Megvetették a süllők nászágyait a Balaton mélyén

Kihelyezték a süllőfészkeket a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. szakemberei Tihany, Balatonvilágos, Fonyód és Balatonberény térségében. A művelettel elsősorban a fogassüllő szaporodását segítik, de ezeken az aljzatokon ívási felületet találnak a keszegfélék is.

Hatalmas sárga bóják jelzik a Balaton négy pontján azokat a helyeket, ahol a mélyben kihelyezett süllőfészkek biztosítják az ideális körülményeket a süllőnászhoz. Idén utoljára még borókaág- füzérek is kerültek a tómeder akadóira, melyeket teljes egészében a most kifejlesztés alatt álló keretes műfészkek váltanak majd fel. Erre irányul a 2016 novemberében indult élőhely-fejlesztési projekt egyik eleme, amelynek eredménye lesz a süllők ívási időszakát hatékonyan szolgáló platformok kidolgozása és sorozatgyártása. Május végéig maradnak a vízben a „nászágyak”, mindössze néhány keretes műfészket szállítanak hamarosan a társaság tógazdaságaiba, az ott kikelő süllőket egynyaras korig nevelik, majd ősszel telepítik vissza a Balatonba. A tógazdasági nevelés eredményeképpen lényegesen nagyobb az ivadék megmaradása, méretben pedig átlagosan kétszeresére híznak az őszi lehalászatig, mint a Balatonban nevelkedő egyidős „testvéreik”. A halgazdálkodási társaság arra figyelmezteti a horgászokat, hogy a most kihelyezett sárga bóják által határolt területen tartózkodni, áthajózni, vagy ott horgászni tilos. A kihelyezett fészkeket a szakemberek az elkövetkező időszakban többször is ellenőrzik majd, a jobb kelési arány biztosítása érdekében lemossák a fészkekről a rájuk rakodó szennyeződést, iszapot. Az ívási időszakban horgászati tilalom van érvényben, süllőt a Balatonon március 1. és április 30. között tilos kifogni, április elsejétőlg a csónakból sem lehet horgászni.

Újabb vélemények az elektromos hajókról

Lapunk januári számában „Gondolkodó: kell-e a Balatonra motorcsónak” (8. p) címmel írt cikkünkre reagált a márciusi kiadásunkban a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) Közbiztonsági Testületének (KT) elnöke, Jamrik Péter („Reflexió”, 3. p). Februári lapunkban pedig a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) elnöke, Szauer Rózsa beszélt arról a nyílt levélről, melyben kifejti véleményét a NABE a Balaton védelmében – a jetski ellenében. Most pedig – mint az várható volt – az újabb fejleményekről tudunk beszámolni. (eltérően a szakma kívánalmaitól, zárójelbe téve, s „JP megj.” jelöléssel közöljük Jamrik Péter hozzáfűzött gondolatait. Utólag is köszönet a lapzárta előtti közreműködéséért)

