely elsődlegesen a családokat célozza meg. Az egyik helyszínen megváltott belépő ugyanis azt eredményezi, hogy a másik három szolgáltató intézményben húsz százalékkal kevesebbet kell fizetni a tikettért. A széles publikum, a potenciális vendégsereg figyelmének felhívását szolgálja a West of Balaton márka, s remélhetőleg ezt érzékelhetjük majd a régióba érkező kirándulók számán is. A közös munka és promóció talán nem új keletű, ám deklarált, megállapodásban rögzített formációra először kerül sor. Már az aláírási ceremónia helyszíne is üzenetértékű: a kápolnapusztai bivalyrezervátum az egyik leglátogatottabb létesítmény a magyar tengernél. Az esemény és az együttműködési szándék kinyilvánítása kiváló apropót nyújtott arra, hogy Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmusszakmai vezérigazgató- helyettese méltassa az aktus jelentőségét. – A dokumentáció szignálása nem pusztán gesztus egymás irányában, hanem a hálózatos gondolkodás felvállalása is. Ezzel magasabb pozícióba kerülnek a partnerek, az eredményt pedig a jövő és annak sikerei minősítik. Pozitív tapasztalatok esetén a piac visszaigazolja a döntés helyességét, a nívós tartalmi munka pedig valamennyi résztvevőt, sőt a szűkebb tájegységet is értékesebbre pozícionálja. Fontos hangsúlyozni: az egyes attrakciók nem versenytársként jelennek meg, hanem egymást erősítve, gyakorlatilag egymásnak generálnak látogatókat – mondta Könnyid László, aki egyúttal a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásáról is biztosította a West of Balaton összefogást. A vezérigazgató-helyettes közölte: rendkívül ígéretesek az újranyitást követő időszak statisztikái, s alapos elemzések szerint mozgalmas, erős nyárra lehet számítani a magyar tenger partján, de kecsegtetőek az előrejelzések a kora őszi hónapokra is. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója az összefogás egyik indokaként az értékek bemutatásának fontosságát emelte ki, nem feledkezve meg arról, hogy az alaptevékenységhez jelentős bevételek társulnak. Az ökoturizmus térhódítása, a növekvő hazai idegenforgalom a nemzeti park látogatóinak számán is tetten érhető – évente mintegy félmillió vendég keresi fel a tucatnyinál több bemutatóhelyet . A kiválóan felkészült kollégák mellett méltatta a szerződéses partnerek elkötelezettségét, akik gondos gazdái a védett területeknek s az ott tenyésztett állatállománynak. Igazgatósági szinten is egyedülállónak minősítette a West of Balaton kedvezményrendszert, amely kifejezetten a családokat érinti. Szólt a közelmúltban befejezett és tervezett fejlesztésekről is, melyek közül kiemelkedik a hamarosan megnyíló Kis-Balaton Látogatóközpont – összességében jelenleg hatmilliárd forint értékű beruházás valósul meg a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területén. Pálinkás Róbert, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója a turisták aspektusából elemezte az együttműködés hasznosságát. Az úti cél kiválasztásánál a döntést megkönnyíti, ha fürdőzésre, napozásra alkalmatlan időjárás esetén bőséges programkínálatból választhat a régióban a vendégkör. A négy, immár szoros kapcsolatban lévő szolgáltató a magaskultúrától a szórakoztató, játékos foglalkoztatásig számos szabadidős elfoglaltságra invitálja a turistákat. A keszthelyi kastélymúzeum természetesen az előbbi kategóriához tartozik, ám a paletta egyre színesebb lesz – a válság előtti állapotokhoz és eseményekhez képest sok új, izgalmas változást észlelhetnek majd a látogatók – számuk egyébként az elmúlt évben megközelítette a negyedmilliót. – Felkészültek vagyunk, méltóak a Festeticsek rangos örökségének ápolásához, bemutatásához – nyilatkozta Pálinkás Róbert. Novák Ferenc, Zalakaros polgármestere elmondta: a fürdőváros lakói, a turizmusban és vendéglátásban érintett vállalkozók „megszenvedték” az elmúlt hónapokat. A rendkívüli kihívásra azonban folyamatosan keresték, s remélhetőleg az új fejlesztésekkel meg is találták a helyes választ, az áttörés lehetőségét. Álláspontja szerint a régió elképesztő értékek otthona, tehát a tájegységet újra kell pozicionálni a hazai és nemzetközi idegenforgalmi piacon. Az alapok jók, hiszen a régióban tavaly kétmilliós vendégéjszakát regisztráltak. Szabadics Zoltán, a Zobori Élménypark tulajdonosa hangsúlyozta: a hatékony együttműködés komoly turisztikai „csalétek”, mely alól nehéz kivonnia magát a kultúrára, kalandra, természetre, vízi élményekre vágyó honfitársainknak. A húsz százalékos kedvezmény már érzékelhető nagyságrendű, megfelelő motiváló erővel bír a családok számára, hogy a másik három szervezet által kínált szolgáltatásokat is megismerjék. Mint mondta: a West of Balaton a régiós összefogás zászlóhajójaként sikerre van ítélve. Süli Ferenc

Saját tulajdonba kerülhet négy balatoni kikötő

Június során fogadták el a BAHART reorganizációs tervét, ám nem sokkal később eltértek ettől, s négy település – Balatonakali, Balatonkenese, Balatonudvari, Csopak – esetében úgy döntöttek, hogy nem értékesítik a kikötőket, hanem inkább átadják azokat a településeknek. A fejleményekről a Balatoni Futár a polgármestereket kérdezte meg.

A bejelentésről először Kontrát Károly országgyűlési képviselő blogbejegyzéséből értesülhettünk. A történet azonban a BAHART közgyűlésével vette kezdetét, melyen elfogadták zrt. reorganizációs tervét. Ebben még az állt, hogy értékesítik a fent említett négy kikötőt, eladnak két kempinget, szállodát, hajókat, s bérbe kívánják adni a vitorláskikötőket. Meglepő volt, hogy a tervezetet a Balatoni Szövetség (BSZ), a civilek és a kisebbségi tulajdonos tóparti önkormányzatok sem támogatták. Ezzel szemben a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) megszavazta a változtatásokat. A Nők a Balatonért Egyesület (NABE) petíciót indított, amelyet kétezer aláírással küldtek el a régió országgyűlési képviselőinek. Ugyanakkor a négy önkormányzat felajánlotta: akár a BAHART-részvényeikért cserében is átvennék a kikötőket (az MTÜ 2019-ben tőkeemeléssel többségbe került a zrt.-ben, s az államot képviseli). Sajtóinformációk szerint az érintett négy település országgyűlési képviselője, Kontrát Károly vette fel a kapcsolatot az MTÜ vezérigazgatójával, Guller Zoltánnal, s kezdeményezett tárgyalást, majd a BSZ elnöke, Lombár Gábor is csatlakozott a tárgyalásokhoz. Bár mindmáig nem ismert, s nem tisztázott minden részletkérdés, az bizonyossá vált, hogy Akali, Kenese, Udvari és Csopak ingyenes használatba kapják meg a kikötőket. Azzal minden félnek azonban tisztában kell lennie, hogy a saját kikötői „státusz” számos költséggel (mederhasználat, hatósági engedélyek stb.) jár, s ezt az önkormányzatoknak valamilyen módon kezelniük kell.

Mit mondanak a polgármesterek?