Megkeresésünkre a Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke, Balassa Balázs a következőket mondta: Több polgármester is véleményt alkotott az elektromos hajók Balatonon történő „megjelenésével” kapcsolatban. Elhangzott, hogy sürgős lenne meghatározni, milyen irányvonalat akarnak képviselni az önkormányzatok az elektromos hajók kapcsán. Jelenleg a Balatoni Szövetség az egyetlen olyan szervezet (JP megj.: az elektromos hajók kapcsán számos más szervezet jobban és szakszerűbben képes átfogni a tavat, mint a BSZ.), ami ebből a szempontból átfogja a tavat, vagyis képviselni tudja az itt élő emberek érdekeit! Rövid időn belül el kell dönteni, hogy az elektromos hajók tekintetében mi legyen a „jövőkép” (JP megj.: az elektromos hajók több mint 10 éve jelentek meg a tavon. Azóta számos intézkedés történt e hajótípus fejlesztése és elterjesztése érdekében. Az elektrojet fejlesztői egy másik érdekcsoportot képviselnek. Ugyanakkor a lényegi eltérés a hagyományos elektromos hajók és a jet között azok sebességében, a terhelhetőségében és az egy feltöltéssel megtehető út hosszában van). Milyen jövőképet szánunk a Balatonnak. A Balatoni Szövetség polgármesterei tisztában vannak azzal, hogy elengedhetetlen a turisztikai szolgáltatások színesítése, de az csak a hagyományaink, az értékeink megőrzése mellett történhet (JP megj.: a hagyományok megőrzése ugyanakkor nem jelentheti a technológiák fejlődése okán születő új megoldások elvetését. Ez eddig sem így történt. Milyen hagyományt őrzünk az új vitorlás hajók, a szárnyas jollék, a kétárbócos katamaránok, a többnapos, folyamatos/ éjszakát átfogó techno-zenés és egyben 10-15 zavart települést beterítő rendezvényekkel, a RB Air Race felelőtlen bevállalásával, a technojet-sporthorgászattal? Ez kérdés azonban túlmutat a Közbiztonsági Testület kompetenciáján.). A családbarát, biztonságos szolgáltatások számtalan lehetőséget kínálnak a kulturált kikapcsolódásra. A Balaton egy biztonságos vízfelület, melyet fenn kell tartani. A legnagyobb vitákat az elektrojet esetleges megjelenése generálta. Mivel ezeket a közlekedési eszközöket eddig nem használták a tónál, így a törvényi szabályozások is hiányosak (JP megj.: a szabályozások nem hiányosak, csupán jelenleg nem teszik lehetővé ezen eszközök kitiltását a Balatonról), vagy nem életszerűen definiálják. A BSZ közgyűlésén elhangzottak alapján megállapítható, hogy a polgármesterek többsége ellenzi az elektromos jetski megjelenését a Balatonnál! Egy konkrét javaslat fogalmazódott meg, mely lehetőséget jelentene a jetskik használatára a magyar tengeren. Külön erre a célra kialakított vízi sportpályán történő használatának a