Balatonkenese polgármestere, Jurcsó János elmondta: a város önkormányzata sikerként éli meg, hogy az előzetes elképzelésekkel ellentétben nem értékesítették a mólót, ami a balatoni gőzhajózás kezdetei óta a közforgalmat szolgálja. Most gyakorlatilag közösségi tulajdonba került, ami azt jelenti, hogy használata 25 év időtartamra biztosított a kenesei önkormányzat számára. – Ez az ügy, amit másfél hónap alatt megtettünk, hatalmas. Végig szoros együttműködésben voltunk országgyűlési képviselőnkkel, Kontrát Károllyal, aki sokat segített ezen a téren is. Úgy gondolom, Balatonkenese jó gazdája lesz a mólónak, amely továbbra is a közforgalmú hajózást fogja szolgálni. Szeretnénk, ha a Széchenyi parkhoz kapcsolódóan ez a terület is a kulturális rendezvényeknek meg felelő színtere lehetne. Elértünk egy nagy eredményt, s a folytatásban fel kell nőnünk ahhoz, hogy meg feleljünk mind a kor, mind a lakosság és az idelátogatók elvárásainak. – A felkínált feltételekkel nem írtam alá a szerződést – mondta Csopak polgármestere, Ambrus Tibor. A Balatoni Futár érdeklődésére azonban egyelőre nem kívánt a részletekről szólni. Balatonakali polgármestere, Koncz Imre kijelentette: a településen iszonyú erős felháborodást keltett a BAHART reorganizációs terve. Hozzátette: a kikötőt ősapáink építették a piaristák idején azzal, hogy Őszöd és Akali között a kompjárat menni tudjon. Így érzelmi szálak is fűzik az akaliakat a mára sajnos katasztrofális állapotú mólóhoz. – A kikötőt még a Kádár-rendszerben fejlesztették, s nagyon hosszú időn keresztül szolgálta a települést. Ismert énekesek, zenekarok (pl. Kovács Kati, Bergendy együttes) szerepeltek a zenés sétahajókon, ugyanakkor a közforgalmú kikötés is folyamatos volt. Kontrát Károly országgyűlési képviselő közreműködése nélkül nem jutottunk volna el idáig, aki pillanatok alatt összehozta az egyeztetést a tulajdonosi joggyakorlóval. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is megváltoztatta álláspontját. Azt talán nem mindenki tudja, de ezeket az ingatlanokat nyilvános árverésen adták volna el. Kétségtelen, hogy az önkormányzatoknak elővásárlási joga van, de mi nem tudtuk volna kifizetni a vélhetően magas árat. Azóta már köztudott, a BAHART nem adta el a mólókat, hanem ingyenesen használatba adta 25 éves időtartamra. Sikerült egy olyan szerződést kidolgozni, amit el tudtunk fogadni.

Célunk nem is lehet más: a köz igényeit kiszolgálni. Meg kell felelnünk a kötelmeknek, melyek közül a leg fontosabb, hogy a kikötő állapotát hajózásra alkalmas állapotban kell megőrizni, értéknövelő beruházásokat kell csinálnunk. Sajnos, a jelenlegi állapotok nem meg felelőek, pedig szándékunkban áll a közforgalmi hajózás életre keltése, hiszen jelenleg egyetlen járat sem köt ki Akaliban. Keressük azt a hajós segítséget is, melynek képviselője részt venne ebben a tevékenységben. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy ez nem éppen profitorientált tevékenység, de a Balaton szempontjából szent kötelesség, ám idén csak akkor lenne erre lehetőség, ha nagyon gyorsan jönne egy külső segítség. Balatonudvari polgármestere, Szabó László szerint nagyon nagy dolgot ért el a négy kistelepülés: köszönet illeti a koordináló szerepet fölvállaló Kontrát Károlyt és a hajózás vezérigazgatóját, Kollár Józsefet és polgármestertársamat, Koncz Imrét. Öröm, hogy a közösségek kezében marad mindegyik kikötő, de azzal is tisztában vagyunk, hogy nem tudjuk pontosan, melyek azok a funkciók, amelyeket el tudunk látni. Udvarinak 320-350 méter partszakasza van egy 2.4 kilométeres balatoni közigazgatási szakaszon, s úgy gondolom – folytatta Szabó László -, az a jó, ha minél többet megőrzünk a lakosság, a nyaralók és a vendégek, horgászok, sétálók számára. Jelenleg az átadás-átvétel, a műszaki és jogi feladatok zajlanak. Megalomán terveink nincsenek, hiszen a járvány miatt pénzszűkében vagyunk. Fő cél, hogy a település érdekeit szolgálja. A 25 éves időtartam azonban nagy lehetőségeket biztosít. A 338 négyzetméteres, térkövezett kikötőt 11 éve újították fel, jó közepes állapotban van. Meg kell oldanunk a víz és a villany biztosítását. Jelenleg egy vitorlás iskola használja a móló előtti vízfelületet, van élet. Szabó László kiemelte: a békés, megfontolt tárgyalás meghozta a gyümölcsét, s akár követendő, jó példaként is lehet a négy település összefogását említeni: a józan ész határain belül ki kell állni az érdekekért. A polgármester véleménye szerint több hangsúlyt érdemelnének az egészen kicsi balatoni települések. Ebbe beletartoznak a nagyobb összegű pályázati lehetőségek (hiszen a beruházások felemésztik a tartalékokat) éppúgy, mint az állami támogatás. Zatkalik András

Mentőöv táblák az akarattyai Honvéd üdülőben

A vízi balesetek megelőzésének jegyében tartott a közelmúltban sajtótájékoztatót a Magyar Honvédség Balatonakarattyán. Az eseményen részt vett a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ) is.

Bagyó Sándor

A Magyar Honvédség Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ (MHRKKK) az elsők között volt, amely csatlakozott a VMSZ „A semmit nem lehet odadobni” elnevezésű kampányához, melynek célja, hogy minden magyarországi strandon üzemeltetett vízibiciklire kerüljön valamilyen mentőeszköz, például mentőgyűrű. A Magyar Honvédség a VMSZ által meghirdetett kampányra szinte azonnal reagált, és a balatonakarattyai Honvéd Üdülő strandjának összes vízibiciklijét mentőgyűrűvel szerelte fel. A Magyar Honvédség, a VMSZ hasonlóan kiemelten fontosnak tartja a vízi balesetek megelőzését és a biztonságos fürdőzést, ezért csatlakozott egy komoly szakmai összefogásból született Mentőöv Programhoz. A prevenció keretében a Honvéd Üdülő strandján minden vízbe jutási lehetőség (strandlépcsők, vízibicikli kölcsönző) mellett információs táblákat helyeznek/helyeztek ki olyan fontos információkkal, amelyek a fürdőzőket tudatos vízhasználatra ösztönzik, ezzel segítik elő a balesetek megelőzését. „A semmit nem lehet odadobni” kampány keretében mentőeszközzel felszerelt vízibiciklikre pedig olyan matricákat tettek, amelyek tájékoztatnak többek között a strandeszköz rendeltetésszerű használatáról, valamint arról, hogy miként kell cselekedni első és másodfokú viharjelzés esetén. – 2018-ban a Magyar Honvédségnek köszönhetően az MHRKKK területén kapott helyet új Mentésirányítási Központunk. Az együttműködésünk azóta is fennáll és kiváló. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az egyik mentőhajónk is itt állomásozik, valamint a Honvéd Üdülő strandján a VMSZ vízimentői látják el a vízimentő szolgálatot. A Magyar Honvédség mindenki számára jó példával jár elöl a vízi balesetek megelőzését illetően. Az elsők között voltak, akik felszerelték a vízibicikliket mentőgyűrűvel, most pedig a Mentőöv Programhoz csatlakozva ismét egy nagy lépést tettek a biztonságos fürdőzés megteremtéséért – mondta Bagyó Sándor, a VMSZ elnöke. A Magyar Honvédség képviseletében Piros Ottó ezredes, a MHRKKK parancsnoka nyilatkozatában megköszönte Bagyó Sándor elnöknek az évek óta tartó hatékony együttműködést. Kiemelte a biztonságérzet fontosságát, melyet az üdülő partszakaszán folyamatosan járőröző vízimentők nyújtanak a fürdőző vendégeknek. Erre kiemelten nagy szükség van, hiszen a főszezon idején 3000-3500 vendég veszi igénybe az üdülő szolgáltatásait. A mentőöv programhoz is elsőként csatlakoztunk és a jövőbeli terveink közt szerepel a VMSZ utánpótlásának elősegítése – mondta el az ezredes. Sz. T. – Z. A.

Az Omega Lellén

A legsikeresebb magyar rockcsapat, a hatvanmillió eladott lemezzel büszkélkedhető Omega ismét visszatér a gyökerekhez. A legendás balatoni koncertek egyik helyszíne, a lellei szabadtéri színpad ad otthont az augusztus 16-i programnak, ahol a régi nagy slágerek mellett az új lemez néhány dalát is bemutatják a közönségnek.