lehetősét több polgármester támogatná. Ennek engedélyeztetését is komoly feltételekhez kötnék. Állásfoglalás nem történt. A közgyűlés úgy határozott, hogy a BFT-vel közösen felmérik az összes Balaton parti önkormányzat elektromos hajókkal kapcsolatos álláspontját (JP megj.: tévedés! A BFT nem az elektromos hajókkal kapcsolatos álláspont felmérésében partner, hanem a jelenlegi konfliktus-mátrix megoldásában, amelyben az elektrojet csak egyik a sok problémából), és ez alapján tesz javaslatot a szabályozásra vonatkozóan. Az is kitapintható, hogy nincs mindenki tisztában a vitát generáló „elektrojet” vagy „jetski” műszaki és egyéb paramétereivel (akár be is mutatjuk, ha valamelyik gyártó vagy forgalmazó jelentkezik nálunk). Jamrik Pétert elmondta: „…a közeljövőben a vízbiztonságot érintő számtalan használati forma komplexitásában foglalkoznak a Közbiztonsági Testület ülésén a Balatont érintő anomáliákkal. Hozzátette: tavaly nyáron már foglalkozott a testület a kérdéssel, és megválaszolta egy újságíró hozzájuk intézett kérdéseit. A választ azonban az érintett nem hozta le a médiában. Ezt követően egy októberi BFT határozat kötelezte a Testületet a jogi környezet pontos felmérésére és értékelésére. Ez megtörtént, majd a KT ezt a BFT elé terjesztette. A februári BFT ülés ezt megtárgyalta, és két kérdésben jogszabály-módosítást kezdeményezett az elektrojet balatoni megjelenésének apropója okán. Kezdeményeztük a társadalmi egyeztetést a „Milyen Balatont szeretnénk” kérdésében, amelyben az önkormányzatok – beleértve a Balatoni Szövetséget – és a Balatoni Turizmus Szövetség kompetenciáját látjuk erősebbnek mint a Közbiztonsági Testületét.” A fentiekből is kitűnik: formálódik, alakul az intézmények, hatóságok, szervezetek, magánemberek véleménye, álláspontja, csakhogy (bő egy hónappal a szezon kezdete előtt) az óra is „ketyeg”: van, akinek üzleti érdeke fűződik az új vízi járműhöz, s vannak mindkét oldalról, illetve „ellenoldalról” is érintettek. Arról azonban még nem nagyon esett szó, hogy az előbbieken kívül melyek azok az aktuális problémák, melyek haladéktalan megoldást követelnek (siklótestű hajók, katamaránok, beépítés, koncertek, horgászok, sportolók, különböző vízi versenyek, repülős világkupa stb.) Itt az ideje a döntésnek, hiszen oly mértékben nőtt meg a vízfelület használata, amely nemcsak sokak nyugalmát zavarja, hanem balesetveszélyes is. Erről Jamrik Péter megjegyezte: „Egyelőre sajnos nincs mit dönteni a „milyen Balatont szeretnénk” kérdésében, mivel sem egy erre vonatkozó probléma-regiszter, sem hatás tanulmány, sem koncepció nem áll rendelkezésre jelenleg.” Várjuk a további véleményeket. Zatkalik A.

Fonyódon tartotta közgyűlését a Balatoni Szövetség

A Balatoni Szövetség áprilisi közgyűlésének résztvevőit Hidvégi József, a rendezvénynek helyet adó fonyódi polgármester köszöntötte. Bemutatta a települést, s szólt a közel ezeréves, büszkén vállalható múltról is. Elmondta, hogy városa rendkívül kedvelt turisztikai célpont: ezt jelzi, hogy a vendégéjszakák száma jelentősen meghaladja a százezret. Fonyód biztonságos, élhető üdülőhely, amely néhány évvel ezelőtt visszakapta járási székhely rangját is. A Balatoni Szövetség vezetői is ragaszkodnak a tradíciókhoz: első tavaszi közgyűlésükön adták át az elmúlt évi Balaton-díjakat. Ez alkalommal Heizler György, Horváth Tihamér és a Tihanyi Bencés Szerzetesközösség részesült ebben az elismerésben. A fórumon pártoló tagsági felvételét kérte a Balatoni Horgászegyesületek Szövetsége. Balogh Tibor elnök elmondta, hogy huszonkétezer horgász érdekeit kívánják a jövőben markánsan képviselni, s ez a népes tábor a Balatoni Szövetség nimbuszát is erősítheti. Kezdeményezte, hogy a tó több pontján építsenek csónak kikötőket, mert ezekkel a beruházásokkal a horgászturizmus további fellendítését segítik elő. Balassa Balázs,a szövetség elnöke reakciójában javasolta: közösen dolgozzanak ki egy olyan javaslatot, amely minden évszakban optimális feltételeket biztosít a sporthorgászathoz, s megoldást kínál a jellemző problémák kezelésére. Filep Miklós, zánkai polgármester felszólalásában a vadak belterületi ingatlanokat rongáló, embereket zavaró eseteket említett ez ügyben törvényi javaslatot sürgetett. Jelezte a környék szenny- és ivóvíz hálózatának túlterhelését, amely sürgős megoldást igényel. E témában erőteljes lakossági nyomás nehezedik a tisztségviselőkre, hiszen a lakosság vízellátása az önkormányzatok feladata. Szólt többek között a Balaton-part egészét érintő – a nyári rendezvényekre érkező vendégek által – megnövekedett forgalomról, az utak és a parkolók túlterheltségéről Az elektromos jetski használatával kapcsolatos polémia már nem újkeletű a balatoni fórumokon. Vetőné Zeke Erzsébet, a Nők a Balatonért Egyesület képviselője bejelentette: tiltakoznak az ellen, hogy engedélyt kapjanak ezek az eszközök. Használatuk természetvédelmi szempontokat figyelembe véve sem kívánatos, ugyanakkor ismert, hogy a legtöbb halálos baleset a vízibiciklik helytelen használata következtében fordul elő – a jetski pedig egy újabb veszélyforrást teremt. – Tiltakozunk a vízijármű engedélyeztetése ellen, aláírásgyűjtést kezdeményezünk! A Balaton nem akkora vízfelület, amely alkalmas nagy sebességű elektromos járművek közlekedésére. Mielőbbi szabályozásra van szükség a működési és működtetési feltételeket vonatkozásában. Deák István hajóskapitány, nautikai és igazságügyi hajózási szakértő úgy látja: a Balatonon csak az erre kijelölt vízfelületen lehetne jetskit üzemeltetni. – Az általuk használható zónát szabályozottan kell kijelölni bójákkal és egyéb eszközökkel olyan helyen, amely kívül esik a strandolásra alkalmas vízfelülettől. Fontos kritérium: a jetski csak zárt vízi sportpálya területén használható. Az oda történő kijutás a parttól egy kivezető csatornán történhet, ahol 5 km/ óra sebességgel közlekedhet az elektromos üzemeltetésű vízi sporteszköz. Javaslom, hogy alkalmazását jogszabályban rögzítsék. S mivel vállalkozók üzemeltetik majd ezeket az eszközöket, a helyi önkormányzatok felelőssége sem kérdőjelezhető meg. Rendkívül fontosnak tartom a fogalmak és a szabályok egyértelmű tisztázását – mondta a szakértő. Balassa Balázs elnök úgy látja: a Balatoni Szövetségnek rövid határidőn belül ki kell alakítania egy olyan állásfoglalást, amelyben határozottan megfogalmazzák elvárásaikat az elektromos sporteszközök használatának kérdésében. Ennek érdekében egy kérdőívet állítanak össze a tóparti önkormányzatok számára, s a beérkezett vélemények alapján készítik el a szabályozásra vonatkozó javaslatukat. Mint fogalmazott: a Balaton jövőjéért a Balatoni Szövetség is felelősséggel tartozik. Balogh Tibor szerint a horgászturizmus miatt is ügyelni kell arra, hogy a meder állapota megfelelő legyen. Jó példát mutatott Tihany, ahol megtisztították a horgászatra alkalmas területet, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. pedig a Kis-Balatont és környékét tette rendbe. A BHSZ tervezi, hogy a „Te Szedd” mozgalomhoz kapcsolódva felhívást tesz közzé, amely a honlapjukon lesz olvasható. (www.balatonihisz.hu) Ígérete szerint már május 1-je előtt rendbe teszik a Balaton-környéki horgászhelyeket. – Több pénzre lenne szükség ahhoz, hogy a tóparti települések minden szükséges fejlesztésre tudjanak forrást biztosítani – csak állami támogatásból ez már nem oldható meg. A helyi önkormányzatoknak is meg kell keresni arra a lehetőséget, hogy saját vállalkozásaik révén bevételi forrásokhoz jussanak. Több jó példa is van már erre a Balaton környékén. A vadkárok, a nádasok és a jetski ügyében lépnie kell a Balatoni Szövetségnek – foglalta össze a tanácskozás legfőbb kérdésköreit Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke. Berlinger Ágnes

Másfélmilliárdból újul meg öt dél-balatoni strand

Máriafürdő, Fenyves, Fonyód, Boglár és Lelle kapott támogatást fejlesztésre

Már a szezonkezdésre befejeződhet az ingyenes, „csillagtetős fürdők” egynémelyikének összkomfortosítása a Dél-Balatonnál, de bizonyára akkor sem bosszankodnak majd a napfürdőzők, ha a szemük láttára dolgoznak a szakemberek a sétányok, vizesblokkok, játszóterek építésén. Máriafürdőtől Lelléig öt déli parti önkormányzat pályázatát fogadta be a Magyar Turisztikai Ügynökség, így azok együttesen 1,4 milliárd fordíthatnak a – sokak által a fizetős strandoknál tágasabb, szellősebb, hangulatosabb – szabadstrandok korszerűsítésére. Balatonmáriadürdő két strandjára 90 millió forintot kapott az önkormányzat, és mint megtudtuk, további 20-20 millióra lesz szükség a fürdőhelyek családbarát szolgáltatásának megteremtéséhez. Fenyvesen 250 millió forintot költhetnek strandi sétányfelújításra, utcabútorokra, közvilágítás-korszerűsítésre, öltözőkre és egy strandfocipálya kialakítására. Fonyód „zsebelte be” a legtöbb támogatást, az öt szabadstrandra 450 millió forintot kapott az önkormányzat. Gyermekbarát vizesblokkokat, vízi élményparkot alakítanak ki, az Árpád-parti szakaszt pedig futásra, kocogásra teszik alkalmassá úgynevezett rekortán burkolattal. Balatonboglár két nagystrandjának és a további öt ingyenes fürdőhelyének arculata is hamarosan megváltozik, a két nagyobb strandra 100-100 milliót, a négy kisebbre 50-50-et költhet az önkormányzat. Balatonlelle tágas és rendkívül kedvelt, vitorláskikötő melletti szabadstrandjának fejlesztésére 318 millió forintot fordíthat az önkormányzat. Kenéz Istvántól megtudtuk: ebből elsősorban négyezer négyzetméternyi térburkolatra, harminc napelemes lámpára, vizesblokkra, és az időjárásnak ellenálló vízi bejárókra futja. – Jó a strandfejlesztési irány, az ingyenes fürdőhelyeken is kell lennie sétánynak, higiénikus vizesblokknak, büfének, sporteszközkölcsönzőnek – reagált a fejlesztésekről szóló hírekre a Balatoni Futár megkeresésére Molnár Árpád. Siófok volt főépítésze (aki most két építész munkatársával közösen építészeti tanácsadó stúdiót működtet Kilitibe) arra int: a még sok helyütt éktelenkedő strandi bodegák helyett, korszerű, többfunkciós, építészetileg átgondolt létesítményekre volna szükség. Ezekbe kellene – nyilvánvalóan a vállalkozókkal való egyetértésben – átköltöztetni a strandi büféket, bisztrókat, fagylaltozókat. A szabadstrandoknak is a Balaton szép arcát kell mutatniuk. G.J.

Humán szolgáltatás fejlesztést koordinál Gyenesdiás

Konzorciumi partner településekkel együtt nyert el 245,6 millió forintot Gyenesdiás önkormányzata, humán szolgáltatások térségi szemléletben való fejlesztésére. A kedvezményezett körben vissza nem térítendő támogatással a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg a közös munka 7 községben. Cél a térségbeli életminőség javítása, a balatoni háttértelepülések gazdasági erejének növelése, a helyi adottságok mind jobb kihasználhatóságát elősegítő képzések, közösségépítő rendezvények szervezésével. A szemléletformáló események a lakosság egységes bevonásával elősegíthetik a jobb társadalmi együttélést, a rászorulók felkarolását és felzárkóztatását. A program támogatja a jövő generációját a mind stabilabb helyi élet megalapozásában. Kiemelt cél, hogy az érintett korosztálybeliek a környezetükben alternatívákat találjanak a foglalkoztatás terén. A fiatalokban, akik jövőjüket a térségben képzelik el, ez a szándék erősödjön. Fontos, hogy a pályaválasztásnál az adott gazdasági sajátosságok figyelembe vételével növeljék a jövőbeni foglalkoztatásuk esélyeit. A szolgáltatásfejlesztés, a képzések, a rendezvények, a beruházások és a beszerzésre kerülő eszközök minderre nyújtanak hiánypótló és korszerű megoldást.